Végkimerülés határán az egészségügyi dolgozók

DBZOL20200514022
2021.04.13. 13:48

Egyre nehezebben bírja az egészségügy a több mint egy éve tartó járványhelyzetet, és ezzel nemcsak a dolgozók vannak így, hanem a kórházak is.

A harmadik hullám eleve fáradt ellátórendszert ért el, ráadásul most sokkal fiatalabbak a betegek, és lényegesen nagyobb a halálozási ráta is. Ez iszonyú nagy lelki teher az egészségügyben dolgozóknak, nagyon sokan a testi-lelki végkimerülés határán üzemelnek

– mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Világgazdaságnak, hozzátéve, hogy a dolgozók nagy része szinte pihenés nélkül hajtotta végig az elmúlt évet, ám reménykednek, hogy az átoltottság növekedésével túl lesznek a kritikus időszakon.

Ficzere Andrea szerint hiányzik az a több mint 5500 kolléga, aki távozott az állami egészségügyből, de a jelenlegi állománnyal is kitartanak, ráadásul sokan jelentkeznek önkéntes munkára. Egyúttal megnyugtatott mindenkit, hogy az első adandó alkalommal szabadságra mehetnek az egészségügyi dolgozók.

Ugyanakkor a kórházak anyagi helyzete sem túl rózsás, a Magyar Államkincstár adatai alapján 22,8 milliárd forintos adósság gyülemlett fel. A kórházszövetség elnöke szerint nem meglepő, hogy folyamatosan növekszik a tartozás, mivel a vírus elleni védekezés és a betegek ellátása rendkívül magas összeget emészt fel, még úgy is, hogy központi forrásból folyt be pénz. Hogy rendeződjön a helyzet, a valós költségeken alapuló finanszírozásra lenne szükség.

A Magyar Államkincstár adatai szerint február 28-ig a legnagyobb adósságot a megyei kórházak közül a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház halmozta fel, 866 millió forintot, utána a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet következik 855 millió forinttal.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő kórházi dolgozók a Szent János Kórházban 2020. május 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)