Móric
9 °C
15 °C

Bizonyos értelemben gyermekbetegséggé csitulhat a vírus

Portré 2 DSC 3286
2021.04.15. 19:27
Amint lesz biztonságos és hatásos, koronavírus elleni védőoltás gyerekek számára, a hazai gyermekorvosok ajánlani fogják – erről Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke nyilatkozott az Indexnek. Nem korai-e nyitni az óvodákat, iskolákat? Hogyan érdemes védekezni a kórokozó ellen a tanteremben? Elérhető-e a nyájimmunitás a 18 év alattiak beoltása nélkül? Mikor hívjuk a háziorvost és mikor a mentőt, ha covidos tüneteket tapasztalunk gyermekünkön? A gyermekorvos ezekre is válaszolt nekünk.

Hétfőn nyitnak az óvodák, illetve mehetnek iskolába az alsó tagozatosok. A zárás körüli napokban 2700–9000 között volt az új fertőzések napi száma, most 2800–8000 között. Hogy látja, a gazdasági és a társadalmi következményeket is latolgatva bölcs dolog most nyitni?

Nagyon nehéz erre biztos választ adni, minden bizonnyal fontosabb pozícióban ülnék, ha képes lennék rá. A legfontosabb kérdés a nyitásról, hogy a gyerekek nem robbantják-e be újra a járvány terjedését? A kisgyerekek hatása a járvány terjedésére nem egyértelmű. A nemzetközi szakirodalom is megosztott ebben a kérdésben: van, ahol azt olvasom, hogy akár tízszeresére növelheti a fertőzésszámot az iskolanyitás, máshol épp fordítva. Elsősorban azok a kamaszok jelenthetnek veszélyt, akik aktív közösségi életet élnek, buliznak, nekik azonban csak május 10-től nyit az iskola. Érdekes, de különböző tanulmányokban azt olvasni, bár az óvodáskorúak nem tudják betartani a kívánt távolságot és a higiénés előírásokat sem, az ő körükben mégsem terjed gyorsabban a vírusfertőzés. Ennek az is lehet az oka, hogy kisebb a tüdőkapacitásuk, kevesebb aeroszolt lélegeznek ki. Járványügyi szempontból bizonyára hordoz kockázatot, viszont nagy a társadalmi és a gazdasági igény a nyitásra. Egy szó, mint száz, nincs biztos válasz arra, jó döntés-e kinyitni az oktatási intézményeket.

Egy német vizsgálat szerint a beltéri helyiségek közül a nyitott irodában és az osztályteremben a legnagyobb a vírus fertőzési képessége, nem véletlen, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint akkor szabad újranyitni az iskolákat, ha a közösségi fertőzés veszélye már nem áll fenn. Záros határidőn belül betartható ez az ajánlás?

Visszakérdezek: hány ország tudja ezt jelenleg betartani? Ahogy az előbb is utaltam rá, van kutatás, amely szerint sokszorosára növeli a fertőzési szintet, ha megnyitják az óvodákat, iskolákat, más tanulmány nem ezt erősíti meg. Az biztos, hogy a hűvösebb időszakban, csukott ablak mellett, szabálytalan maszkhasználat miatt nagyon megnőhet a fertőzésveszély az osztálytermekben.

Kulcskérdés lesz a szellőztetés. Ha a pedagógusokat beoltják, mindenki maszkot visel, használja a kézfertőtlenítőt, és sűrűn lehet szellőztetni, még akkor is rizikós a nyitás.

A nyitás mellett szól a jó tapasztalat a járvány korábbi szakaszából, hogy ha egy közösség néhány tagja megfertőződött, s csak az a teljes közösség, azaz csak az osztály, nem az iskola, nem a teljes korcsoport került otthoni karanténba, akkor ezzel vissza lehetett szorítani a fertőzés terjedését. Ez az eljárás bizonyára most is működni fog.

Már most biztos, hogy a szülők jelentős része továbbra is otthon tartja majd a gyermekét. A KSH szerint 2019-ben mintegy 330 ezer óvodás és közel 730 ezer alsó tagozatos volt; tegyük fel, hogy a gyerekek fele megjelenik hétfőn az óvodákban, iskolákban. Mit javasol a jelenlegi járványhelyzetben, a maszkviselet, a fertőtlenítés és a szellőztetés mellett hogyan védekezzenek ők és nevelőik, oktatóik?

Igazi megoldást a védőoltás fog hozni, de addig is nagyon nagy jelentőségű a higiénés szabályok betartása, a fertőtlenítés, a maszkhasználat. Már otthon beszélgessünk el a kézmosás, kézfertőtlenítés, a helyes maszkhasználat, a szociális távolságtartás, a köhögés-tüsszentés higiéné, a fizikai aktivitás és a szociális kapcsolatok megőrzése fontosságáról! Gyakoroljuk a helyes kézmosást! Biztosítsunk gyermekünk számára saját ivóvizes kulacsot, hívjuk fel a figyelmét, hogy ezt kizárólag ő használja, és most ne ossza meg társával a tízórait, uzsonnát. Tájékoztassuk az intézményt valamennyi (otthoni és munkahelyi) elérhetőségünkről, és támogassuk a pedagógusokat a szabályok betartatásában. Óvoda, iskola utáni közös programok, foglalkozások, szakkörök, tanfolyamok közül csak olyat válasszunk, ami szabadtéren végezhető, és betartható a megfelelő szociális távolság a gyermekek között. Készüljünk fel arra, hogy bármikor hirtelen kell mennünk gyermekünkért! Mivel a 16 év alatti gyermekek számára nincs jelenleg nálunk engedélyezett védőoltás, megnő a jelentősége annak, hogy lehetőség szerint a családtagok legyenek beoltva, biztosítsák a fészekimmunitást. Ez abban az esetben különösen fontos, ha a gyermeknek van valamilyen komolyabb alapbetegsége, és súlyosabb lefolyást okozhat nála, ha elkapja a vírust.

Ez alapján is fontos most a kérdés: lehessen egyéni döntés a tantermi jelenlét?

Nagyon fontos, hogy abban az esetben, ha a család indokoltan tart a személyes iskolai megjelenéstől, és ezt megbeszéli a gyermekorvossal, akkor a gyerekek igazoltan otthon maradhatnak. A szülők egy része megóvná a gyermekét, és otthon tartaná, egy másik részük nem akarja, hogy kimaradjon a közösségi életből, a tantermi oktatásból, nem szeretné, hogy súlyos pszichés hatásokat okozzon a továbbiakban a karantén. A WHO „Q” (quarantine) generációról beszél, melyre jellemző a járvány súlyos pszichés hatása. Emellett sok szülő anyagi okok miatt nem tud otthon maradni a kicsikkel. Ez a vegyes megoldás lehet, hogy nem jó, de nem tudnék sokkal jobbat javasolni.

Akárhogy is lesz, ha a jelenlegi helyzetben elindul az iskolai oktatás, fel kell rá készülni, hogy a gyerekek (is) megfertőződhetnek. Egy Covid 19-fertőzött gyermek tünetei mások, mint a felnőtteké; leírná őket?

Az első „stáció” az akut fertőzés. Enyhe esetben hőemelkedés, kis fáradtság, íz- és szagérzés megváltozása, náthaszerű vagy enyhe hasmenéses tünetek jelentkeznek. Súlyosabb esetben nehezen múló magas láz, elesett általános állapot, légúti vagy hasi panaszok jelentkeznek, majd általában otthoni, tüneti kezelés mellett gyógyulnak. A második „stációval” szerencsére ritkán találkozunk, de kell róla beszélni, mert nagyon súlyos állapotot jelent. Néhány héttel a fertőzés után jelentkezik, sokszor nem is ismert a Covid-előzmény, gyakran más betegségre jellemző tünetekkel, ez a sokszervi gyulladás. Mindenképpen intézeti kezelést igényel. A súlyos sokszervi gyulladás tünetei is változatosak, a különböző tanulmányok szerinti gyakorisága:

  • láz 100 százalékban, minden esetben magas és elhúzódó;
  • hasfájás, hányás, hasmenés 60–100 százalékban;
  • szívizom érintettsége 51–90 százalékban;
  • kötőhártya-gyulladás 30–81 százalékban;
  • kiütés 45–76 százalékban;
  • sokk 32–76 százalékban;
  • nyálkahártyák gyulladása (nyelv, ajak) 27–76 százalékban;
  • légúti tünetek 21–65 százalékban;
  • tenyerek, talpak duzzanata 9–16 százalékban;
  • nyirokcsomó megnagyobbodása 6–16 százalékban.

A harmadik, jellegzetesen Covid–19 megjelenési forma a poszt-Covid-szindróma, amellyel még most ismerkedünk. Rendkívül szerteágazó tüneteket hagyhat maga mögött a fertőzés, mint például: szellemi, fizikai gyengeség, idegrendszeri tünetek, elhízás.

Milyen tünetek esetén érdemes otthoni kezelésbe fogni, egyáltalán mivel érdemes próbálkozni?

Ha nem tapasztalunk súlyos állapotot, akkor elsőként mindig érdemes tájékoztatni a gyermekorvost a gyermekünk tüneteiről. Ő célzott kérdésekkel meg tudja ítélni a gyerek állapotát, és megmondja, mi a teendő. Előfordulhatnak tünetek, amelyek ijesztőek, de mégsem szabad pánikba esni. llyen például, ha egy gyereknek légszomja van, de mondjuk asztmás, akkor meg kell próbálni a saját spray-jével segíteni, és csak akkor mentőt hívni, ha 5-10 percen belül nem látszik a hatás. Ennek ellenkezője, ha a gyermek megfertőződött, megy a hasa, de mi nem gondoljuk komoly problémának, viszont a folyadékvesztés akár egy súlyos lefolyású betegség kezdeti tünete lehet. Ha a gyermekünk étvágytalan, nem kér vizet, „húzza az ágy”, vagy elhúzódó láza van, ezekről tudnia kell az orvosának, hogy jelezhesse, ha baj van. Most mindenki a koronavírust látja maga előtt, de elképzelhető, hogy a tünetek akár más súlyos betegséget jeleznek.

Milyen tünettel vagy tünetegyüttessel érdemes azonnal a mentőt hívnunk?

Ezek szinte mind olyanok, amelyeket ismernek a szülők.

Súlyos légszomj, eszméletvesztés, magas, csillapíthatatlan láz, csillapíthatatlan hányás vagy hasmenés, tudatzavar, görcsös állapot, ajkak lilás elszíneződése esetén rögtön mentőt kell hívni.

Az akut ellátásra intézeti körülmények között kerül sor, ahol majd kiderül, hogy koronavírus okozta-e, s ezután érdemes beszélni a házi gyermekorvossal.

A járvány kezdetén tudományos cikkek sokasága szólt arról, hogy a gyerekekre kisebb veszélyt jelent a vírus, mint a felnőttekre, aztán egyre több fiatal került súlyos állapotba. Ha az arányokat nézzük, az eredeti vírusnál jóval fertőzőképesebb brit variáns változtatta meg a korábbi tézist?

Erre is azért nehéz pontos választ adni, mert épp a napokban olvastam egy tanulmányt, amely szerint az utóbbi hetekben nem változott jelentősen a kórházi kezelést igénylő Covid–19-beteg gyerekek száma. Egy másik, amerikai tanulmány ennek ellenkezőjéről szól, 2,5 szeres reprodukciós rátáról. Ezért inkább úgy fogalmazom: 

a harmadik hullámban egyelőre még nem alakult ki olyan sok esetben súlyos szövődmény a gyerekeknél, mint a második hullámban.

Viszont a harmadik hullámban arányaiban talán több a koronás tüneteket mutató kiskorú, mint a korábbi időszakban. Szerencsére itthon életveszélyes szövődményeket egészen ritkán tapasztalunk náluk.

Hivatalos kormányzati tájékoztatás nincs arról, hány 18 év alatti magyar került kórházba Covid–19 -fertőzés miatt. A Házi Gyermekorvosok Egyesületéhez érkeztek be nem hivatalos adatok?

Hivatalos adatsorunk nekünk sincs. A kollégáktól kapunk adatokat, de ezek nem tekinthetők hivatalos forrásnak. Ezek alapján 100 körül van azoknak a gyerekeknek a száma, akik súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés miatt szorultak kórházi, akár intenzív ellátásra. Azok száma, akik enyhébb tünetek miatt igényeltek ambuláns kórházi ellátást, az ezres nagyságrendet közelíti. Ezek a számok sem alacsonyak, de sokkal kedvezőbbek, mint az idősebb korosztályé. Mindenesetre a fertőzéssel kevésbé érintett gyerekeket is ugyanúgy óvnunk kell, mint az idősebbeket.

A gyerekek beoltása nagymértékben könnyítené a helyzetet, ám a vakcinafejlesztési protokollban ők mindig később kerülnek a klinikai vizsgálatba

Persze! Ki merné a saját gyermekét önkéntes tesztalanyként ajánlani egy ilyen vizsgálatba? De ha akarná, sem tehetné.

Ez természetes. Kérem, mondja el, miért így alakították ki a klinikai vizsgálati eljárásrendet!

A preklinikai fázisban sejtkultúrában, állatokon, laboratóriumi körülmények között vizsgálják egy hatóanyag hatékonyságát, kockázatát. Amikor bebizonyosodik a hatékonyság, biztonságosság, kezdődnek a humán klinikai vizsgálatok felnőttek bevonásával, ennek fázisai védőoltásoknál több évig tartanak. Ez a koronavírus okozta világjárvány miatt felgyorsult, egyben hatalmas etikai felelősséget rótt a kutatókra, hogy a vizsgálatban milyen önkéntesek kaphatták meg a tesztelt vakcinát. Saját magáról csak felnőttnek van rendelkezési joga, a gyerekről a szülő rendelkezhet.

Etikailag nem megengedhető, hogy egy olyan készítménnyel kísérletezzünk gyerekeken, amelyről nem tudjuk, teljesen biztonságos, hatékony-e a felnőtteknél.

Mivel a koronavírus elleni vakcinák biztonságosságát, hatékonyságát a felnőtteken klinikai vizsgálatok igazolták, elkezdődhetett a fiatalabbak vizsgálata, ezért adható a Pfizer oltóanyaga 16 éves kortól. A Pfizer megkezdte a fiatalabbak vizsgálatát, van, ahol már tömegesen adják a 12 év felettieknek, de az európai gyógyszerhatóság erre még nem adott engedélyt. Sőt, a Pfizer és a Moderna már 12 év alattiakat is bevont a vizsgálatokba, 6 hónapos kortól végzik a teszteket. Nagyon várjuk az eredményeket, mert minden hasonló vírusra a védőoltás jelentett valódi megoldást!

A 16 év feletti, krónikus beteg gyerekek oltásáról markáns véleménye van az egyesületüknek.

Igen, hivatalosan is jeleztük az országos tiszti főorvosnak, hogy az oltási folyamat előrehaladtával, az idősebb, nagy kockázatú lakosok oltása után nagyon fontosnak tartanánk az ő mielőbbi beoltásukat, hiszen szintén veszélyeztetett csoportról van szó. Legalább ilyen fontos, hogy biztosítsuk az ő fészekimmunitásukat, vagyis a velük egy háztartásban élőket is be kellene oltani.

Szintén létfontosságú a sportoló gyermekek védelme. Ha egy gyerek újrakezdi a sportolást, de átesett a koronavírus-fertőzésen, mindenképpen egyeztessen a sportorvosával.

El kell végezni a protokoll szerinti vizsgálatokat, nehogy később baj történjen.

Elérhető a várva várt nyájimmunitás a 18 év alattiak beoltása nélkül? A variánsok megjelenésével van szakember, aki a kívánt védettséget már a lakosság 80-85 százalékában határozza meg

Igen, a kontagiozitási, vagyis ragályossági index változott, ami befolyásolja, hogy egy fertőző ember hány másikat képes megfertőzni, s ha ez emelkedik, a nyájimmunitási küszöb is emelkedik. Az eddig ismert betegségeknél különböző átoltottsági arány volt szükség a nyájimmunitás eléréséhez. Amit biztosan tudunk, hogy nem tudjuk, a SARS-CoV-2-es vírus esetében ez a lakosság mekkora hányada. Lehet, hogy 60, de lehet, hogy 80 százalék. Rengeteg dolog befolyásolja a mutációk hatásától, a találkozásszámtól a népsűrűségig.

Több tanulmány szerint a felnőtt populáció ütemes beoltásával idővel gyermekbetegséggé válhat a SARS-CoV-2-es koronavírus. Egyetért?

Reménykedünk benne, hogy ez így lesz, abban az értelemben, hogy enyhe, gyors lefolyású betegségként marad köztünk. Azonban ugyanígy remélem, hogy a szó szoros értelmében nem a gyermekek betegsége lesz, hiszen amint lehetőség lesz rá, a házi gyermekorvosok ajánlani fogják az oltást, és a szülők támogatásával magas lesz a gyermekek átoltottsága. Más védőoltásokkal is a világ élvonalában vagyunk.

Kollégája, Kovács Ákos írja a mierted.com-on megjelent összefoglalójában, hogy a gyermekek körében tapasztalt alacsonyabb fertőzési arányt drámaian emelte meg a brit és a dél-afrikai variáns az USA különböző államaiban. Statisztikai okok állnak emögött, vagy esetleg más?

A felnőtt lakosság esetében felmerült a variánsok okozta magasabb fertőzési arány, de egy izraeli vizsgálat pont azt mutatta meg, hogy ahogy emelkedett az átoltottsági szint a felnőttek körében, úgy csökkent a fertőzésszám a fiataloknál. Szóval itt sem lehet kristálytisztán megjósolni a jövőt, nálunk szerencsére eddig nem tapasztalunk drámai emelkedést a súlyos esetek számában.

Várható másodlagos betegségek kialakulása, ha a gyermek és serdülő populáció oltása nem kezdődik el mihamarabb?

Még csak most kezd megjelenni a szakirodalom arról, hogy a koronavírus milyen másodlagos károsodást okoz a különböző szervekben, ilyen lehet például a szívizomgyulladás, a krónikus légúti gyulladás is.

A karantén miatt egyre több gyermeknél kialakulhat elhízás, figyelem- és alvászavar, vagy egyéb pszichés tünetek, mint a depresszió.

Nem is beszélve arról, amit majd évek múlva lesz lehetőségünk elemezni: milyen idegrendszeri vagy más szervi problémákat okoz a koronavírus hosszú távon? A WHO komoly tanulmányt írt a karanténhelyzet gyerekekre gyakorolt hatásáról. Gondoljunk csak bele: egy 10 éves gyerek élete tíz százalékát töltötte el bezártságban, a járványtól való félelmében. Ez az egész életére ki fog hatni. Egy brit tanulmány szerint az érintett gyerekek negyedének alvászavarai vannak. Most úgy tűnik, a súlyosabbnak tűnő poszt-Covidos tünetek fél év alatt elmúlnak, de 2-3 év múlva okosabbak leszünk ebben a kérdésben.

(Borítókép: Havasi Katalin)