Egy negyedik hullámot már nem élnének túl a fürdők

Már akkor is nehéz helyzetben voltak a magyar fürdők, amikor novemberben jöttek az újabb korlátozások, és be kellett zárni. Azóta eltelt fél év, mégis talpon tudtak maradni, ami...

Kisebb gazdasági csoda. Le a kalappal minden kolléga előtt

– vágja rá Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, aki az Indexnek beszélt arról, hogy érthető, hogy a járványhelyzetben be kellett zárni, ám így a tulajdonosoknak, üzemeltetőknek változatos eszközökhöz kellett nyúlniuk, hogy életben maradjanak.

Volt, ahol a tulajdonosok segítették ki a fürdőket, máshol bankhitelből, esetleg korábbi tartalékokból vagy a fejlesztésre szánt pénzből finanszírozták a létesítmény üzemszüneti fenntartását és a munkavállalók megtartását, amiben fontos szerepet játszott a kormányzati bértámogatás és a járulékmentesség. A helyzetet csak nehezítette, hogy folyamatosan tolódott egy-egy hónappal a nyitás reménysugara, de továbbra is kitartanak, és reménykedve várják a nyitást.

Bár a fürdők többsége igyekezett megtartani a munkavállalók nagy részét, erre sajnos nem mindenhol volt lehetőség. A fürdőszövetség információi szerint a szektorban dolgozó, nagyjából 18 ezer munkavállaló 20-30 százaléka távozott a leépítések miatt, vagy azért, mert maguktól döntöttek úgy, hogy váltanak.

Más válságágazatban sokkal több munkahely szűnt meg, mindenesetre az ágazati bértámogatás sokat jelentett, ezzel számos munkahelyet lehetett megtartani. De az is igaz, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható már tovább, hamarosan jönnie kell a nyitásnak, hogy ne legyen még nagyobb elbocsátási hullám

– mondta lapunknak Boros László Attila, hozzátéve, hogy folyamatosan figyelik a járványügyi adatokat és az oltási folyamatokat, és bíznak benne, hogy hamarosan megkapják a zöld jelzést arról, mikor nyithatnak ismét a fürdők.

A fürdőszövetség elnöke szerint ütemezett nyitás várható, és abban reménykednek, hogy a nyár közepétől már szabadon, vagy legalábbis szinte szabadon lehet fürdőzni. Ennek szellemében a fürdők gőzerővel elkezdték a tavaszi felkészülést a nyitásra, vagyis készítik fel a medencéket, gépészeti rendszereket, hogy amikor lehet nyitni, már ne legyen fennakadás.

A fürdőknek jellemzően két hétre lesz szükségük ahhoz, hogy minden engedély birtokában újra vendéget tudjanak fogadni. A nyitás utáni forgalomnövekedés alapvető eleme a látogatók bizalmának visszaépítése lesz, ehhez nagy segítséget nyújthat az egyre nagyobb átoltottság és a Magyar Turisztikai Ügynökség kézikönyve, amely a biztonságos üzemeléshez ad útmutatást.

Biztos vagyok benne, hogy a kormány időben jelzi, milyen menetrend szerint indulhatnak újra a fürdők. Ez azért is fontos, mert fel kell készülni a nyitásra, be kell szerezni az engedélyeket, munkaerőt kell biztosítani a működéshez, mindezt pedig előzetesen, konkrét időpont nélkül nem lehet megtenni

– mondta Boros László Attila, aki rendkívül bizakodó, és arra számít, hogy a Szép-kártya használata mellett erős belföldi forgalom lesz a nyáron, hasonló, mint egy évvel ezelőtt volt, elvégre a hosszú bezártság után az emberek többsége arra vágyik, hogy kimozduljon, pihenjen, napozzon, nyaraljon egyet, tehát nagy várakozás előzi meg a fürdők nyitását.

Addig is remélik, hogy továbbra is jó ütemben haladnak az oltások, és ezzel elkerülhető a negyedik hullám, mert azt már nem bírná ki a fürdőszakma. Már csak azért sem, mert jelentős bevételtől estek el már így is.

A hazai fürdőágazat békeidőszakban 95-100 milliárd forintos bevételt generál évente, és az már biztos, hogy ennek több mint 50 százalékát elvesztették az elmúlt évben, és idén is nagyjából 40 százalékos kiesés várható. Ezért is fontos kérdés a fürdők számára, hogy mikor nyithatják meg újra kapuikat a vendégek előtt.

(Borítókép: Látogatók a budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodában 2020. március 4-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)