Pongrác
12 °C
23 °C

Akár harminc százalékkal is drágulhat a zöldség-gyümölcs

B  OB20210107003
2021.05.03. 05:58

Országszerte jelentős károkat okoztak a gyümölcstermesztésben az április eleji fagyok, derült ki a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács beszámolójából. A hónapban számos gyümölcsfaj virágzik, ezért a termelők még reménykednek. 

Az idei tavaszi időjárás sem normális, de ehhez lassan már hozzá kell szoknunk

– mondta el röviden véleményét Apáti Ferenc, a terméktanács elnöke. Kifejtette, egyre gyakoribb az enyhe januári, februári évkezdet, ami miatt rendkívül korán megindul a fák rügypattanása, virágzása. A március-április folyamán visszatérő többnapos lehűlés elháríthatatlan, az ún. kevert fagyok nagy károkat okoztak az elmúlt három évben, nemcsak hazai, hanem európai szinten is.

Fagyos éjszakák 

Az abnormális tavaszi időjárás következményeként kialakuló jelentős terméskiesés az oka a magas gyümölcsáraknak. A szakember kiemelte, már most prognosztizálható, hogy kajszibarackból és őszibarackból lesz nagyon nagy terméskiesés, hazai és európai szinten egyaránt, így ezekért a gyümölcsökért kell magasabb összeget fizetnünk.

A többi gyümölcs esetében még van remény egy közepes, normális termésre, kiegyensúlyozott piaci viszonyokkal és árakkal, de ezt csak május közepe után, a fagyvédelmes időszak elmúltával lehet kijelenteni, mert addig még bármikor jöhetnek újabb éjszakai fagyok, melyek néhány óra leforgása alatt teljesen átírhatják az idei gyümölcspiacot.

Az idei tavaszi fagyok szinte minden gyümölcsfajt károsítottak, termőhelytől függően, és ez alól a szamóca sem volt kivétel.

Apáti Ferenc elmondta, hogy az időjárás miatt két-három hetes csúszásban van a termés a  megszokotthoz képest, de most még egy normális szezonra számítanak a termelők, közepes árszínvonallal. A szakember hozzátette, még a szamócaszezont is átírhatja bármikor egy éjszakai fagy, vagy a júniusi extrém esős periódus, amikor könnyen elrohadhat a szamócatermés akár tíz százaléka, jelentős terméskiesést, és magas árakat eredményezve. Nemrégiben számoltunk be arról, hogy az eperszezon lassan elindul, amelynek a kilónkénti induló ára 3500 forint körül lehet, de szezon végére sem várható, hogy olcsón juthatunk hozzá. 

Hasonló a helyzet a másik közkedvelt gyümölccsel, a cseresznyével is. Most zajlik a virágzása, így abszolút megjósolhatatlan a termés, különös tekintettel az eddigi és akár még a következő két hétben várható fagykárokra. 

Burgonyahiány

A zöldségpiacon is újabb áremelkedésre lehet számítani – derült ki a Zabosfa KerTÉSZ közleményéből. Mint írják, a kora tavaszi zord időjárás miatt kevesebb zöldség kerül idén a boltokba, ami egyúttal áremelkedést is jelent. 

„Szinte egész áprilisban több alkalommal is elfagyott a termés, ami nemcsak Magyarországot érinti, hanem a szomszédos országokat is. A korai burgonya is megsínylette a fagyokat, a megszokottnál minimum két-három héttel később lesz szabadföldi újburgonya, ami azt fogja eredményezni, hogy a fóliás burgonyák után május végén hiányra lehet számítani, ez pedig ismét az árak emelkedését hozza majd” – magyarázza a cég szakértője.

Ezt támasztja alá Apáti Ferenc, a terméktanács elnöke is. Kiemelte, a vásárolók terméktől függően átlagosan 10-30 százalékos áremelkedéssel találkozhatnak a boltokban vagy a piacokon. Ezt a Covid–19 miatt kialakult nehézségekkel magyarázza a szakember. Ennek oka, hogy drágult a munkaerő és nehezebbé vált a munkaszervezés. Az áremelkedés elsősorban a kereskedelmi oldalról jelentkezik. Tapasztalata szerint a nagy multinacionális áruházak legalább 5-15 százalékkal növelték a frisspiaci termékek fogyasztói árát, azonban ez az emelés nem jelent meg a termelői oldalon. 

a kereskedelmi láncok akción kívüli időszakban jellemzően 55-80 százalékos árréssel alakítják ki a zöldségek és gyümölcsök árait.

Drága a környezetvédelem

Az eleve drágább bio- vagy organikus zöldségek sem ússzák meg az árak emelkedését, ezeknél is okozott problémákat a hideg tavasz. A drágább árfekvés egyik okaként a magasabb a munkabérköltségeket emeli ki a szakember, hiszen speciális tudást és sokszor több munkaórát jelent a fenntarthatóság.

A másik fontos szempont a kisebb termékvolumen, azaz kevesebb a termés, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Így a speciális szakértelmet kívánó terület kevesebb termelőt és nagyobb keresletet eredményez, ami természetesen magasabb egységárat okoz a gyümölcs vagy a zöldség esetében.

– zárja gondolatait a szakértő.

(Borítókép: A Pallagi Kísérleti Kertészeti Telepen megkezdték a gyümölcsfák metszését Debrecenben 2021. január 7-én. Fotó: Oláh Tibor / MTI)