Válaszút előtt a Fed: marad a lazítás avagy jön a szigorítás?

Az Amerikai Egyesült Államokban a szakértők arra számítottak, hogy áprilisban akár egymillió új munkahelyet is teremthetett a gazdaság, ehhez képest az alig több mint 260 ezer álláshely óriási csalódást jelentett. A kalkuláció épült Joe Biden elnök gigantikus élénkítőcsomagjára, az amerikaiak oltottságának emelkedésére, a járvány visszaszorulására, illetve a szezonális hatásokra.

A foglalkoztatási adatok miatt az amerikai jegybanknak fent kell tartania a laza monetáris politikáját, írta a Portfolio.

Ugyanakkor húsz évvel ezelőtt volt annyi betöltetlen álláshely, mint most: 8,1 millió. Ez számottevő munkaerő-hiányt jelez, mintha a gazdaság már elérte volna a teljes foglalkoztatottságot, ami mintegy 3 százalékos munkanélküliségi rátának felelne meg. A vállalkozások pedig keresik az új munkavállalókat, hogy a koronavírus-járvány lecsengő szakaszában újraindulhasson a gazdaság. A republikánusok azt mondják: Biden támogatási programja miatt sokan nem akarnak munkába állni, hiszen abból is meg tudnak élni, amit a kormányzat nyújt számukra, extra 300 dolláros heti munkanélküli segélyt, a washingtoni kormányzat szerint nem így van. 

A friss inflációs adat pedig éppen úgy alakult, hogy azt az amerikai jegybank semmiképp sem látja szívesen.

Az elemzők 3,6 százalékos rátát vártak. A Fed alelnöke, Richard Clarida szerint az áremelkedés várhatóan nem lesz tartós, ezért nem befolyásolja a jegybank laza monetáris politikáját. Elemzők szerint a magas munkanélküliség további ösztönzést követelne a Fedtől, vagy legalábbis a jelenlegi támogató monetáris politika fenntartását, ugyanakkor az üres álláshelyek miatti esetleges bérnövekedési kényszer és az infláció gyors emelkedése miatt már a szigorítás irányába való elmozdulás sem lenne ördögről való.