Érdemes előre készülni a távmunkaszabályok változására

A kormány május 6-i kormányhatározatában vonta vissza azt a kérését, hogy a gazdasági szereplők törekedjenek az otthoni munkavégzés alkalmazására. A nagyobb vállalatok esetében azonban időigényes és tervezést igénylő lehet a visszaállás a normál ügymenetre.

Amennyiben május 23-án hatályát veszti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet, az azzal járhat, hogy a további távmunkavégzésről munkaszerződésben vagy munkaszerződés módosításban kell rendelkezni, mivel a veszélyhelyzet időtartamára létrejött megállapodások is hatályukat vesztik

– mondta az Index érdeklődésére Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kormány nem hosszabbítja meg a veszélyhelyzet alatt érvényes távmunkaszabályokat, akkor alapesetben ismét csak a számítástechnikai eszközzel végzett tevékenység minősül majd távmunkának, de például a papír alapú dokumentumok otthoni véleményezése már nem lesz az. 

További változás, amire ebben az esetben érdemes lesz felkészülni, hogy a munkavédelmi kockázatértékelési szabályokat is alkalmazni kell majd. Vagyis a munkáltatóknak nem csak tájékoztatást kell adni a távmunkavégzés során elvárt otthoni körülményekről, hanem annak megfelelőségét is vizsgálniuk kell. 

Valamint megszűnik az a lehetőség is, hogy a dolgozók körülményei vizsgálata nélkül a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegű költségtérítést adjon az otthoni munkavégzés költségeihez. 

A távmunkával kapcsolatos költségtérítést az ügyfeleinknek csak egy igen kis része biztosította a dolgozóinak, miközben legalább a back-office jellegű tevékenységekre mindegyiküknél bevezették a távmunka lehetőségét – közölte Honyek Péter. Szerinte több oka is lehetett, hogy ódzkodtak a cégek az alkalmazásától: egyrészt a 2020 novemberében megjelent jogszabály kapcsán értelmezési viták voltak arról, hogy vajon cafeteriának számít-e a távmunkás rezsiátalány.

Másrészt az is gondot okozhatott, hogy a jogszabály – noha már tavasz óta sürgették a szakszervezetek – elkésett, és mire megjelent, addigra a nagyobb cégek elfogadták az idei juttatási és cafeteria szabályaikat, amiket az új lehetőség ellenére már nem kívántak módosítani. Továbbá az az adminisztrációs terhével kapcsolatos aggályok mellett az is visszatarthatta a munkaadókat a dolgozói költségek támogatásától, hogy lévén csak egy kormányrendeletről volt szó, bizonytalan volt, meddig maradnak hatályban. Ezért azokat hosszabb távú munkáltatói koncepciók kialakítására ügyfeleink nem tudták használni – tette hozzá Honyek Péter. 

A szakértő szerint amennyiben egy munkáltató adott ilyen költségtérítést, azt külön adatszolgáltatáson nem kell jelentenie a NAV felé. Ugyanakkor a távmunkával kapcsolatos költségtérítés megjelenik a cégek bérszámfejtésében és a magánszemélyek havi bérjegyzéskén, az egyik oldalon költségtérítésként, a másik oldalon pedig költségként, melyek kiegyenlítik, kiütik egymást – így biztosítva az adómentességet. 

A cégek mindenesetre eltérően reagálnak a járványvédelmi korlátozások enyhítésére, illetve az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos kormányzati kérés visszavonására, bár az látszik, hogy nem engedik el teljesen az elmúlt évben kipróbált távmunkát sem. A WHC munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégcsoport közleménye szerint a pénzügyi és energia szektor HR vezetői óvatos visszaállást terveznek.

Fertig Balázs, a MOL Group Recruitment Manager-e szerint az látszik a munkaerőpiacon, hogy aki teljesen elzárkózik a valamilyen szintű rugalmasságtól, az komoly versenyhátrányba kerülhet. Ráczné Szőke Ildikó, az EKB HR menedzsment területének vezetője úgy látja, hogy akár még versenyelőny is lehet, ha egy cég fenntartható módon tudja ezt beépíteni a foglalkoztatási formái közé. De az fontos, hogy az üzleti igényeket és a munkavállalók eltérő személyes igényeit sikeresen összehangolják a vállalatok a munkarend kialakításakor.

A HR Fest-en résztvevő nagyvállalati személyzeti vezetők szerint az általánosabb irodai munkavégzéshez a megfelelő átoltottság és védelem mellett van lehetőség visszatérni. A magyar munkaadók pedig különböző módszerekkel és mértékben próbálják meg ösztönözni kollégáikat a koronavírus elleni oltás felvételére: van olyan cég, ahol extra szabadnap jár annak, aki oltakozik, míg más vállalatok saját oltási programot, vagy akár oltópontot is kialakítanak. De nem tervezik, hogy ellenőrizzék, munkavállalóik rendelkeznek-e az oltottságot igazoló okmánnyal. Viszont azt is többen gondolják, hogy a védettséghez kapcsolódó különböző jogosultságok rendszere valamiképpen a munka világába is előbb-utóbb be fog gyűrűzni.

Tesztelik a hibrid megoldásokat

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az InfoRádióban például arról beszélt, hogy a bankcsoportnál épp a héten döntöttek arról, hogy a jövőben heti egy nap lehet home office, és ezen túlmenően, ha a divízióvezető úgy ítéli meg, akkor a dolgozóknak megengedhet maximum két napot hetente, de ellenőrizni kell a munkavégzést, ki kell alakítani az eszközrendszert és nem mehet a hatékonyság rovására. Ha azt érzik, hogy a bank hatékonysága emiatt csökken, akkor vissza fognak állni a hagyományos munkarendre.

Az Allianznál a járványidőszakban az első számú szempont a munkatársak egészségének védelme volt. Az irodai munkavégzés jelenleg is opcionális a dolgozóknak, és egy felmérés eredménye alapján az oltásokkal kapcsolatban sem kell munkáltatóként további lépéseket tennie a cégnek, mivel a dolgozók nagyon nagy számban regisztráltak, vagy már meg is kapták az oltásukat – közölte a biztosítótársaság az Index megkeresésére. Hozzátéve, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szeptember elsejével indítanak egy hibrid munkavégzéssel kapcsolatos pilot programot a cégnél. 

A New Work Modell amellett, hogy lehetőséget ad a munkavállalóknak arra, hogy 50-60 százalékban távolról, otthonról dolgozzanak, nemcsak a munkavégzés módját érinti majd, hanem az ügyfélkiszolgálást, a szervezeti és működési folyamataikat is. A cég szerint az első néhány hónap tapasztalatainak összegzése után alakítják ki a végleges munkamodell keretrendszerét.

(Borítókép: Otthonában dolgozó nő 2020. június 4-én Angliában. Fotó: Leon Neal / Getty Images)