Több mint tízezer fővel csökkenti jövőre a közfoglalkoztatást a kormány

D  VG20111012015
2021.05.16. 08:20
A tervek szerint 2022-ben 100 ezer alá csökken a közfoglalkoztatottak száma, a jövő évi büdzsében tízmilliárdokkal kevesebbet költene erre a kormány, mint idén.

Ugyan a pandémia hatása igazán csak az idén jelentkezett a közfoglalkoztatásban – például a programokba bevont létszám növekedésében is tetten érhetően –, jövőre ismét a létszám jelentős csökkentését tervezi a kormány. Amíg 2020-ban a Belügyminisztérium Indexnek megküldött adatai szerint éves átlagban 106 ezer fő foglalkoztatásával tervezték meg a közfoglalkoztatási programokat a 2019-es átlagosan 92,5 ezres létszámot követően, addig

jövőre már csak 92 ezer embernek adnának támogatott munkalehetőséget a 2022-es költségvetés tervezetében megjelent számok alapján. 

A 2021-es költségvetésben 165 milliárd forintot különítettek el a Start-munkaprogramokra, amely keretét a foglalkoztatási adatokra tekintettel az áprilisban benyújtott pótköltségvetéssel sem módosították.

Ehhez képest a 2022-es büdzsétervezet 120 milliárd forinttal számol a Start-munkaprogramok finanszírozása kapcsán. 

A jövőre előreláthatólag foglalkoztatható létszámot persze befolyásolhatja, ha a kormány – akár a választásokra tekintettel – esetleg ismét megemeli a közfoglalkoztatási béreket. Igaz, erre alapból kevés az esély, mivel legutóbb is 4 év után nyúlt hozzá a legkisebb magyar keresetekhez. Így lett 2021 februárjától mindössze 4 százalékos, bruttó 3470 forintos emeléssel havi bruttó 85 ezer forint a teljes munkaidős közfoglalkoztatottsági bér, illetve bruttó 3445 forinttal emelten 110 ezer forint a szakképzett közmunkások fizetése. 

A BM adatai szerint

  • május első hetében alap közfoglalkoztatási bért 74 630 ember kapott kézhez a munkáját követően,
  • a szakképzetteknek járó garantált közfoglalkoztatási bért 8838-an kaptak,
  • míg a programokban munkavezetői fizetésért 5478-an dolgoztak. 

Másrészt azért kicsi a valószínűsége a közfoglalkoztatási bérek emelésének, mivel a kormány – a BM megfogalmazása szerint – „továbbra is átmeneti foglalkoztatási formának tekinti, melynek szerepe évről évre igazodik a munkaerőpiac és a gazdaság változásaihoz, új igényeihez.” Az elmúlt években részben a tudatosan alacsonyan tartott keresettel is igyekeztek az elsődleges munkaerőpiac felé terelni a közmunkásokat. A kormány egyébként az éves minimálbér-megállapodásokat követően állapítja meg a közfoglalkoztatási béreket, idén ezért csúszott februárra az emelés. 

Ugyanakkor az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság is hirdetett olyan, a versenyszférában való elhelyezkedést konkrétan pénzbeni támogatással ösztönző programot, amely eredményeképp a szaktárca áprilisi, az idei pályázati lehetőséget megnyitó közleménye szerint az elmúlt években mintegy 17 ezren jutottak piaci álláshelyhez. Ez utóbbi program keretében egyébként az érintettek, ha a közfoglalkoztatási jogviszonyuk időtartamának lejárta előtt szereznek versenypiaci állást, akkor elhelyezkedési juttatásban (egyfajta bónuszban) részesülhetnek. Minél hamarabb lép ki az egyén a közfoglalkoztatásból, annál több támogatásra lesz jogosult, mivel a közfoglalkoztatásából hátralévő időre kapja havonta, utólag a támogatást, amelynek havi összege 45 600 forint. Elhelyezkedési juttatásra jogosult az a közfoglalkoztatott is, aki mezőgazdasági idénymunkában vesz részt, ezen támogatás napi díjazása 2 ezer forint, ez egy hónapra akár 62 ezer forintot is jelenthet.

Bizakodik a kormány

A BM emlékeztetett arra is, hogy egy 2017-es kormányhatározathoz igazodva csökkentették az elmúlt években folyamatosan, egészen 2020. december 31-ig a közfoglalkoztatottak létszámát. A tárca szerint a jövő évi keretcsökkentést is a közfoglalkoztatottak számának mérséklődése indokolja, a pandémia előtt ugyanis a kedvező munkapiaci helyzetnek köszönhetően esett vissza a programokban részt vevők száma. Vagyis ez alapján nagyon bízik a gazdaság gyors felpattanásában a kormány, amelynek a foglalkoztatásra és a munkanélküliségre is komoly hatása lesz.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint vannak már biztató jelek: az áprilisi gyorsjelentésükben azt közölték, hogy 287,8 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami 42,9 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresők száma 2020. áprilisához képest 13,9, a megelőző hónaphoz viszonyítva 5,2 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma 23,9 százalékkal 92,5 ezerre nőtt 2020 áprilisához képest, és az összes álláskereső 32,2 százalékát adták.

Járványhatás

A Belügyminisztérium érdeklődésünkre azt is közölte, hogy jelenleg közel 70 olyan üzemet tart nyilván, amelyek közfoglalkoztatási támogatásból jöttek létre, vagy a közeljövőben kezdik meg működésüket. Ezeket az üzemeket önkormányzatok, önkormányzati gazdasági társaságok, vagy közfoglalkoztatás alapjain szerveződött start szociális szövetkezetek üzemeltetik. A létrehozott üzemekhez ötéves fenntartási, működtetési, illetve továbbfoglalkoztatási kötelezettség társul.

A koronavírus-járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági környezet, az ennek következtében beszűkülő értékesítési lehetőségek a közfoglalkoztatási programokban létrehozott üzemek működésére is negatív hatást gyakoroltak, ami az önfenntartóvá válásukat is befolyásolhatja – közölte a minisztérium. 

A BM márciusi statisztikai jelentése szerint a közfoglalkoztatásban részt vevők 44,7 százaléka dolgozott hosszabb idejű közfoglalkoztatásban, 41,8 százaléka járási mintaprogramban, továbbá 13,5 százalék vett részt országos programokban. A járási programokon belül 12,8 ezren dolgoztak mezőgazdasági, 7,9 ezren helyi sajátosságokra épülő és 13,9 ezren szociális jellegű programokban.

Szabolcs és Borsod az élen

A közfoglalkoztatási szerződés megkötésének helye szerint vizsgálva a résztvevők havi átlagos létszáma Szabolcs-Szatmár-Bereg (18 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén (17,3 ezer) megyékben volt a legmagasabb. A harmadik Hajdú-Bihar megye volt (8 ezer fő). E három megye mindegyikében a közfoglalkoztatottak lakóhelye alapján történő besorolás szerint vizsgálva néhány száz fővel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A szerződéskötés helye szerint 3,6 ezer közfoglalkoztatott sorolható Budapesthez, azonban a programokban részt vevők közül csak 554-en rendelkeztek fővárosi lakóhellyel. Az eltérés magyarázata, hogy az országos programoknál többnyire a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatallal köt szerződést, így a létszámot is így tartják nyilván. Március végén pedig az ország legnagyobb közfoglalkoztatója a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány volt, ami átlagosan 1,1 ezer embernek adott megélhetést. Második helyen pedig a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Főigazgatóság állt, közel ennyi közmunkás foglalkoztatójaként.

(Borítókép: Közmunkások dolgoznak a Startmunka mintaprogram keretében az M7-es autópálya és az M70-es autóút csomópontjában 2011. november 12-én. Fotó: Varga György / MTI)



  • Hírek
  • Hírek