Máris szigorítják a csokszabályokat
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
Noha csak ettől az évtől vált illetékmentessé – bizonyos feltételek mellett – a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználásával az ingatlanvásárlás, a jogalkotó máris bezárna egy kiskaput a 2022-es adótörvények tervezetébe illesztett illetéktörvény-módosítással.
Az idén bevezetett szabály értelmében csak abban az esetben kellett utólag az illetéket megfizetni, ha a megelőlegezett – tehát utólagos gyermekvállaláshoz kötött – csok feltételei nem teljesültek. Például ha a vállalt határidőre nem született meg a vállalt gyermek – kivéve, ha egészségügyi oka volt ennek –, vagy ha a támogatott lakásvásárlási lehetőséggel élő igénylő a csokot gyermekvállalás teljesítése nélkül a határidő lejárta előtt bármely okból visszafizette.
Ezekben az esetekben a NAV utólag kiszabja a korábban elengedett visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter még márciusban említette meg egy interjúban, hogy a támogatás indulása óta 83 ezer gyermek megszületését vállalták a családok a csok felvételéhez kötődően. A három gyermeket vállalók aránya – ahol tíz év van a vállalások teljesítésére – csak 5 százalék körül van. Akik a program indulását követően egy gyermeket vállaltak, azok esetében mostanság jár le az erre rendelkezésre álló négy év.
Ugyanakkor nem kell a hatályos szabályok szerint az illetéket pótlólag megfizetni, ha a vagyonszerző nem kizárólag megelőlegezett csokot vesz fel, és annak visszafizetését rendelte el a hatóság, vagy fizette azt vissza a vagyonszerző.
A mostani módosítás alapján már nemcsak a megelőlegezett csok igénybevétele esetén kell visszafizetni az illeték összegét, hanem egyéb esetekben is:
ha az igénybe vevő nem lesz jogosult utólag a kedvezményre,
például az elidegenítési tilalom megszegése miatt, vagy ha az ingatlant nem lakáscélra hasznosítják, vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít, és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie – hívta fel a figyelmet Czilják Norbert, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere. Vagyis ahogyan azt a törvénymódosítás indoklásában maga a jogalkotó is elismeri, „a hatályos szabályozás egyfelől nem következetes, másfelől pedig visszaélésre ad lehetőséget”.
Ezért is szeretnék elejét venni az esetleges visszaéléseknek, a méltányosságot szem előtt tartva, ugyanis abban
nem lesz változás, hogy ha a csokigénylő egészségügyi állapota miatt nem tudta teljesíteni a gyermekvállalással kapcsolatos ígéretét, akkor nem kell utólag illetéket fizetnie a megvett ingatlan után.
Azt szintén leszögezi a javaslat indoklása, hogy azért nem lesz teljes körű a szigor: például csak akkor lesz utólagos illetékfizetési kötelezettség a megvásárolt ingatlan után, ha a támogatott vagyonszerző a csok teljes összegét visszafizeti. Ha azonban a támogatást „csak” részben – például a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó csok összegével csökkentett összegben – fizeti vissza, akkor sem kell attól tartani, hogy benyújtja a számlát a NAV.
Ugyancsak méltányosságból az új és szigorúbb szabály már csak azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyeket a törvény kihirdetését követő 31. napon való hatálybalépését követően írnak alá.
(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)