Nem érdemes várni a váltással

Hamarosan itt a nyár, Európában is kezdenek nyitni az országok, lassan lehet menni nyaralni. Minden nyár elején felmerül a hülye kérdés: mikor váltsunk eurót? Erre az Index által megkérdezett elemzők szerint az a legjobb válasz, hogy „amikor megyünk”, ugyanis nem tudni, merre mozdul majd el a forint árfolyama a következő hónapokban.

Váltsál most, és ha elszáll az árfolyam, akkor azt az egy pizzát kifizetem neked, amivel rosszabbul jártál

– tanácsolta korábban egyik kollégájának Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. És valóban: ha 50 ezer forint értékben váltanánk eurót 350 forintos árfolyamon, akkor nagyjából 370-ig kellene gyengülnie a forintnak, hogy bukjuk egy pizza árát. Mindenesetre az elemző szerint is az a legcélszerűbb, hogy ahol csak lehet, bankkártyával fizessünk.

Na de mégis, mi lesz a forinttal?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorítási jelzéseire jelentősen erősödött a forint, de Trippon Mariann szerint a jelenlegi szint környékén körülbelül ki is fulladt az erősödés. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás a Reutersnek arról beszélt, hogy az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni – tehát az MNB a tartós inflációs kockázatokra kamatemeléssel reagál, amit a forintpiac azonnal be is árazott. A magyar fizetőeszköz 355 környékéről azonnal 350 közelébe erősödött az euróval szemben, míg a múlt hetet 348 környékén zárta,

„Most mindenki kivár a júniusi kamatmeghatározó ülésre (ami június 22-én lesz), mert ott ad majd az MNB jelzést arra vonatkozóan, hogy esetleg lesz-e további szigorítás a júniusi lépés után” – fogalmazott. Mivel a piac már beárazta a kamatemelést, a CIB elemzője szerint nagy elmozdulásokra nem számít az árfolyamban: a forint a következő időszakban 345–355 között ingadozhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint „illene erősödnie” a forintnak, mert úgy véli, hogy az túlzottan alulértékelt évek óta. Úgy véli, hogy a sikeres vakcinálási programon túl annak is erősítenie kellene az árfolyamot, hogy korábban nyitunk, mint a többi európai ország, így szerinte emiatt „gyakorlatilag megvalósul a kanyarban előzés”. Azt viszont nem tudja, hogy a további forinterősödés bekövetkezik-e. Szerinte kár azon agyalni, hogy mikor váltsunk eurót: „Akkor, amikor megyünk.” Viszont arra felhívta a figyelmet, hogy ne pénzváltóknál vegyünk fel pénzt, mert ott nagy marzzsal dolgoznak, hanem inkább bankkártyával fizessünk.

Mekkorát emel majd a jegybank?

Miután az MNB igen erős nyilatkozatot tett a kamatemelés mellett, így Trippon Mariann szerint innen már visszatáncolni nem tud a jegybank: tehát valamiféle kiigazítás biztos lesz a kamatokban.

Az elemző úgy véli, hogy több kisebb lépés is jöhet: Virág Barnabás ugyanis arról beszélt, hogy egy szigorítási ciklus kezdődik adatvezérelt üzemmódban, ezért Trippon szerint nem egy nagy lépésben gondolkodnak, hanem kisebb lépéskekel akarnak haladni, ameddig szükséges. „Ennek megfelelően júniusban az egyhetes betétnél 10-15 bázispontos emelés jöhet, míg az alapkamat esetében hasonló mértékű – ha meg akarják tartani a különbséget az alapkamat és az egyhetes betét között” – fogalmazott az elemző. A jegybanki alapkamat jelenleg 0,6 százalék, míg az egyhetes betét kamata 0,75 százalék.

Suppan Gergely arról beszélt portálunknak, hogy már hónapok óta látható volt a kockázat, hogy kamatemelésre kényszerülhet az MNB. Szerinte sem lesz nagymértékű emelés, és ő is 15 bázispontos emelést vár, ami az egyhetes betétet illeti.

Hol állhat meg az infláció?

Az elemzők szerint az áprilisi 5,1 százalékos éves infláció még tovább emelkedhet: Suppan úgy véli, hogy május környékén lehet majd csúcs, 5,2 százalék körül, utána pedig – a bázishatások miatt – az év hátralévő részében ereszkedni fog. Hasonlóan látja Trippon is, ő viszont már 5,5 százalék körüli csúcsra számít, míg az egész éves átlagos infláció szerinte nem sokkal, de 4 százalék felett lehet majd.

Suppan Gergely a bázishatásokat nézve az üzemanyagárakat – melyek tavaly ilyenkor mélypontra estek, miután a koronavírus-járvány okozta pandémia miatt „megállt a világ” –, valamint a dohánytermékek jövedéki adóját emelte ki. Csak az utóbbi a Takarékbank elemzője szerint az 5,1 százalékos inflációban 1,2 százalékpontot jelent.

Mindkét elemző úgy látja, hogy ha ezek sokkok enyhülnek, akkor az infláció jövőre valószínűleg visszatérhet a célsávba, 3 százalék közelébe.

(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)