Várni kell még a magyar eperre

Míg a hagyományos szántóföldi kultúrákat – mint a búza, az árpa, a repce, a napraforgó és a kukorica – kevésbé érintette a tavaszi fagy és a szokottnál bőven hidegebb tavaszi időjárás, és mindössze lelassult a növények fejlődése, addig a kertészet már jobban megszenvedte a hagyományos tavaszitól bőven eltérő körülményeket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint a hideg és az esőzések miatt a szokotthoz képest két héttel később, azaz ezekben a napokban jelenik meg nagyobb tömegben a piacokon a hazai szabadföldi szamóca. Úgy számolnak, hogy ettől a héttől kezdődhetnek a Szedd magad! akciók is. A hazai, mintegy 550 hektárról szüretelhető és az időjárás függvényében átlagosan 8-10 ezer tonnás termés többnyire júliusig kitart.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet május 23–29. közötti adatai szerint a vidéki piacokon az import olasz szamóca kilogrammonként ezer, a fővárosi piacokon pedig a görög gyümölcs 1500–1700 forint közötti áron elérhető. A belföldi hajtatásból származó szamóca kilogrammja a fővárosi piacokon 1500–2000 forint közti áron, míg vidéken 1800–2000 forint közötti áron cserél gazdát.

A spárgaszezon késéssel, de jól indult

A szántóföldi zöldségtermesztésben mindössze vontatott kelést és növekedést okozott a hideg a mintegy 2600-2800 hektáron termesztett vöröshagyma, illetve a mintegy 1000 hektáron termesztett fokhagyma esetében, a mintegy 1400 hektáros termőterületű spárga esetében azonban már többhetes késéssel indult a szezon – mondta az Index érdeklődésére Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetője. Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a kül- és belpiacokon is a zöld spárga, így a korábban a hazai termőterület 80 százalékán termelt halványított fajta mostanra a terület 25-30 százalékára szorult vissza.

mivel igen élénk német kereslet van a zöldségre még úgy is, hogy ott épp csak kezdenek nyitni a vendéglátóhelyek. Tavaly ugyanis a lezárások ellenére is bőven megvették az exportált magyar spárgát a németek, és megfőzték otthon.

Az idén a termelők abban bíznak, hogy a vendéglátási nyitással még többet tudnak értékesíteni a tavalyinál mintegy 10 százalékkal magasabb, kilogrammonként közel 2 eurós termelői áron, mivel a hideg miatt a német termést később kezdik szüretelni – mondta Ledó Ferenc. De abban is bíznak, hogy az itteni szezont egészen júliusig el tudják húzni. A hazai fogyasztás egyelőre meglehetősen alacsony, fejenkénti évi 15 dekagramm, ezen szeretne változtatni a kamara a pár éve indított népszerűsítő kampánnyal.

Később lehet jó dinnyét kapni

A szakember szerint nagyjából kéthetes csúszásra kell számítani a szabadföldidinnye-szezon kezdeténél is, így

A korai kiültetésű, fólia alatt növekvő fajtáknál ugyanis lassú és vontatott a hideg és a fényhiány miatt a növények fejlődése, illetve a terméskötődés is rosszabb.

Ezért drága a zöldség

Ugyancsak tolódik kicsit, ám május végére-június elejére teljes mértékben képes lesz belföldi, fóliás termesztésű újkrumplival ellátni az országot a kertészet. A belföldi hajtatásból származó saláta, kínai kel és káposzta már március óta elérhető a hazai kiskereskedelemben, április 10. óta pedig az uborka, a paprika és a paradicsom is. Utóbbi kultúrák megjelenését a január-februári, szokottnál kevesebb fénymennyiség lassította, mivel később kerültek termőképes állapotba a palánták. A kertészek bíznak benne, hogy május végéig kikopik a kiskereskedelmi láncok kínálatából a lekötött jordán, marokkói és egyiptomi áru, és így a tavaly óta termelésbe állt új üvegházakban előállított többletmennyiségnek már nem kell exportpiacokon helyet keresni. A rendelésállományok ettől a héttől emelkedő szintje legalábbis erre utal – mondta az Indexnek Ledó Ferenc.

A korábban a Délkertészt is vezető – és tanácsadóként továbbra is segítő – szakember tapasztalatai szerint

Hektikusabban alakulnak a kiskereskedelmi láncok heti rendelései is, ehhez pedig nehezebb a gyorsan romló áruval kereskedő kertészetek számára igazodni, mivel hirtelen kell a megmaradó mennyiségeknek piacot találni. Tavaly például gyakori volt, hogy a korábbi, akciókra időzített mennyiségekhez képest 20-25 százalékkal kevesebbet rendeltek, mivel egyszerűen ennyi fogyott el. Még úgy is, hogy tavaly a tavaszi fagyok miatt eleve kevesebb gyümölcs termett belföldön, s így inkább a zöldséget választották a fogyasztók. Egyértelműen érződik, hogy minden célpiac ország törekszik az önellátásra, ez pedig hosszabb távon értékesítési problémákat okoz, és a tőkeerősebb nyugat-európai versenytársakhoz képest a magyarok nehezebben vészelik át ezeket az időszakokat – mondta Ledó Ferenc.

a nagyobb kiskereskedelmi árrésben vélhetően a különadó és a növekvő bérköltségek is benne lehetnek – teszi hozzá a szakember, aki szerint ugyanez sújtja a termelőket is. Amíg például 2015–2016-ban 500-600 forint volt a napszámosok órabére, addig 2021-ben már 1300–1500 forintért próbálnak alkalmi munkásokat találni a gazdák. Ami a vendéglátás újraindulásával és az esetleges határnyitásokkal nem is lesz olyan egyszerű.

A feldolgozóiparnak termelőknek is gondot okoz a hideg

A szántóföldi zöldségtermesztésben az egyik legnagyobb problémát a zöldborsónál okozza az időjárás-változás. Noha a csemegekukorica mellett a zöldborsótermelésünk, illetve a konzerv- és hűtőipari exportunk európai összevetésben is jegyzett – termelésben például többnyire a 4-5. legnagyobbak vagyunk –, az elmúlt három év egyáltalán nem kedvezett a gazdáknak. Az aszályosan induló tavaszok, majd a betakarítás idejére hirtelen megérkező hőhullámok miatti nehézségek és veszteségek sokak kedvét elvették a termeléstől.

Négy éve még közel 20 ezer hektárról takarították be a zöldborsót,

március elejétől kezdve szakaszosan, hogy a különböző fajták és érésidők mellett ütemezhető legyen a feldolgozóipar számára a betakarítás – mondta Ledó Ferenc. És bár a zöldborsó egy alapvetően hidegtűrő növény, azonban az idei április hűvössége miatt eléggé vontatottan keltek az állományok, és lassan is fejlődött a növény.

„Egy átlagos évben május végén már kezdődik a betakarítás, az idén azonban ez 5–7 napos késésben van, a termelők pedig egyre inkább tartanak attól, hogy mire erre sor kerülhet, összecsúsznak az egyes fajták érésidői, ami a feldolgozóknak való beszállításnál jelent komoly problémákat”

– mondta Ledó Ferenc. Márpedig ha a termény szedéstől számított két-három órán belül nem kerül a feldolgozóba, megvénül, és például hűtőipari felhasználásra már alkalmatlanná válik, így csak olcsóbban értékesíthető. Tavaly például úgy jártak, hogy a betakarításkori hirtelen hőhullám miatt már eleve hektáronként egytonnás szemvesztesége volt a termelőknek, ezt tetézte, hogy csak éjszaka lehetett betakarítani a növényt, ahol pedig megcsúsztak a feldolgozóipari kapacitások telítődése miatt a szállítással, már a pótkocsin erjedni kezdett a növény. Idén remélik, hogy ez elkerülhető lesz.

A feldolgozóipar részéről mindenesetre remélik, hogy nem csökken tovább a zöldborsó-termőterület, főleg azért, mert termesztéstechnológiában kiválóan kombinálható a csemegekukoricával is. A legnagyobb fejtörést itt az ipar és a termelők számára is az okozza, hogy meddig maradhatnak meg az extrém – és várhatóan aratásig kitartó –, tonnánként 60 ezer és afölötti búza- és kukoricaárak.

A búza és kukorica messze nem olyan kockázatos termesztéstechnológiailag, mint a zöldborsó – de bármely szántőföldi zöldségkultúrát említhetnénk –, amely a tonnánként 40-45 ezer forintos gabonaárak mellett ad többletjövedelmet a gazdáknak. A magas gabonaárak miatt ugyanis könnyebben válthatnak egyszerűbben termeszthető kultúrákra a gazdák, így a feldolgozóknak is versenyképes árat kell adniuk, ha biztosítani akarják az alapanyagot – tette hozzá Ledó Ferenc.

A csemegekukoricánál is gondot okozott a hideg, elhúzódott a korai vetésű táblákon a kelés, és a szokottnál lassabb a növény fejlődése is. Ugyanakkor legalább a piaci értékesítéssel nem lesz gond.

A feldolgozói érdeklődés jelentős, a rendelésállomány is szépen alakul, mivel mind a konzerv-, mind a hűtőiparban készlethiány van, ezért szeretnék magukat szerződésekkel is bebiztosítani a feldolgozók – mondta Ledó Ferenc.

Ezért idén is 32–35 ezer hektáron kerülhet mag a földbe: itt a vetés ugyanis még június közepéig zajlik annak érdekében, hogy később ütemezetten, egész a fagyokig betakarítható legyen az öntözött földekről a kilogrammonként átlagosan 35-40 forintért leszerződött termény. Az idén egyébként 5-6 forintos, jelentősnek mondható áremelést sikerült elérniük a csemegekukorica-termesztőknek – tette hozzá Ledó Ferenc.

Az ipari paradicsomot, illetve szabadföldi paprikát termesztő gazdáknak is feladta a leckét a tavasz, mivel a hideg miatt jelentősen, egészen e hét végéig elhúzódik a palántázás, amit emiatt sokszor túlfejlett palántákkal voltak kénytelenek befejezni. Ez utóbbi okozhat még növényvédelmi problémákat. Az ipari paradicsomot átlagosan 1600-1700 hektáron termesztik, azonban mivel tavaly sem volt jó évük a gazdáknak, 2021-ben csak 1500 hektárra kerültek ki a palánták, noha a teljes hazai termés több mint 80 százalékát felvásárló kecskeméti Univer további 300-400 hektárról is szívesen felvásárolta volna a termést – mondta Ledó Ferenc. A gazdákat azonban óvatosságra inti a hektáronkénti 2 milliós önköltség mellett az időjárás kiszámíthatatlansága is: tavaly például a nyári esők miatt 25-30 százalékos termésveszteségük volt.

A szőlőkben nem okozott jelentős kárt a fagy

A szokatlanul hűvös tavasznak megvolt az az előnye, hogy az április eleji komoly fagy még nem tudta károsítani a szőlők többségét, mert a korábbi fakadású fajták is csak rügyben voltak – mondta az Index érdeklődésére Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségi tagja. Még a téli-tavaszi fagyoknak jobban kitett Kunsági és Csongrádi borvidékről sem érkeztek tömeges fagykárjelzések. A hidegnek sokkal jelentősebb hatással van: a növények fejlődése ugyanis a májusban szokotthoz képest háromhetes elmaradásban van. A virágzás is csúszik, ezért egyelőre megjósolhatatlan, milyen terméssel számolhatnak a szőlészek.

Az esős, szeles idő pedig kedvez a gombabetegségeknek, elsősorban a peronoszpóra terjedésének, de már a lisztharmatfertőzés primer jelei is sok helyütt jelentkeznek. Félő, hogy egy hosszabb, melegebb, párás időszakban komoly gondot okozhat ez is a termelőknek. Fokozottan ügyelniük kell a szőlőt veszélyeztető aranyszínű sárgaság fitoplazmáját terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre is. 

A növényvédelmi munkák igencsak megnehezülnek. Főleg a szelesebb napok akadályozzák nemcsak a gombaölő szeres kezeléseket, a csemegeszőlősöknél a szőlőmolyok elleni védekezést, de az ültetvények sorközművelését is a vegyszeres gyomirtásra berendezkedett termelőknél – mondta Varga Máté. Mindez a költségeket is emeli. Ugyanakkor úgy véli, hogy idén még nem érte átfogó kár a hazai szőlőültetvényeket, inkább csak termesztéstechnológiai kihívást kaptak a gazdák. 

(Borítókép: Árusok görögdinnyét árulnak Csongrád megyében 2013. július 3-án. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)