Medárdtól tartanak a kertészek is

A hűvös, csapadékos és fényszegény tavasz miatt a szokottnál két héttel elmarad a legtöbb gyümölcs fejlettsége is a korábbi években tapasztalttól, ezért egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen gyümölcsszezonra vagy gyümölcsárakra számíthatunk. Ami biztos, hogy az április eleji fagy virágzásban érte az őszibarack- és a kajszibarack-ültetvényeket is, ezért immár harmadik éve nem számíthatnak érdemi termésre a gazdák.

Ezekből a gyümölcsökből várhatóan gyenge termésünk lesz, amit az Európa nagy részét – de főleg a legnagyobb termelőnek számító franciákat – sújtó fagykárok miatt idén is csak korlátozottan pótolhatnak olcsó importból a kereskedők, tudta meg az Index Apáti Ferenctől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnökétől. Szerinte

Úgy vélte, hogy ami valamelyest mérsékelheti az árakat, az inkább az, hogy ha más szezongyümölcsökből – mint a cseresznye, a szilva, a meggy, a zöldségek közül a dinnye – megfelelő lesz a kínálat, így lesz helyettesítő terméke a barackoknak. 2020-ban például a fagy e gyümölcsfajok kínálatát is szűkítette, ezért is fordultak inkább a zöldségfélék felé a fogyasztók, mert nem maradt olcsó konkurenciája a barackoknak. 

A kárenyhítés is korlátos

A gazdák azonban nemcsak a termésnek, illetve a bevételnek inthetnek búcsút, de a sorozatosan rossz évek miatt lassan az érdemi kárenyhítésnek is. Azt ugyanis eleve csak fagykárbiztosítás mellett vehetik igénybe teljes körűen, másrészt azonban, mivel a kárenyhítés összegét az ültetvények ötéves referenciahozama alapján számolják, ha sorozatosan kicsi a hozam, egyre kisebb a várható kárenyhítési összeg is.

Ezt a negatív spirált két úton lehet megtörni, de mindkettő nagyon költséges a termelők számára.

• Egyrészt fagyvédelmi eszközökkel, megoldásokkal kell ellátni az ültetvényeket, másrészt a tavaszi fagyokra kevésbé érzékeny, ám a friss piaci és/vagy feldolgozóipari felhasználásra is alkalmas fajtákra váltani az ültetvényeken. És ugyan mindkét célra lehet uniós támogatásokra pályázni, azonban bevételek híján nehéz a pályázatok megvalósításához szükséges saját erőt előteremteni.
• Másrészt az is gondot okoz a termelőknek, hogy megfelelő és széles körű termőhelyi kísérletek nélkül nehéz megítélni, mely nemzetközi fajták mellett érdemes letenni a voksukat, illetve a hazai nemesítés is időigényes, éveket, évtizedeket vehet igénybe, mire piacos gyümölcsfaoltványokhoz jutnak a kertészek.

Apáti Ferenc szerint nincs az a biztosítási vagy kárenyhítési rendszer, amely az ilyen gyakoriságú és intenzitású (vagyis ilyen gyakran ekkora hatalmas károkat okozó) fagykárok ellen megfelelő kompenzációt tudna jelenteni.

A károk utólagos (és részbeni) kompenzálása nem lehet olyan megoldás, amire a jövőnket alapozhatnánk. Sokkal inkább a károk megelőzésére, mintsem a károk utólagos enyhítésére kell koncentrálni az ágazatban

– teszi hozzá. Úgy fogalmazott, hogy a klíma változása tükrében alapjaiban át kell gondolnunk gyümölcstermesztésünk jövőjét és abban néhány gyümölcsfaj helyét, és ennek megfelelően kell új stratégiai irányt felvennie a gyümölcstermesztésünknek.

Most nem kérnek esőt a kertészek

A többi gyümölcsfaj esetén még akár közepes vagy akár jó termés is elképzelhető, igaz, egyelőre nagyon is megnehezíti a termésbecslést, hogy fajtánként, termőtájanként is nagyon eltérő képet mutatnak az ültetvények – fogalmazott Apáti Ferenc. De szerinte a jelenlegi kilátások alapján még van remény arra, hogy a kereslet és kínálat összhangja alapján normál, kiegyensúlyozott piaci viszonyokkal, illetve árakkal fogunk találkozni a piacokon.

Feltéve persze, hogy az időjárás nem szól megint közbe. Amennyiben ugyanis egy tartósabban esős időszak jönne júniusban – mint ahogy az előző három évben megtörtént –, az az eleve heteket csúszó eper-, cseresznye- és meggyszezonnak sem tenne jót.

Ha pedig a szezon bizonyos részében jelentősen szűkül emiatt a kínálat, az áremelést okozhat. Ezeknek a gyümölcsfajoknak az kedvezne, ha napos, mérsékelten meleg és száraz idő következne júniusban – teszi hozzá az elnök. 

Átalakulnak a pálinkafőzdék vásárlási szokásai is

A terméktanács információi szerint gyümölcsre most is ugyanakkora az igénye a feldolgozóknak, mint az előző években  –  jóllehet az elnök szerint gyümölcsfajonként kicsit más és más a helyzet, eltérőek a készletállományok, és másként hatott a Covid-járvány is.  Í gy alapvetően nem a piac keresleti oldala fogja majd mozgatni az árakat, hanem a tényleges termés, amelyet még  –  a barackokat kivéve  –  senki nem lát tisztán, teszi hozzá Apáti Ferenc. 

A pálinkaszektor ebből a szempontból más, mivel a professzionális vagy kereskedelmi főzdéket egyrészt komolyan sújtotta a járvány a beragadt készletek miatt, másrészt pedig az elmúlt években a hektikusan alakuló időjárási körülmények nyomán változó mennyiségű gyümölcskínálat miatt, úgy tűnik, új felvásárlási stratégiát alakítottak ki. A gyümölcsszűkös vagy a júniusi esők miatt rosszabb minőséget adó években a drága alapanyagok miatt inkább visszafogottabban vásárolnak. Ugyanakkor amikor relatíve jó a termés és alacsony a gyümölcs ára, igyekszenek sokat felvásárolni és sok pálinkát előállítani, hiszen jól készletezhető, tárolható a késztermék. Ez sem a kertészek, sem a feldolgozóipar szempontjából nem ideális. A termésbecslések alapján kajszi- és őszibarack tekintetében ez már megint nem lesz a pálinkások éve, de reményeink szerint a többi gyümölcsfaj hozhat egy kiegyensúlyozott kínálatot – teszi hozzá Apáti Ferenc. 

(Borítókép: Érett cseresznye egy fán. Fotó: Sóki Tamás / MTI)