MNB: csak az maradjon a hitelmoratóriumban, aki feltétlen rászorul

A továbbiakban csak azok éljenek a fizetési moratórium adta fizetéskönnyítési lehetőséggel, akik rászorulnak – javasolták a Magyar Nemzeti Bank friss pénzügyi stabilitási jelentését ismertető online tájékoztatón. Dancsik Bálint, az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának főosztályvezetője az adatok ismertetésekor hangsúlyozta, hogy csak a 2021. április 30-ig elérhető adatok alapján készült a jelentés, ezért a fizetési moratórium júniust követő hosszabbításával nem számoltak a készítése, így különösen a sztressztesztek, illetve a hitelelemzések során. Azóta azonban a kormányzati kommunikáció alapján kiderült, hogy a moratórium augusztusig változatlan formában, míg szeptembertől ettől eltérő formában folytatódhat. Ugyanakkor készült egy jegybanki becslés az esetleges hosszabbítás hatásairól, mivel az a bankrendszer stabilitása, működése szempontjából fontos hatásokkal járna.

A jegybanki szakértők szerint

Ebből a jegybank tájékoztatása szerint a részvételre jogosult lakossági hitelállomány 51 százaléka vett részt 2021. március végéig a hitelmoratóriumban, ami a teljes lakossági hitelállomány 39 százalékát teszi ki. A vállalati szegmensben a jogosult hitelállomány 36 százaléka esetén élnek a fizetéshalasztással, ami a teljes vállalati állomány 24 százalékát teszi ki. A különbséget többek között a 2020. március óta folyósított jelentős értékű új, ám a moratóriumra már nem jogosító hitel is hizlalja. A jelentés szerint a vállalati hitelállomány 9,4 százalékkal, míg a lakossági 14,5 százalékkal nőtt 2020 során, mely értékek európai uniós összehasonlításban is magasnak számítanak.

Százmilliárdok halmozódtak fel

A felmérésük szerint 2020. végéig mintegy 600 milliárd forintnyi halasztott törlesztőrészlet halmozódott fel a lakossági hiteleknél, ami 2021. júniusáig további 300-400 milliárd forinttal bővült. A vállalati oldalon a moratórium első ütemében 1100 milliárd forintnyi törlesztőrészletet spóroltak meg átmenetileg, míg a második ütemben 400-500 milliárdot. 

A jegybanki szakértők arra jutottak, hogy ugyan számos sérülékeny adós vette igénybe a 2020. márciusában bevezetett fizetési moratóriumot, és sokak számára jelentett valódi segítséget, ugyanakkor olyanok is, akik sem jövedelmi, sem vagyoni helyzetük alapján nem szorultak rá erre a támogatásra. Az továbbra is problémát jelent, hogy  az MNB kérdőíves felmérése szerint 

Vagyis azt, hogy annál jobban  jobban nő a futamidő és a teljes visszafizetendő összeg, minél nagyobb az aktuális hitel hátralévő futamideje és a kamatlába a moratórium alatt  – magyarázta Dancsik Bálint.  

Az MNB számításai szerint amennyiben 2022 júniusáig él a fizetési moratórium, akkor a lejárat időpontja az eredeti hónaphoz képest több mint három és fél évvel tolódna ki a hitelek több mint fele esetében. 

ha az adós egészen 2022. júniusáig élne haladékkal. 

Amennyiben továbbra is általánosságban terjesztik ki a moratóriumot, akkor annak számos fogyasztóvédelmi, a fizetési morál romlásával és a banki hitelezésre gyakorolt negatív kockázata lenne. Egyrészt az újbóli törlesztés megkezdése a magasabb fogyasztás után alkalmazkodási nehézségeket okozhat a háztartásoknál, amelyek nem feltétlen tudják pontosan felmérni a hosszabb törlesztés halasztás hatásait. Másrészt mivel a moratóriumos háztartások mintegy 56 százaléka most is tudna törleszteni – ezen belül a jegybanki felmérés szerint 27 százalék azért kérné a további részvételt is –, egy újabb moratóriumhosszabbítás tovább ronthatná a fizetési morált. 

Mindezek miatt az MNB úgy véli, hogy

Az adósminősítés romlása egyébként azzal járhatna, hogy mind az államnak többe kerülne a piacról finanszírozni az ország működését, államadósságát.

A Magyar Nemzeti Bank a moratórium hosszabbítása során kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítással csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak – hangsúlyozta Dancsik Bálint. Az MNB szerint Európában is kirívó lenne egy újabb általános hosszabbítás. 

A jegybank becslése szerint a moratóriumban való részvétel, az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján

A jelentés szerint egyébként a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős. 2020 második félévében tovább javult a szektor tőkehelyzete, miközben a bankok likviditása a korábbi magas szintjéről is bővülni tudott. A bankrendszert az elhúzódó járványhelyzetben is kiegyensúlyozott finanszírozási szerkezet jellemzi. A szektor stabil helyzete mellett a bankok képesek biztosítani a vállalatok és háztartások számára a szükséges forrásokat, támogatva a gazdaság újraindítását.

Tovább bővül a vállalatok és a lakosság hitelállománya

Az MNB várakozása szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése. Mindezt arra alapozzák, hogy 2021 első negyedévében a vállalatai hitelek esetében a hitelállomány éves növekedési üteme 6 százalék volt a teljes vállalati, és előzetes adatok alapján 17 százalék a kkv szegmensben. Kedvezőnek ítélték, hogy beruházási hitelek iránt továbbra is élénk keresletet érzékelnek a bankok, és a hitelkínálati feltételek is jóval szűkebb körben és időtávon szigorodtak csak, mint a 2008-as válságot követő időszakban.

A lakossági hitelezésben pedig az 536 milliárd forintos új hitelállomány volumen csak 15 százalékkal maradt el a megelőző év azonos, koronavírussal még csak enyhén érintett időszakától. Az új kibocsátás 30 százaléka babaváró hitel volt. 

Az MNB azzal számolt a jelentés készítésekor, hogy 2021 végén a vállalati szegmensben 9 százalék, míg a lakosságiban 11 százalék körüli éves növekedési ütem várható. 2022 végére a hiteldinamika a vállalati szegmensben 8 százalék körül alakulhat, a lakossági hiteleknél pedig fokozatosan 13 százalékig emelkedhet. 

A hazai bankok 2020-ban 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami az eszközök arányában 0,5 százalék, ez uniós összehasonlításban prudens tartalékképzésnek számít. A 9 hónapnál hosszabb ideig moratóriumban lévő hitelek kockázati besorolásának romlásával 2021-ben tovább csökkenhet a szektor jövedelmezősége.

A jelenlegi formában nem indokolt az NHP hajrá meghosszabbítása, mivel az alapvetően egy válságkezelő eszköz, melynek sorsáról majd az MNB Monetáris Tanácsa dönt  – mondta kérdésre válaszolva Fábián Gergely ügyvezető igazgató. Eddig a 3000 milliárd forintos keretből mintegy 2600 milliárdot használtak fel a vállalkozások. 

(Borítókép: Bődey János / Index)