Nagy Márton: Harcba kell szállni a külföldi építőanyag-gyártókkal

Az elmúlt hetekben, hónapokban drasztikus áremelkedéssel találkozhattak az építtetők: néhány alapanyag ára – például a faanyagoké, az acélipari termékeké vagy épp a szigetelőanyagoké – akár meg is duplázódhatott az év elejéhez képest. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a drágulás mögött nem csak globális folyamatok vannak.

Harcba kell indulni a külföldi építőanyag-gyártó cégek ellen

– mondta előadása elején Nagy Márton a Portfolio építőipari konferenciáján. Az ágazaton belül szerinte az alapanyagokkal már csak azért is érdemes külön foglalkozni, mert az építőiparon belül ez a legnagyobb piac: 2019-ben összesen 1813 milliárd forintot tett ki a különböző építőanyagok gyártása.

Sokkal nagyobb a külföldi cégek árazási ereje, és ezt ők ki is használják, amit ami nem tesz jót a magyar építőiparnak, a hazai alapanyagiparnak – hangsúlyozta Nagy Márton.

Előadásában kifejtette, hogy az építőipar a GDP több mint 10 százalékát adja, a koronavírus okozta válságig pedig a GDP egyik motorja volt, nagyobb mértékben emelkedett, mint a GDP, viszont a válság során már inkább fék volt, és visszahúzta a növekedést is. Az építőanyag-ipar kevésbé ciklikus, mint az építőipar – mondhatni válságállóbb, mint a teljes ágazat. „Sokkal kiszámíthatóbb ágazat, mint maga az építőipar.” Ugyanakkor Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy

Hazánkban már 2017-ben elindult a drágulás: az árak végig nagyobb ütemben emelkedtek, mint a régiós átlag vagy mint az uniós átlag. Szerinte egy sérült versenyszerkezetről van szó, aminek helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára.

Az a félelmünk, hogy erőfölénnyel élnek vissza a nagyobb szereplők

– fogalmazott a miniszterelnöki tanácsadó, hozzátéve, hogy itt a Gazdasági Versenyhivatalnak is lenne dolga, és úgy véli, hogy már a GVH aktivizálta is magát.

Elmondta, hogy a termékek többségénél erősebb az áremelkedés, mint az indokolható lehetne. A kérdés szerinte az, hogy ez a globális emelkedésnél nagyobb-e. „A profittal sosincs baj” – mondta, hozzátéve, hogy annak a mértékével már van, hiszen most szerinte tisztességtelenül magas profitok alakulnak ki.

Minden eszközzel fel kell lépni a külföldi szereplők ellen, hogy ez egy jól működő, tiszta piaccá váljon

– mondta Nagy Márton, aki szerint, ha ez nem következik be, akkor ne is reméljük, hogy az építőiparban rendeződnek a dolgok. Szerinte rettentően koncentrált piacról van szó:

• a magyar cégek adják a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 százalékát,
• míg a külföldi tulajdonú vállalatok 54 százalékot.

Ezzel még önmagában nem is lenne probléma, viszont a fenti 46 százalékos arányt több ezer magyar cég hozza össze, míg az ágazat másik részét mindössze 5 külföldi cég adja.

Építőipari kihívások

Nagy Márton szerint fontos az építőipar kihívásaira kiemelt prioritásként tekinteni, ahogy legalább ilyen fontos azokra megfelelő megoldást találni. A kormányfő gazdaságpolitikai főtanácsadója prezentációjában így foglalta össze a kihívásokat és az azokra adható megoldásokat:

• Rozsdaövezeti fejlesztések áfakérdése: A T/10746 törvény szabályozza a rozsdaövezeteket, amely a 150 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező új lakásokra 5 százalékos áfaadókulcsot határoz meg, amely megmaradna a 2022. 12. 31. utáni időszakra is.
• Használatbavételi engedély kérdésének módosítása: A használatbavételi eljárás túl rugalmatlan, nem tudja lekövetni az építtető differenciált jogos igényeit. Javasolt az irodaépületek, kereskedelmi épületek többlépcsős átadási lehetőségének bevezetése, ami jobban követi a bérlői használatbavétel megvalósulását.
• A bevásárlóközpontok számára egyszerűsített eljárás – a Covid miatt a „plázastoptörvény” módosítása: A „plázastoptörvény” azon pontjainak meghatározott időre (2 év legalább) való felfüggesztése, amelyek a már meglévő, engedéllyel rendelkező üzletek módosítására, átalakítására, bővítésére vonatkozik.
• A régészet térbeni és időbeni kérdéseinek leszabályozása: Alapvető probléma, hogy a régészet állandó érdekellentétet szül a beruházó és a régészek között. Gazdasági szempontból a feltárási munkák „piacosítása” javasolt, de ezt úgy kell megtenni, hogy a régészeti célok ne sérülhessenek.
• Magyarország műemlékvédelem-kérdésének kezelése: Mind a szabályozás továbbgondolása, kiegészítése, mind az ösztönző rendszer felülvizsgálata, módosítása szükséges. Ennek ügyvitelére felelős kinevezése szükséges, aki a témakörben későbbiekben konkrét javaslatokat tud előkészíteni.

(Borítókép: Nagy Márton 2019-ben. Fotó: Kovács Tamás / MTI)