Mészáros Lőrinc: Nekem nincs félnivalóm

Rajta keresztül támadják a kormányt

A 100 leggazdagabb magyar legfrissebb kiadványa szerint ön az ország leggazdagabb embere csaknem 500 milliárd forint vagyonnal. Tavaly még a harmadik helyen szerepelt, de a Forbes ötven leggazdagabb idei összeállításán is megszerezte az első helyet. Önt gyakran támadják a megszerzett vagyona miatt, például azzal, hogy képes egy év alatt több mint kétszer annyival növelni a vagyonát, mint amennyit – mondjuk – Rafael Nadal keresett egész pályafutása alatt. 

Aki egy kicsit is járatos az üzleti életben, az tudja, ezek vagyonbecslések, nem készpénzállományról van szó. Cégek becsült értéke, amelyet sok tényező befolyásol. A valódi értékét a tulajdonomban álló cégeknek nem elsősorban pénzben mérem, hanem értékteremtő képességben. Egy óriási vállalatcsoportot működtetünk, csaknem 30 ezer alkalmazottal a gazdaság szinte minden szegmensében, vagyis a magánszférában mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztatók. Ha ezekből a szempontokból vizsgálja valaki a Mészáros Csoporthoz tartozó cégeket, akkor jogosnak tartom, hogy az élmezőnyben szerepeljünk. E mögött teljesítmény áll. Sokkal inkább azt látom a támadások mögött, és ezért elfogadom és megértem, hogy sokaknak nem tetszik az én elkötelezett jobboldali kiállásom. Mivel ma Magyarországon jobboldali kormány van, érthető számomra, hogy az ellenzék a Mészáros Csoporton és más, jobboldalhoz kötődő gazdasági szereplőkön keresztül támadja a kormányt. Egyébként ami a listákat illeti, emlékeztetnék Orbán Viktor miniszterelnök egyik korábbi megjegyzésére, amelyet egy újságírói kérdésre adott: „vannak, akik azért fizetnek, hogy felkerüljenek egy listára, és vannak, akik azért, hogy le”. Én nem tulajdonítok különösebb jelentőséget az említett listáknak.

Sok állami építőipari megrendelést kap, amely folyamatos, nagy mennyiségű munkát biztosít az érdekeltségeibe tartozó cégeknek. Amit felrónak önnel szemben, hogy politikai hátszéllel jut ezekhez a munkákhoz, a közbeszerzések tekintetében pedig a legtöbbet hangoztatott vád, hogy Mészáros mindent visz. 

Ez a vád is az ellenzéki politikusoktól és médiától jön. Az egy balliberális tévhit, hogy a munkákat odaadják a vállalkozóknak. A munkáink döntő többségéhez nyílt eljárásokkal jutunk, ahol a legkedvezőbb ajánlat győz. A pályázatok 95 százaléka nyílt és hirdetménnyel induló eljárás, amelyen bárki részt vehet. Én örvendetesnek találom, hogy magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég nemzetközi hátterű multikkal tudja felvenni a versenyt. Ami pedig a tényeket illeti, mind nyilvánosan elérhető adat: 

Azt persze nem állítom, hogy ellenséges közegben dolgozunk, mint, mondjuk, 2002 és 2010 között, amikor sorra kaptuk a NAV-ellenőrzéseket, folyamatosan vagyonosodási vizsgálatokat rendeltek el ellenem. Egyébként éppen abban az időszakban, 2008-ban igen jelentős üzleti eredményt értünk el. Tehát a politikai széljárástól függetlenül is le tudunk komoly teljesítményt tenni az asztalra. És itt jegyzem meg, hogy ebben is különbözik a jelenlegi politikai környezet a 2010 előttitől: a nem jobboldali táborhoz köthető, ám tisztességes és tehetséges üzletemberek is megtalálják a számításaikat, és sikeresek tudnak lenni. 

Úgy látom, itt a szereplők felül tudnak emelkedni a politikai nézetkülönbségeken. A gazdaság legtöbb szereplőjével szívesen leülünk egymással egy közös ebédre, vagy veszünk részt közös vadászaton, némelyikükkel kifejezetten jó üzleti és személyes kapcsolatot is ápolok. De általánosságban is elmondható, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, politikai szimpátiától függetlenül.

Minek tulajdonítja, hogy mégis ilyen negatív kép él az emberek fejében a cégbirodalmáról? 

Magyarországon vannak politikai erők, akik a multinacionális tőke érdekeinek érvényesítésében érdekeltek. Ennek megértéséhez vissza kell tekintenünk az időben. A rendszerváltás idején a magyar építőipari vállalatok privatizálásra kerültek az akkori, régi elvtársak révén, de nem tudtak sikeressé válni. Ezért ezt követően a Horn-kormány igénybe vette a külföldi tőkét, a külföldi nagyvállalkozókat, akik kiépítettek Magyarországon egy jól működő infrastruktúrát, amelynek alapját a jó magyar humánerőforrás képezte. Eredményesen működtették hazánkban a vállalataikat, és minden tenderen ők nyertek. Ez jellemzően tehát a balliberális kormány idején volt, hiszen emlékszem, az első Orbán-kormány idején voltak kísérletek arra, hogy a magyar tőke is megmozduljon, és a magyar nagyvállalkozók az építőiparban jelen tudjanak lenni. Ezt azonban megakasztotta a 2002-es kormányváltás, egy nagyon szomorú időszak köszöntött be 2010-ig, ekkor a magyar építőipart szinte teljesen ledarálta a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány. Ők ugyanis újból elővették a Horn-kormány által bevett gyakorlatot, és megint előnybe hozták a külföldi tulajdonban lévő vállalatokat. Ebből kellett nekünk felállni 2010-től. Habár tanulságot is eredményezett a 2002 és 2010 közötti időszak, hiszen megtanultunk küzdeni és méltósággal viselni a kudarcokat, de akkor nem sok esélyünk volt, hiszen 100 éves múltú külföldi vállalatokkal kellett felvennünk a versenyt, és ez nem volt egyszerű. 

Jól látható, hogy a csoporton belül az építőipar részesedése még a 25 százalékot sem éri el. Erre a jellemzően nyílt közbeszerzési eljárásokon elnyert pénzre fogják rá a baloldali megmondóemberek, hogy közpénz felhasználásából származik. Ha megnézzük a hivatalos statisztikákat, láthatjuk, hogy tavaly kb. 4300 milliárd forint volt a teljes hazai építőiparban felhasznált forrás, vagyis a mi csoportunk részesedése ebből alig 7 százalékos. Erre még kis túlzással sem lehet azt mondani, hogy Mészáros mindent visz. 

Ahogyan a 2008-as válság, úgy a koronavírus is rámutatott, egyes cégek, szinte egész szektorok nagyon sérülékenyek. A hazai vállalkozásai, konkrétan a Mészáros Csoport vállalatai mennyire válságállók? 

Ez a mostani válság egy egészségügyi krízist eredményezett; ez nem olyan válság, mint a 2008-as volt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a cégcsoportnak vagy a dolgozóinknak egyszerű volt. Néhány ágazatunk megtorpant, a turizmust és a vendéglátást szinte teljesen letarolta a pandémia. A válság következményeiről pontos adatok még nem állnak rendelkezésemre, talán év végén, 2022 elején már konkrét számaink lesznek a károkról. Mi a cégcsoportnál úgy gondoljuk most, hogy a válság még nem zárult le, a hatásai később is jelentkezhetnek. 

Megfigyelhető volt, hogy az építőipar nem állt le a járvány idején, jól állta a sarat, annak ellenére, hogy a logisztika és az építőipar az emberi erőforrás igénye miatt jobban érezte a járványhelyzet hatását, de munkatársaink helytálltak és teljesítették vállalásainkat, amiért ezúton is köszönetemet fejezem ki számukra. A bankszektor viszont nehézségekkel küzdött, de ennek ellenére nem teljesített rosszul. Jól teljesítettek mezőgazdasági érdekeltségeink, amelyek megduplázták tavaly a bevételeiket. Ez részint köszönhető annak, hogy a pandémia rávilágított, stratégiai jelentőségű az élelmiszer-előállítás. Kiderült ugyanis, hogy mennyire sérülékenyek azok az országok, amelyek függenek a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemtől és szállítástól. A magyar mezőgazdaság és a cégeink is jól vizsgáztak. Óriási potenciál rejlik a mezőgazdaságban, hiszen az ország lakosságánál jóval több embert vagyunk képesek jó minőségű élelmiszerrel ellátni. Ennek ellenére mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél több általunk megtermelt élelmiszer-alapanyagot itthon értékesítsünk, mert ez azt jelenti, hogy a feldolgozás révén magasabb hozzáadott értéket tudunk előállítani.

a két cég által megvalósulhat az áram- és a gázszolgáltatás szinergiája, jelentősen növelve ezzel a vállalatcsoport hatékonyságát. A fogyasztói oldalnak pedig gyors és hatékonyabb kiszolgálást biztosíthatunk.

A túlélésben bizonyára nagy szerepet játszik a Hunguest Hotelsnek nyújtott 17,7 milliárd forintos állami támogatás is a szállodafelújításokra. Az ellenzék szerint ezt nem önöknek, hanem a turisztikában dolgozó kisvállalkozásoknak kellett volna inkább megkapniuk. Nem érzi ellentmondásosnak, hogy ehelyett ön, a leggazdagabb magyar kapta meg ezt az összeget? 

Tegyük ezt a kérdést is tisztába. A Hunguest Hotels csak a harmadik körös pályázatban tudott részt venni. Az első körben csak a panziókkal, kisebb turisztikai létesítményekkel lehetett pályázni, a másodikban a 100 szoba alatti szállodák pályázhattak, és csak az utolsó, harmadik körben jelentkezhettek a pályázatra a több mint 100 szobával rendelkezők. Tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált. A jelentőségét mutatja, hogy a projekt összköltsége több mint 50 milliárd forint, ennek egyharmada állami támogatás, a kétharmadát a költségeknek saját forrásból biztosította a tulajdonos Opus Global. És ahogy a Hunguest vezérigazgatója többször is nyilatkozta, a szállodalánchoz tartozó házak sok esetben az adott települések legnagyobb adófizetői, amiből óvodát, bölcsődét üzemeltetnek, és közfeladatokat finanszíroznak. A felújításoknak köszönhetően egy magasabb színvonalú szolgáltatás jön létre, várhatóan több bevétellel, a helyi közösségnek is. Mindemellett mégis azt emelném ki, hogy azok a szállodák, amelyek a felújítás miatt nem zártak be, a koronavírus mindhárom hulláma és az üzemszünetek alatt is csaknem ezer munkatársnak biztosították a megélhetését egy rendkívül válságos időszakban. 

Az önök politikai ellenfelei a többi között a Hunguest bojkottjára biztatják az embereket. Ez a kampány milyen hatással van a Hunguest Hotelsre? 

Nehezen tudom finoman megfogalmazni, hogy erről mit gondolok. Számomra ugyanis értelmezhetetlen, hogy magukat szociálisan érzékenynek vallók hogyan támadhatnak magyar munkahelyeket, mert valójában erről van szó. Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja. Szállóvendégeink a szállodaválasztásukkal döntenek, és annak ellenére, hogy a járvány miatt tavaly csak később nyithattak a szállodák, sokan a Hunguestet választották; bízom benne, hogy ez idén is így lesz. 

A válság után mennyire elképzelhető a Mészáros Csoport regionális terjeszkedése? 

A szállodaiparban már van külföldi jelenlétünk: Ausztriában és Montenegróban.

Szívesen terjeszkedünk az építőiparban, szeretnénk a környező országokban erőteljesebben jelen lenni, Horvátországban, Szlovákiában és Romániában komoly terveink vannak. De nem csak a régióban gondolkodunk: most vásárolunk Líbiában két céget, erőmű-karbantartó vállalatokat. 

Mészáros Lőrinc vagyonának alakulása (év)	milliárd forint
2014	7,7
2015	8,4
2016	23,8
2017	120
2018	280
2019	296
2020	270
2021	455

Erősebb Opus-részvényt szeretne

Visszatérve a válság hatásaira, tőzsdei cégük, az Opus Global Nyrt. 2020-ban jól teljesített, ugyanakkor ez nem tükröződik a részvényárfolyamban annak ellenére sem, hogy jelentős energiaipari akvizíciókat jelentettek be. Több kritikát is kapott ez ügyben. Miben látja ennek okát? 

Noha az ellenzék és a sajtó egy része szeret mindent a nevemhez kötni, szeretném jelezni, ahogyan utalt is rá, az Opus egy tőzsdei cég, én pedig egy vagyok csak a részvényesek között. Jóllehet a részvények többségével én rendelkezem, befolyásom a napi ügymenetre nincs. Az az igazgatóság dolga. Engem ugyanolyan jogok illetnek meg, mint a többi részvényest. Ami a jelenlegi részvényárfolyamot illeti, a 2017-es, 760 forintos rekordszinthez képest valóban alacsony, a tavaly márciusi, a világjárvány okozta tőzsdei zuhanáskor prognosztizált 129 forintos mélyponthoz képest viszont magas, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a visszapattanás mértéke a többi részvényhez képest az Opus-papírok esetén magasabb volt. 

Ezt erősíti meg az Equilor legutóbbi, áprilisi elemzése is. Én részvényesként hosszú távon vagyok elkötelezett az Opus papírjai iránt, bízom a papírban. 

December végén megkezdte tényleges működését a Magyar Bankholding Zrt. (MKB + Budapest Bank + Takarékbank). Egyelőre még külön brandként működnek. Mikorra történhet meg a fúzió? Milyen várakozásai vannak a bankholdingot illetően?

A rendszerváltás óta ez a bankszektor legnagyobb mérföldköve. Magyarországon biztos, de talán Európában sem volt hasonló hármas fúzió. Ez egy hatalmas feladat, hatalmas kihívás a szakmának is. Büszkén számolok be arról, hogy olyan menedzsment került kiválasztásra, mely sikeresen le tudja vezényelni az egyesülést és az átalakítást. 

Egy 100 százalékban magyar tulajdonú, az OTP utáni második legnagyobb bank formálódik most. Egy teljesen új banki világot építünk fel: megpróbálunk a három korábbi bank legerősebb, legjellemzőbb tulajdonságait megőrizve egy fiatalos, rugalmas, az online világban otthonos, modern, új pénzintézetet létrehozni. 

Mi lesz az új bank neve? 

A névről még nincs döntés. Nehéz helyzetben vagyunk, hiszen mind a három bank brandje önállóan is nagyszerű, és nekünk úgy kell egy új névben gondolkodnunk, hogy a megújulás mellett megőrizzük mindazt az értéket is, amely kimagasló ezeknél a pénzintézeteknél. 

A fúziót követően ön mekkora részben lesz tulajdonosa a holdingnak?

Meghatározó, de 50 százalék alatti részesedése lesz a Mészáros Csoportnak a bankban. 

Tőzsdei cég lesz? 

Igen, mindenféleképpen. Az a végső célunk, hogy a fúzió végén a cég kinn legyen a tőzsdén. Terveink szerint jelentős részvénycsomag kerül ki közkézhányadba. 

Tervez még a fúzió után a bankszektorban további beruházást? 

Van olyan víziónk is, hogy létrehozzunk egy alternatív bankolási lehetőséget, ahol olyan termékeket árusítanánk, amelyeket egy ilyen nagy bank nem tud vagy nem akar. Szeretnénk eljutni azokhoz a vidéki emberekhez, akikhez még a posta is nehezen ér el, nemhogy egy pénzintézet. De ennél többet nem árulhatok el egyelőre. 

7500 tejelő tehene van

Tervezi-e, hogy a Talentis Agro csoportot újabb agrárcéggel bővíti, miután lezárult a Szarvasi Agrár Zrt. adásvétele, amivel több mint 45 ezer hektárra bővült a tulajdonában álló cégek által használt földterület? 

A csoporthoz került a Gallicoop Zrt. is. A pulykapiacon próbálunk terjeszkedni, mert úgy látjuk, hogy ez az a szegmens, amelyben még nincs konkurencia Magyarországon. 

45 ezer hektáron gazdálkodunk, ennek egy része saját földterület, de a többség magán- és állami bérlemény. Magyarország legnagyobb agrárvállalataként nemcsak növénytermesztéssel foglalkozunk, hanem tejelőállítással is. Ebben Magyarországon piacvezetők vagyunk: 7500 tejelő tehénnel rendelkezünk, ezzel nálunk több tejet senki nem állít elő. A Szarvasi Agrár Zrt.-vel most egy prémiumminőségű sajtok gyártására alkalmas sajtüzemet is vásároltunk, terveink szerint egy olasz sajtot hozunk a piacra ezzel az együttműködéssel. 

A közelmúltban jelentettük be egy egyedülálló szolgáltatásokat nyújtó, mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével foglalkozó cég létrehozását is. Az AgroLink Zrt. a termeléshez szükséges szolgáltatásokkal a teljes agráriumot lefedi. 

A cégei válságállónak bizonyultak, de vajon választásállók is? Fekete-Győr András az elhíresült kijelentésében komoly vádakkal illette önt, és kilátásba helyezte az ún. felcsúti pert. Erre számít? Ön lesz az ellenzék fő kampánytémája? 

A Momentum miniszterelnök-jelöltjének súlyos kijelentéseivel a magyar történelem sötét korszaka sejlik fel, amikor megtorlást helyezett kilátásba. Sajnálatosnak tartom, hogy három évtizeddel a szabadság újbóli elnyerését követően ez lebeg a szeme előtt egy fiatal politikai generációnak. Természetesen tisztában vagyok az engem ért támadások valódi céljával, csak itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ilyen típusú fenyegetésekkel azt a közösséget is támadják, amelyet mi úgy hívunk, Mészáros Csoport. Mint említettem, csaknem 30 ezer dolgozó tagja ennek a közösségnek, ennyi családnak nyújtunk tisztes megélhetést, munkán alapuló biztonságot.

Nem értem, hogy lehet, hogy ez egyes politikai szereplőket zavar, ahelyett, hogy örülnének neki. Már hozzászoktam, hogy rajtam keresztül becsmérlik azt a politikai közösséget, amelyikhez tartozom.

A választásokat követően mire számít 2022-ben?

Amióta visszavonultam a közélettől, politikai kérdésekkel nem foglalkozom, de köztudottak a politikai nézeteim, mint ahogyan az is, hogy szurkolok, hogy a jelenlegi nemzetépítő politikai közösség folytathassa a munkát. Szerintem a jobboldal nyerni fog. 

Nem tart attól, hogy azok kerülnek hatalomra, akik most a legélesebben kritizálják önt? 

Nekem nincs félnivalóm. Egy ekkora vállalatot csak transzparensen lehet működtetni. 

A Kogart Ház kiállítóterem volt és lesz

Itt, az MKB-székházban, az irodájában értékes festmények adják ennek az interjúnak a hátterét. 

Igen, ezeket még a bank korábbi vezetése vásárolta, nagyon komoly festménygyűjteménye van az MKB-nak. A közelmúltban megvettük a Kogart Házat, amelyet szeretnénk a továbbiakban is kiállítóteremként működtetni. Bízom benne, hogy fel tudjuk tölteni értékes műalkotásokkal. A közelmúltban többször tárgyaltam a Munkácsy-képek megvásárlásáról, de Pákh Imrével egyelőre még nem tudtunk megállapodni.

Hány darab képről van szó? 

Több mint 60 képről. De nem szeretnénk, ha a Kogart Ház kizárólagosan Munkácsy-gyűjteménynek adna helyet. Sok kiváló magyar festményünk van, nem szeretnénk ezektől megfosztani a nagyközönséget. Ugyanakkor szívesen adnánk helyet egy állandó Munkácsy-kiállításnak.

Hamarosan kezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Egy kérdés erejéig focizzunk! Orbán Viktor 2007-ben a Fejér Megyei Hírlapnak azt mondta: nincs realitása, hogy Felcsúton NB I.-es csapat legyen, és hosszú távon is a saját tehetségekre építő NB II.-es középcsapat kialakítása a cél a Puskás Akadémiánál. A felnőttcsapat költségvetését viszont időközben óriásira növelték, rengeteg légiós érkezett, így idén másodszor érmes az NB I.-ben, és a nemzetközi kupában indul a csapat. Miért változott az eredeti cél?

Nagyon boldog vagyok, hogy ismét a dobogón végzett a csapat. Annak viszont még jobban örülök, hogy az ezüstérmes csapat kezdőjében 5-6 saját nevelésű játékosunk van. Ezek a fiatalok nálunk nevelkedtek, végigjárták az utat, és most már van, aki ott kopogtat a válogatott ajtaján (Spandler Csaba, Tóth Balázs). Kérdésére válaszolva: 2007 nagyon régen volt, akkor még nem láthattuk előre, hogy ennyire sikeres lesz az akadémia fejlődése. Így teljesen természetes, hogy menet közben új célokat tűztünk ki. Játékosokat adunk a válogatottba (Sallai Roland, Kleinheisler László), az első osztályban nagyon sok játékosunk játszik folyamatosan, az alsóbb osztályokban még több.

Amiben még fejlődnünk kell, hogy a transzferértéke is magas legyen a magyar játékosoknak. Van összehasonlítási alapom az eszéki klubbal, ahol évente 10–13 millió euróért értékesítenek játékosokat, nálunk ez ma még elképzelhetetlen összeg. 

Nincs vita a vagyonról

Egy ekkora cégbirodalom irányítása kihívást jelentő feladat. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi gazdasági életben van rá példa, hogy a tulajdonos az üzleti életben ambiciózus gyermekét bevonja a cég irányításába. Hosszabb távon milyen szerepet szán gyermekeinek a vállalatcsoport irányításában?

Szerencsés helyzetben vagyok, mert az első feleségemmel tizenéves korunkban ismertük meg egymást, és hamar összeházasodtunk. Nagyon fiatalon, 21 éves koromban már két gyerekünk volt, így korban is nagyon közel vagyunk egymáshoz, nincsenek nagy generációs szakadékok. Már mind a három gyermekem itt dolgozik a cégcsoportban.

a középső lányom néhány cégcsoportos vállalatot irányít; míg az agrárvégzettségű fiam a Talentis Agro Holding igazgatóságának az elnöke. Büszkén vallom, hogy az övék a jövő itt nálunk is. Bármi történne, akkor is nyugodt lehetnék, mert a gyermekeim a nagylányom vezetésével hatékonyan elirányítják ezt a vállalatcsoportot. És persze nem szabad elfelejteni azt se, hogy már van 40-50 olyan menedzser, akik a tulajdonosi körrel együtt meghatározzák a stratégiánkat, valamint kiváló szakértelemmel és vezetői kompetenciákkal irányítják a vállalatcsoportot. 

A napokban megjelent éves beszámolók már azt sejtetik, hogy a családi vagyon megosztásában is voltak jelentős változások. Ezek a tavaly bejelentett válással kapcsolatosak? 

A vagyonmegosztás már szeptemberben lezárult, nincsenek vitás kérdések köztünk. Ha erről mostanában megjelenik valami, az csak annak tudható be, hogy a bevallásokat a tulajdonosi változásokról most kellett közzétenni. A volt feleségemmel nagyon korrektül megoldottuk ezt a kérdést. 36 év után váltak el útjaink, mindig hálás leszek ezért a három és fél évtizedért.

Az elmúlt hónapokban attól hangos a sajtó, hogy Várkonyi Andreával összeházasodnak. Tudják már, mikor és hol lesz az esküvő? 

Igen, az elmúlt időszakban akaratunkon kívül kissé nagy a sajtóérdeklődés irányunkba, de Andival nagyon boldogok vagyunk. Egyikünknek sem volt kérdés, hogy össze szeretnénk kötni az életünket. De a részleteket hadd őrizzük meg magunknak. 

(Borítókép: Mészáros Lőrinc. Fotó: Kaszás Tamás / Index)