Elfogadták a jövő évi költségvetést a Parlamentben

A képviselők 132 igen és 26 nem szavazatával, tartózkodás nélkül fogadták el a zárószavazáson.

Gazdasági újraindítás vagy gátlástalan osztogatás a választások előtt – nagyjából e két markáns vélemény, egyben világlátás írja le, ki mit gondol a 2022-es költségvetés fő céljairól. A kormánypártok, és múlt hét szerdai beszédében maga a kormányfő, Orbán Viktor is váltig állította, hogy az előbbi – igaz, egyúttal tett egy kampányígéretnek is beillő javaslatot a személyi jövedelemadó visszatérítéséről a gyerekes családoknak, ami szintén jelentős hatással lehet a 2022-es költségvetésre.

de egyelőre az általa kívánatosnak nevezett 200 ezer forintos minimálbér elérhetőségéhez a munkáltatók által szükséges élőmunkateher-csökkentés is komoly költségvetési bevételkiesést jelenthet majd, aminek még nyoma sincs a képviselők előtt lévő szövegben. Vagyis ha mindez összejön, utólag kell majd fedezetet, illetve megoldást találni a büdzséből kieső tételekre, amelyet csak részben kompenzálhat a gazdasági növekedés. 

Az ellenzéki pártok egységesen elutasítják a főbb számaiban és pontjaiban már a múlt héten megszavazott büdzséjavaslatot, amelybe az 1148 benyújtott ellenzéki módosító javaslatból végül egy sem került be. A DK miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára nemes egyszerűséggel már arról beszélt, hogy a választás megnyerése után ezt a költségvetést kidobják a kukába. 

A 2021-es pótköltségvetéssel párhuzamosan készülő 2022-es büdzsé tervezetének benyújtásakor mindenesetre azt hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a családtámogatások és az adócsökkentések – mint a 25 év alattiak szja-mentessége, és mint kiderült, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének könnyítése – mellett a gazdasági növekedést pörgetnék. Olyannyira, hogy Matolcsy György jegybankelnök nemcsak a Költségvetési Tanácsban, de egy múlt heti konferencián is óvatosságra intette a kormányt a gazdaság túlfűtése miatt, és inkább az államadósság és a költségvetési hiány leépítését ajánlotta a fiskális politikai irányítóinak, így Varga Mihály és Orbán Viktor figyelmébe. Amit utóbbi igen sarkosan utasított el, mondván, nem látja kivitelezhetőnek az uniós 3 százalékos államháztartási hiányelváráshoz való visszatérést már a jövő évben. 

A kormánypárti többség által végül megszavazott javaslat szerint az államháztartás központi alrendszere az eredetileg tervezett 28 505,2 milliárd forint helyett 28 546,5 milliárd forintot költhet jövőre. Ezzel szemben az eredeti bevételi előirányzatot 25 352,6 milliárd forint helyett 25 393,8 milliárd forintban állapították meg. A hiányt pedig 3152,7 milliárd forintra tervezik. Az államadósság esetében a 2021 végén várható GDP 79,9 százalékát jelölték meg elérendő célként.

A korábbi évekkel összevetve jövőre is erőteljesen élne azzal a lehetőséggel a kormány, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt engedi elszállni az EU is a járványhatások kompenzálása érdekében. 

Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint – ha szükséges – a járványügyi kiadásokra. A gazdaság-újraindítási akciótervre a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot terveztek be, míg a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forintos tartalékot szántak. Tovább növelheti a kormány 2022-es mozgásterét az újonnan létrehozott Beruházási Alap, amelybe 550 milliárd forintot különítettek el.

Az államháztartás 2021–2025-ös tervezett mérlegadatai szerint 2023-ban 3381 milliárd forintnyi kiadást tervezett be a kormány az uniós programok terhére, ami soha nem látott EU-s pályázati költéshez vezethet. A kincstár látványos gyarapodással számol a bevételben: hízni fognak a különadók, ezen belül is erőteljesen a kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója, a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó. Ám stabil bevételi forrás marad a jövőben is a bankadó, a közműadó, a turizmusfejlesztési hozzájárulás és a távközlési adó.

A minisztériumok közül a legtöbbet a honvédelem és az egészségügy nyerte, mivel előbbi mintegy ezermilliárdos költségvetésből fejleszthet, utóbbi mozgástere pedig pár év alatt 2400 milliárdról 3600 milliárd fölé nőtt.

Amint arra a Népszava rámutatott, a kormány úgy számol, hogy 2022-ben az ideihez képest négy százalékkal 11 979 főre bővülhet a minisztériumokban dolgozók száma. A közmunkásokra viszont az ideinél 45 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 120 milliárdot szán a kormány, mivel úgy számoltak, mindössze 92 ezer embernek adnának munkát a programokban 2022-ben. 

Az önkormányzati szektor minimálbér-emeléshez, illetve korábbi kormánydöntésekhez köthető többletkiadásaira való fedezet megvan a büdzsében, és amint azt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta, jövőre már nem vonják el a településektől az iparűzési adó felét sem, amit válságintézkedésként vezetett be a kormány. 

(Borítókép:  Szavaznak a képviselők Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról az Országgyű lés plenáris ülésén 2021. május 26-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)