Már idén is milliárdokba kerül az államnak az iváncsai akkumulátorgyár

Hamarosan tényleg megindul az utóbbi évek legnagyobb zöldmezős beruházása, a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatcsoportja, a dél-koreai SK Innovation Iváncsa és Rácalmás közti 680 milliárd forintos üzemépítése. A fejlesztésről 2021. január végén állapodott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Komáromban már meglévő üzemegységének kapacitását mintegy 1,3 millió eurós beruházással jövőre megduplázó társaság tulajdonosaival. Komáromban jelenleg 1300-an dolgoznak a dél-koreai vállalatnál, amely alapvetően a Daimlernek és a Volkswagennek szállít be.

A kormány infrastrukturális fejlesztéseket ígért az új üzem létesítéséért cserébe, igaz, januárban még nem közölték, mekkora nagyságrendű lesz ez valójában. Szijjártó Péter egyébként kedden Komáromban tárgyalt a dél-koreai vállalat vezetőségével az épp zajló, illetve a még előkészítés alatt lévő beruházásokról. „Hamarosan megkezdődik az építkezés, és 2025-re még a komáromi gyárnál is nagyobb üzem fog felépülni Iváncsán” – közölte a miniszter az MTI szerint. Hozzátette: egy ilyen hatalmas gyár megépítéséhez az infrastruktúra fejlesztése is szükséges, ezért a kormány komoly közlekedési és energetikai infrastruktúra-fejlesztési programot hajt végre a dunaújvárosi járásban. Kiemelte azt is: a gyár megjelenése a 2500 közvetlen munkahely mellett Iváncsán és az egész dunaújvárosi járásban az ott működő vállalkozások számára újabb beszállítási lehetőségeket teremt, ami újabb munkahelyeket és a növekedés lehetőségét jelenti.

A friss és lényegében ennek a fejlesztésnek szentelt Magyar Közlöny alapján azért már lehet sejteni, mekkora nagyságrendű infrastruktúra-fejlesztést jelent ez valójában. Egyrészt egy kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a fejlesztést, ami gyorsítja és megkönnyíti a hatósági ügyintézést, amelynél az ÉMI Nonprofit Kft.-t jelölték ki az állami építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műszaki szolgáltatási feladatok elvégzésére. Már ettől az évtől egészen 2024-ig évi 96 milliós költségvetési támogatást is kap a társaság műszaki ellenőrzési, minőségbiztosítási feladatainak finanszírozására.

Az iváncsai ipari innovációs fejlesztési terület kialakításához szükséges közúti és vasúti infrastruktúra-előkészítési feladatokat egy kormányhatározat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-re szignálta ki. A 2021-es költségvetés terhére 1,604 milliárd forintot a közúti, további 1,659 milliárd forintot pedig a vasúti fejlesztések előkészítésére kell elkülönítenie a pénzügyminiszternek a Gazdaság-újraindítási Alapban.

Az előkészítés befejeztével feltételes közbeszerzési eljárás keretében kell a NIF-nek kiválasztania a kivitelezőt, majd a kivitelezési ár ismeretében előterjesztést készítenie a kormány számára közúti és vasúti fejlesztések mielőbbi megvalósítása érdekében. A kormányhatározatból az is kiderül, hogy a közlekedési kapcsolatok megteremtését elsősorban a 2021–2027 közötti uniós fejlesztési forrásokból kívánja finanszírozni a kormány, feltéve, hogy ezt az EU is jóváhagyja. 

Ugyancsak komoly forrásigénye lesz a létesülő ipari-innovációs terület villamosenergia-ellátásának biztosításának. Összesen 10,189 milliárd forintot fordít a szükséges hálózat kiépítésére az állam 2023. június 30-ig. Ebből a Mavir fejlesztéseire 4,445 milliárdot, míg az E.ON által végzett munkálatokra 5,744 milliárdot kell elkülöníteni a központi költségvetésben. A Mavir feladataira már az idén átcsoportosítanak 190 millió forintot. A támogatási szerződések megkötése az innovációs miniszter feladata lesz, ahogyan az is, hogy szeptember 30-ig tekintse át a mielőbbi megvalósításhoz szükséges nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítandó közigazgatási feladatokat. A határozat szerint lehetőség szerint ezeket a beruházásokat is megpróbálják majd uniós forrásokból finanszírozni. 

Az egyik legnagyobb és teljes egészében a nemzeti költségvetésből finanszírozott kiadást az ivó-, iparivíz-ellátás, a csapadékvíz-elvezető, a szennyhálózat és egy új szennyvíztisztító kialakítása igényli majd. Már a 2021-es költségvetésből kiutal erre a kormány több mint 6,5 milliárd forintot, valamint 964 milliót a vízügyi igazgatóságoknak, 2024-ig pedig összesen 35 milliárd forintba kerül a terület vízgazdálkodási és víziközmű-hálózatának létrehozása. A víziközmű-hálózat kialakításának előkészítésével, megtervezésével, a kivitelezéshez szükséges közbeszerzések lebonyolításával az állami tulajdonú NFP Nemzeti Fejlesztési Programirodát bízta meg a kormány. A létrejövő állami tulajdonú víziközmű-hálózatot a Dunántúli Regionális Vízmű vagyonkezelésébe adnák majd. Alkalmasint itt is számítana a kormány az uniós forrásokra a megvalósítás során. 

A beruházás legutóbb akkor kapott nagyobb sajtófigyelmet, amikor májusban kiderült, hogy készülőben van egy kormány-előterjesztés, amely a gödihez hasonló gazdasági övezetet hozna létre a térségben, biztosítva, hogy az itteni iparűzésiadó-bevételek a megyei önkormányzathoz fussanak majd be a környező települések helyhatóságai helyett. A kezdeményezést élesen bírálta a dunaújvárosi polgármester is.