Mától van esélyünk, hogy ne fulladjunk bele a műanyagba

Hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyagot viszünk be szervezetünkbe az elfogyasztott ételek és italok által, ami olyan, mintha hetente megennénk egy bankkártyát – mutatta ki a WWF-nek, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének egyik közelmúltbeli kutatása. Ha mindez önmagában nem lenne elég riasztó, aki látta, annak bizonyára ráégett a retinájára a kép az orrába ékelődött szívószáltól szenvedő teknősről, vagy a szájában fültisztító pálcával úszó kis vízicsikóról.

Ezek után nem csoda, hogy civil és lakossági nyomásra 2019. június 5-én napvilágot látott az Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről. A single-use plastic (SUP), azaz egyszer használatos irányelv célja, hogy visszaszorítsák a műanyag termékek környezetre és persze az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, illetve az EU ezzel is elő szeretné segíteni a tagállamok körforgásos gazdaságra áttérését.

Részben ennek megy elébe az itthon mától, július 1-jétől életbe lépő, egyszer használatos műanyagokat kivezető rendelet. Ugyanakkor az egyszer használatos műanyagok friss hazai tilalma nem azt jelenti, hogy mától hiánycikké válnak a műanyag termékek, mert eltűnik a boltok polcairól például a fültisztító pálcika. Ahogy egyelőre arra sem kell számítani, hogy mostantól nem viheti el az ebédjét vagy a vacsoráját az étteremből, aki nem visz magával saját műanyag dobozt.

A korlátozás az újabb készletek beszerzésére vonatkozik, vagyis ami még az áruházak és vendéglátóipari egységek készletén van, azt továbbra is nyugodt szívvel kiárusíthatják. Szakszerűbb megfogalmazásban ez úgy hangzik, hogy az importőr vagy a gyártó által július elseje előtt belföldön eladott készleteket azok kimerüléséig fel lehet használni.

Amit a mai nappal betiltanak, ha egyszer használatos műanyagból készültek:

• a fültisztító pálcika;
• az evőeszközök, ezen belül is a műanyag villa, kés, kanál, evőpálcika;
• a tányér;
• a szívószál és az italkeverő pálcika;
• a lufik és a hozzájuk tartozó pálcák és rögzítő eszközök (kivéve az ipari felhasználásra szánt ballonokat és a hétköznapi fogyasztók számára nem értékesített ballonok);
• expandált polisztirolból, lakossági nevén hungarocellből készült ételtároló edények és italtartók – magyarul azok az elviteles ételtartó dobozok, amelyekkel különösen közeli kapcsolatba kerülhettünk a közelmúlt pandémiás időszakában;
• a hungarocell ételtároló edények és italtárolók mellett ezek kupakjait és fedeleit sem lehet forgalmazni júliustól, akárcsak az egyszer használatos italtartó műanyag poharakat.

A műanyag zacskókról érdemes lehet külön szót ejteni; ezek közül egyedül a 15 mikron feletti falvastagságú műanyagból készülőket tiltják be. Ilyenek lehetnek tipikusan a bevásárlóközpontok kasszáinál lógó bevásárlószatyrok, amelyek igencsak nagy tételben fogynak. A biológiailag lebomló műanyagokból készült szatyrokat természetesen az új jogszabály sem tiltja be, ahogy azokat a 15 mikron feletti vastagságúakat sem, amik higiéniai célokat szolgálnak, vagy úgy használhatóak ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására, hogy megelőzik az élelmiszer-pazarlást.

Az egyszer használatos műanyagok tilalma nem vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célra szánt árucikkekre sem, köztük jellemzően bizonyos tápszerekre.

Mikor végleg eltűnnek a műanyagok

A hazai szabályozásban az EU-s rendelet azért kétéves csúszással jelent meg, mert a háttériparnak és a kereskedelmi láncoknak is ki kellett épülniük, amelyek biztosítják az egyszer használatos műanyagokhoz képest alternatívát jelentő termékeket. Hiszen hiába vezetik ki például a műanyag szívószálat, ha a magyar vendéglátós nem tud hol, honnan papír vagy fém szívószálat beszerezni

– mutat rá Szebenyi Péter környezetmérnök, a Klímapolitikai Intézet munkatársa. 

Az új szabályozás nagy eséllyel egyelőre nem tünteti el egyik pillanatról másikra az egyszer használatos műanyagokat. A folyamatnak maguk a szakemberek sem látják a végét. Az Indexnek nyilatkozó Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke például arra számít, hogy a nyarat még mindenképp kiszolgálják a meglévő készletekkel az éttermek és a vendéglátó egységek.

Mindeközben várhatóan bővül a visszaváltható, illetve alternatív tárolásra alkalmas termékekre áttérő vendéglátók köre is. Elkezdik például fokozatosan papír- és faeszközökre cserélni a műanyag szívószálakat és evőeszközöket. Megkezdik a hideg és forró italos poharak műanyag tetejének kivonását, a csomagolások 99 százaléka megújuló, újrahasznosított vagy harmadik fél által tanúsított, fenntartható forrásból származik majd, és egyszerűen nem lesz teteje bizonyos dobozoknak.

Sajnos könnyen elképzelhető, mert jelen állás szerint a biológiailag lebomló műanyagokból készült helyettesítő termékek egyelőre másfél-kétszer annyiba kerülnek, mint az egyszer használatos műanyagok. Ugyanakkor az Európai Unió teljességére kiterjedő kötelező átállás nagyobb rendelésállományokat hozhat az egyszer használatoshoz képest alternatívabb megoldásokból. Ez pedig lenyomhatja az árakat, a bekerülési költségeket.

A hagyományos műanyagból készült zacskók környezetvédelmi termékdíját a mostani, kilogrammonkénti 57 forintról kilogrammonként 1900 forintra emelik. Így a környezetvédelmi díjtétel zacskónként átlagosan öt forintra nő, ezzel a takarékos és kizárólag indokolt felhasználást szeretnék ösztönözni.

Felkészül a samponos doboz és a fast fashion?

A kormányzati kommunikáció korábban többször is kihangsúlyozta, hogy a most életbe lépő műanyagrendelet egy folyamat első lépése, a hosszú távú cél, hogy fokozatosan minden olyan terméket kivonjanak a forgalomból, ami műanyagból készült, ám már van élhető alternatívája. Éppen ezért Szebenyi Péter szerint következő lépésben a szépségipari termékek gyártói váltanak majd tömegével csomagolási stratégiát, és eljöhet például a szappanok reneszánsza.

A környezetmérnök azt is felveti, hogy a közeljövőben a műszálas ruhákat gigantikus tételben a piacra szabadító nagy nemzetközi fast fashion hálózatok is egyre nagyobb társadalmi nyomásra számíthatnak. Elsősorban azért, mert a műszálas ruhák mosása közben a különböző hőhatások által apró műanyagok kerülnek a csatornahálózatba, innen végül az ökoszisztémába. Éppen ezért hosszú távon még az is előfordulhat, hogy betiltják a műszálas ruhadarabokat.

A fast fashion világának és ezzel együtt a globálisan uralkodó öltözködési kultúrának már csak azért is át kell alakulnia, mert egy-egy aktuális divatirányzat legfeljebb egy szezonig tart, így hatalmas a nyomás arra, hogy évszakonként újabbra és újabbra cseréljük a ruháinkat. Akár a komplett ruhatárunkat. A kidobott ruhaneműt pedig nemegyszer elégetik, miután a kukában landoltak, amitől csak tovább nő a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátás – sorolja az érveket Szebenyi Péter.

Mi a baj a műanyaggal?

• Egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, ennek jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag.
• Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kilogramm hulladék jut egy főre évente, aminek mindössze 27,5 százalékát dolgozzák fel újra – derült ki az Európa Bizottság 2018-as jelentéséből.
• Világszinten a műanyaghulladék mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben az összes többi hulladékhoz képest – mutat rá a WWF tanulmánya. 
• Szintén a WWF adata, hogy PET-palackokból és műanyag zacskókból is percenként egymillió darabot használunk világszerte, egy műanyag zacskó legtöbbször már 25 perc után a kukában landol.
• Azt már a Greenpeace mondja, hogy a PET-palackok mindössze egyharmadát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepeken vagy a természetben végzi, ahol a lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat.
• A sok szemét elsősorban a folyókban, a tavakban és a tengerekben végzi, a legnagyobb szemétsziget jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1,8 milliárd darab műanyagszemétből áll, 80 ezer tonnás, és 1,6 millió négyzetkilométer.
• Csak a Dunából naponta 4,2 tonna műanyaghulladék kerül a Fekete-tengerbe.

Ma egész nap kiemelten foglalkozunk a műanyagok tematikájával, további írásainkat ide kattintva olvashatja el.

(Borítókép: Kommunális hulladékot távolítanak el munkagépekkel a Tiszából Vásárosnaményban 2021. február 6-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)