Felvásárlásba kezdtek a tanácstalan vendéglátósok

Hatalmas keveredés és általános tájékozatlanság van a vendéglátásban a július elsejétől hatályos, egyszer használatos műanyag termékek tiltásával kapcsolatban – számolt be az Indexnek tapasztalatairól Győrvári Gábor, a mintegy 16 ezer partnert ilyen termékekkel kiszolgáló Indepack Kft. ügyvezetője. Úgy vélte, hogy

Ráadásul ha a globális képet nézzük, akkor az élelmiszeripar, a kiskereskedelem vagy egyéb ipari szereplők messze több műanyag csomagolóanyagot használnak, mint a vendéglátás – hívta fel a figyelmet Győrvári Gábor. 

Az egyik legáltalánosabb félreértés, hogy valamennyi ilyen egyszer használatos műanyag terméket érinti a tiltás, holott erről szó sincs – a részletekről, és arról, hogy pontosan mivel is jár ez a vendéglátók számára, itt írtunk bővebben.

Az ügyvezető szerint a tilalom közvetlenül inkább a nagykereskedelmi értékesítésben lesz először érezhető, a meglévő éttermi készletek pedig még felhasználhatóak. Beszélt arról is, hogy például a hagyományos, tetővel ellátott, kemény falú műanyag dobozokat nem érinti a változás.

Érdekes, hogy a helyben fogyasztásra használt műanyag tányérok mellett például a gulyásos tálakat is tiltja a jogszabály, de a fedeles verzióját már nem, ezért nem lennék meglepve, ha a plázák éttermeiben rövid időn belül fedéllel ellátott tálban szervíroznák a vásárlóknak a főzelékeket, a leveseket, amelyek fedéllel együtt kerülnek majd a kukába

– említ egy tipikusan várható magyar reakciót az ügyvezető. 

Számos meglepő pontja van egyébként a júliustól hatályos törvénynek. Példaként említette, hogy amíg a kiskereskedelemben a 15 mikronnál vékonyabb nejlonzacskók – ugyan drágábban, mivel jelentősen megemelik az ezek után fizetendő termékdíjat, kilogrammonként 57 forintról 1990 forintra – továbbra is használhatók lesznek, addig a vásárlókat meglepetésként érheti, hogy a pénztárnál az erősebb, szalagfüles nejlontáskák már nem lesznek kaphatók. 

Ugyancsak érdekes pontja a törvénynek, hogy

ugyanis kilogrammonként 500 forintos termékdíjat róttak ki erre a termékköre, holott ennek szelektív gyűjtésével és komposztálásával csökkenthető a környezetterhelés.

Az új szabályozás az ugyan ipari körülmények között, de biológiailag lebontható, elsősorban magas keményítőtartalmú gabonafélékből (kukorica, rizs, búza) előállítható, hőre lágyuló műanyagból, azaz politejsavból (PLA) készülő egyszer használatos műanyagokat is a normál műanyagokhoz hasonlóan kezeli, ami például az evőeszközöknél okoz érdekes helyzetet. Eddig ugyanis az egyszerű műanyagból, a PLA-ból és bambuszból készülő evőeszközök voltak a piacon, de most, hogy a PLA-t is tiltják, marad a jobbára Kínából importált bambuszból, illetve FSC-tanúsítvánnyal ellátott egyéb fa alapanyagból készült egyszer használatos evőeszköz, ami a szállítás környezetterhelése miatt így már kevésbé csökkenti az ökológiai lábnyomot – jegyezi meg Győrvári Gábor.

Készletpánik és áruhiány

A beszállítók tapasztalatai szerint a vendéglátósok többsége úgy reagált, ahogyan az várható volt.

Vagyis lehetőségeikhez mérten készletezni kezdtek, ezért az elmúlt hetekben egyes termékek ára is jelentősen emelkedett – mondta az Indepack ügyvezetője, hozzátéve, hogy a pandémia miatt tavaly óta eleve duplájára nőtt a kereslet a csomagolt evőeszközök iránt.

És nemcsak ezekből a kifutó egyszerű műanyagból, illetve PLA-ból készült termékekből van hiány a piacon, hanem egyes helyettesítő termékek alapanyagaiból is, mint a pizzásdobozokhoz használatos hullámkartonból, a tányérok, dobozok kiváltásához használt cukornádból, vagy az evőeszközöknél a bambuszból 

– mondta Győrvári Gábor. A hullámkartonoknál például a korábbi két hét helyett most 6-8 hétbe telik, mire a jellemzően magyar, szlovén és a baltikumi gyártóktól származó alapanyagból készült termékekkel el tudják látni a partnereiket. A papíráruknál csak idén a harmadik áremelésen vannak túl a gyártók, ami a csomagolóanyag-forgalmazók életét is nagyon megnehezíti, mivel ha egy nagyobb partner ártartással kér árajánlatot, nem biztos, hogy ilyen szállítási körülmények mellett vállalni is tudják a teljesítését. 

Ráadásul mivel az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos tiltás uniós irányelv alapján érvényesül július elsejétől – még ha a magyar szabályozás bizonyos pontokon szigorúbb is az uniósnál –, mindez azzal jár, hogy a teljes uniós kereslet rázúdult a koronavírus-járvány és egyéb okok miatt eleve lassabb és drágább logisztikával működő gyártókra.

Márpedig hiába rendel egy magyar cég a kínai gyártótól, ha egy eleve nagyobb piacot ellátó német versenytárs is bejelentkezik, nyilván nem minket fognak kiszolgálni először – jegyzi meg az ügyvezető. És mindez a termék árát is megdobja: példaként említette, hogy egy nemrég általuk importált, 40 lábas konténernyi kínai árut 3 ezer helyett 12,5 ezer dollárért tudtak Magyarországra szállíttatni. Ez azzal jár, hogy egy 3 forintos termék akár 6 forintba is kerülhet, a drágábbak esetében pedig nagyobb árréseket is elképzelhetőnek tart a piacon. Az evőeszközöknél pedig az eddig egyeduralkodó műanyagok helyett a bambusz és a mosható termékek felé nyomja a piacot.

Egyébként egyes gyártók már most elkezdték újrahasználhatóként hirdetni a hagyományos műanyag evőeszköz termékeiket, és szívószálaknál is megjelent már a mosogatható termék, bár kérdéses, mekkora lesz erre a fogyasztói kereslet

– említ egy egészen új trendet az ügyvezető. 

Minderre pedig az ad lehetőséget, hogy a magyar szabályozás nem határozza meg, hogy hány grammos súlytól számít újrahasznosíthatónak például egy evőeszköz. Ha megszabták volna, hogy például 8–10 grammtól, akkor ez a kiskapu bezárható lett volna, így azonban a gyártói, a vendéglátós és a fogyasztói belátásra van bízva, mennyire rövid az útja a kukáig ezeknek a termékeknek. 

Az éttermi csomagolóanyagok piacán azt láttuk az elmúlt évben az elviteles dobozok iránti őrült kereslet mellett, hogy a kisebb szereplőket, akiknek kevésbé volt megfelelő raktárkapacitásuk, nagyon megviselte a pandémiás helyzet, míg a hozzánk hasonló nagyobb cégeket kevésbé – mondta az Indexnek Győrvári Gábor, akinek a cége növekedéssel és több mint egymilliárd forintos árbevétellel zárta 2020-at. Szavai szerint idén eddig a tavalyihoz nagyon hasonlóan alakul az év, ezért egyelőre további növekedéssel kalkulálnak.

A júliusi változásokra már jó előre felkészültek, műanyag szívószálat például már egy éve nem forgalmaznak a vendéglátással foglalkozó partnereiknek, a nejlonzacskókra kirótt termékdíj emelése miatt pedig várhatóan maradnak a lebomló termékek forgalmazása mellett. Ugyanakkor az alapanyaghiány mellett a pandémia alakulásával – egy esetleges negyedik járványhullám bekövetkeztével – kapcsolatos bizonytalanságok még okozhatnak meglepetéseket az egyébként néhány 10 milliárd forintos piacon. 

(Borítókép: Vendégek étkeznek egy zsúfolt étteremben, Miamiban 2016. június 11-én. Fotó: Jeffrey Greenberg / Universal Images Group /  Getty Images)