Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Ha CT- és MRI-gép, akkor a régiós sor végén kullogunk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja - Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Karácsony Gergely kampányszlogenné tette, hogy minden fővárosi kerületben legyen megfelelő számú CT- és MRI-készülék. Megnéztük az Eurostatban, hogy áll a hazai felszereltség régiós és európai összevetésben.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat oldalain szörfözve a legváltozatosabb adatokra kereshetünk rá, miből mennyi áll rendelkezésre Magyarországon. Ha az egészségügy fülre kattintunk, a kórházak ellátottságát is ellenőrizhetjük.
Köztudott, hogy hazánk esetében ez egy kritikus pont, a mindenkori ellenzék gyakran kritizálja a kormányt a gyatra felszereltség miatt. A Fővárosi Közgyűlés például csak úgy támogatta a 2023-as atlétikai vb budapesti megrendezését 2019 végén, ha a kormány 50 milliárdot ad a kerületi orvosi ellátás fejlesztésére, amelyből a többi között CT- és MRI-gépeket lehet vásárolni. Ahogy korábban írtunk róla az Indexen, Karácsony Gergely a kampányban úgy fogalmazott:
Az én városomban nem épül addig stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés.
A CT- és MR-berendezésekre azért van égetően nagy szükség, hogy időben ki lehessen szűrni a súlyos betegségeket, például a rákos daganatokat. Utóbbi esetben néhány hetes késlekedés is végzetes lehet.
Amikor az Eurostat adatbázisában megpróbáltuk összehasonlítani a saját adatainkat a többi európai országéval, zsákutcába jutottunk: a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kezében lévő CT- és MRI-gépek sorban Portugália, Svédország, Norvégia, Észak-Macedónia és Albánia mellett Magyarországról sem találtunk egyetlen adatot sem.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság sietett a segítségünkre, azt írták a kérdésünkre, megváltozott az adatszolgáltatás az Eurostat felé, és „finanszírozástechnikai okokból” egy másik kategóriában, a járóbeteg-ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatók fül alatt találjuk a magyar adatokat. Meg is találtuk.
Számítógépes tomográfból (CT) 2011-ben 73 darab volt, az évek során lassú növekedés látható, 2015-ben 83, 2019-ben (az országok többségénél ez a legfrissebb adat) pedig 92 darab volt fellelhető a hazai betegellátásban. A tavalyi adat szerint tehát minden 106 228. magyarra jutott egy CT-berendezés.
A hazai ellátottságot összevetettük a környező országokkal is – a nyugat-európai országok köröket vernek ránk, keveset mondana, ha velük hasonlítanánk össze magunkat –, és a 2019-es állapot szerint a következőket látjuk:
- Ausztriában minden 91 329. lakosra jut CT-gép,
- Szlovéniában minden 54 763.-ra,
- Szerbiában minden 85 740.-re,
- Horvátországban minden 50 320.-ra,
- Szlovákiában minden 56 145.-re.
Mágnesesrezonancia-képalkotó (MRI) berendezésből 2019-ben 48 darabot lehetett találni a hazai egészségügyben, vagyis 203 565 magyarra jutott egy.
A szomszédságban a felszereltség így festett:
- Ausztriában minden 76 551. polgárra jutott egy gép,
- Szlovéniában minden 232 042.-re,
- Szerbiában minden 257 222.-re,
- Horvátországban minden 79 749.-re,
- Szlovákiában minden 104 887.-re.
Ukrajnából nincs adat.
Vagyis ha a puszta darabszámot nézzük, a CT-gépeket nézve az utolsó helyen kullogunk a régióban, MR-ellátottságban viszont Szlovénia és Szerbia előtt járunk.
A Magyar Orvosi Kamara korában jelezte, abban, hogy az egészségügyi ellátórendszer hogyan képes teljesíteni, nem feltétlenül meghatározó, hány CT-berendezés van az országban, persze ez is fontos. Legalább ilyen sokatmondó, hány vizsgálatot lehet naponta készíteni a géppel, még egyértelműbben: hány vizsgálatot támogat a biztosító, hogy ne magánellátásba kelljen mennünk több tízezer forintért. Ugyanígy létfontosságú, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő létszámú radiológiai szakdolgozó, CT- vagy MR-operátor, aki kezelni tudja a berendezéseket és elvégzi velük a vizsgálatot.
Torzuló adatok
A radiologia.hu orvosi portálon készült egy anyag, mely a cikkünkre reagál. A portál a CT és MRI-gépek szállítóinak és a gépek üzemeltetőinek jelzései alapján veszi lajstromba a Magyarországon elérhető összes berendezést. Azt írják, az adatbázis szerint 2021. július 14-én 133 CT- és 88 MR-berendezés működik állami és magánellátásban. A cikk szerint az Eurostat-adatok és az ő adataik között azért van eltérés, mert az üzemeltetők az Eurostat felé csak az állami finanszírozásban lévő berendezéseket sorolják fel, illetve tovább torzítja a statisztikát, hogy sok helyen több CT- vagy MR-berendezés működik, de csak egy géphez kapcsolódik finanszírozási szerződés. Az ő számításaik szerint így lakosságszám-arányosan 73 481 lakosra jut egy CT- és 111 056 lakosra egy MR-gép. ez alapján a CT-ket nézve a régiós középmezőny végén, az MR-gépeket tekintve a középmezőny elején helyezkedünk el.
(Borítókép: Sergei Karpukhin / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
