További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Szerdán ismét drágultak az üzemanyagok: a benzin ára öt, míg a gázolajé két forinttal emelkedett – ezzel a benzin ára az elmúlt egy hónapban 24, míg a gázolajé 16 forinttal nőtt. Az emeléssel szerdától
- a 95-ös benzin átlagára eléri a 451 forintot,
- míg a gázolajé 447 forintra nő.
Ezzel a benzinár gyakorlatilag elérte a történelmi csúcsát, hiszen 2012 áprilisában került utoljára ennyibe egyetlen liter 95-ös benzin, míg a gázolaj minimálisan ugyan, de még a rekordszint alatt van.
Pletser Tamás, az Erste olajpiaci elemzője szerint a benzináras kérdést – azaz hogy miért ilyen drága az üzemanyag ma Magyarországon – először is a keresleti és a kínálati oldalon történt változásokon keresztül érdemes megközelíteni.
- Jelenleg a keresleti oldal a legfőbb mozgatórugója az áraknak: a világ nagy része a pandémia után éppen kikerülőben van a járványhelyzetből, viszonylag erős a keresletnövekedés – vége a home office-nak, egyre többen utaznak és így tovább –, tehát év végére a kereslet meg fogja közelíteni azt a szintet, amit a járvány előtt tapasztaltunk;
- a kínálati oldalt nézve, 2019-ben kereken 100 millió hordó volt az átlagos napi olajkitermelés, ami szakértők szerint az év végére 98-99 millió hordóra emelkedhet.
Tehát az árak fő hajtóereje jelenleg a kereslet.
De mégis hogyan kerültek történelmi csúcs közelébe Magyarországon az üzemanyagárak?
Hasonló árak legutóbb 2012-ben voltak hazánkban: a benzin ára akkor április elején érte el a csúcsát, egy liter átlagosan 451 forintba került, míg a gázolaj literje január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Összehasonlítva a jelenlegi helyzetet a 2012-essel, az látható, hogy leginkább két ellentétes hatás feszül egymásnak:
- az olajárak jelenleg ugyan alacsonyabbak (körülbelül 75 dollár) a közel tíz évvel ezelőttieknél (2012 környékén 100 dollár körül mozogtak);
- viszont a forint árfolyama jelentősen gyengült a dollárral szemben (kilenc év alatt 230 környékéről 300 forint fölé).
Pletser Tamás szerint ez a két tényező a legfontosabb az üzemanyagárak alakulásában, hiszen az adótartalom nem változott, ahogy például a cégek nyereségében sem történt jelentős változás. Bár azt azért hozzátette, hogy talán valamelyest a kiskereskedelmi nyereségek magasabbak, de ezek a tényezők annyira nem fontosak, ha a jelenlegi árszintekre nézünk.
„A legfontosabb a nyersolaj ára, ami ugyan lejjebb van, mint kilenc éve, viszont a forint-dollár árfolyam alakulása nagyobb súllyal van most jelen az árakban” – fogalmazott az olajpiaci szakértő. Azaz
A GYENGE FORINT MIATT TARTANAK TÖRTÉNELMI CSÚCS KÖZELÉBEN AZ ÜZEMANYAGÁRAK.
Ugyanis az elemző szerint ha hasonló forintárfolyamok lennének ma, mint 2012-ben voltak, akkor az árak is körülbelül 30-40 forinttal alacsonyabbak lennének.
A drasztikus emelkedésben persze az is benne van, hogy tavaly jóformán megállt az egész világ: home office, lezárások, elmaradt utazások és így tovább. Mivel csökkent a kereslet, csökkentek az árak is, a benzin ára járt 300 alatt is néhány forinttal, míg az gázolaj ára is járt 330 környékén. Ugyanez volt az olajáraknál is, amelyek masszívan emelkedtek az elmúlt évben: tavaly áprilisban a Brent (amely Európában a legfontosabb) 15 dollárig esett – jelenleg 75-76 dollár környékén mozog.
Mit hozhat a jövő?
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) Pletser szerint nagyon egységes volt az elmúlt másfél évben, bár tavaly volt egy vita Oroszország és Szaúd-Arábia között – Oroszország egyébként nem tagja az OPEC-nek, de van egy megállapodása a szervezettel, és a termeléscsökkentésbe Moszkva is beszállt –, amely után egy ideig mindenki annyit termelt, amennyit csak tudott. Majd jött a koronavírus, összeomlott a kereslet, beszakadtak az olajárak. Az OPEC márciusban kötött egy új megállapodást az oroszokkal, amit azóta minden fél be is tart.
Pletser szerint az OPEC-nek a 80 dollár körüli olajár esetleg ideális pont lenne a kitermelés szempontjából, és ez még talán a fogyasztóknak is egy elfogadható ár lehetne, ami azt jelenti, hogy valamennyi olajáremelkedés még benne van a pakliban. Viszont az elemző hozzátette, hogy ha az Egyesült Arab Emírségek valamiért kilépne az OPEC-ből – amire egyébként szerinte kicsi az esély –, akkor az lejjebb vihetné az árakat, de nem ez az alapvető forgatókönyv, ugyanis „nagyon nagy nyereség van abban, hogy egységesen tudnak fellépni”, bár van egy komoly belső ellentét – erről az olajpiaci szakértő a G7-en írt részletesebb elemzést.
A forint árfolyamában ő sem vár jelentősebb elmozdulást, ahogy a többi tényezőtől sem – ez azt jelenti, hogy
az üzemanyagárak az év második felében még valamennyit feljebb is mehetnek,
viszont azt nem gondolja, hogy idén elérnénk az 500 forintos árszintet.
(Borítókép: Egy dolgozó helyére teszi a töltőpisztolyt tankolás után egy töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron, 2017. január 25-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)