Olcsóbb bankszámlákat akar a jegybank

Nem elfogadható az elektronikus fizetési rendszerrel összefüggő banki árazási szerkezet, ezért azt várjuk el a bankoktól, hogy minél előbb vezessenek be olyan csomagalapú árazású számlacsomagokat, amelyek az ügyfelek költségeit csökkentve jelentős számú, vagy korlátlan mennyiségű ingyenes tranzakciót tesz lehetővé – jelentette ki Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője a 2020-as évről szóló Fizetési jelentés ismertetésekor. Hangsúlyozta, hogy 

Példaként említette, hogy az ügyfelek 40 százaléka 1500 forintnál is többet fizet a bankszámláért havonta. 

Ezzel lényegében egy évnyi türelmi időt követően újra felmelegítette a jegybank azt a vitát, amely a körül bontakozott ki, hogy milyen feltételek mellett lennének hajlandóak ezt a jövedelmezőséget valójában csökkentő lépést megtenni a hazai pénzintézetek. Amelyek egyébként az elmúlt évek kötelező digitalizációs fejlesztéseibe nem keveset invesztáltak, fizették a bankadót és a tranzakciós illetékfizetés költségeit is, továbbá a hitelmoratórium miatt jókora tőketartalék felhalmozására kényszerültek a válság alatt.

Persze a csődtől azért nem kellett félteni a bankokat, de az tény, hogy 

de főleg a tranzakciós illeték fájt a pénzintézeteknek. A pandémia nyomán kibontakozó gazdasági válság és a válságkezelés aztán egy időre nyugvópontra jutatta a vitát, nem ez volt a fókuszban.

Miután azonban 2020-ban – legalábbis a friss MNB jelentés szerint – részben a pandémia, részben a valamennyi pénzintézetre kötelezően kiterjesztett, és a járvány hazai kitöréséhez képest szerencsés időpontban bevezetett azonnali fizetési rendszer hatására jelentősen nőtt az elektronikusan bonyolított tranzakciók száma, meghaladva a 1,5 milliárd darabot, a jegybank úgy véli, érdemes visszatérni ehhez a kérdéshez. Az persze kérdéses, hogy mivel a tranzakciós illetékből jövőre is masszív bevétellel számol a költségvetés, és aligha valószínű, hogy lemondana erről a kormány a választások előtt, mennyire tesznek eleget a jegybanki elvárásnak a bankok. Ahogyan az is, milyen egyéb eszköz bevetésével venné rá mégis erre a pénzintézeteket a jegybank.

A jelentés szerint egyébként a magyar lakosság megszerette tavaly az elektronikus tranzakciókat, az azonnali fizetési rendszer 2020. márciusi bevezetése és 2021. első negyedévének véget között például a bankon belüli utalásokat is ideszámítva összesen152 millió ilyet teljesített a bankrendszer, és 29 ezer milliárd forint összértékben. A tranzakciók közel harmadát már a hagyományos banki nyitvatartási időn kívül indították. Kérdésre válaszolva az ügyvezető elárulta, hogy napirenden van az azonnali fizetési rendszerben meghatározott 10 milliós értékhatár felülvizsgálata, amint döntés születik, megfelelő időt adnak majd a pénzintézeteknek az esetleges változásokra való felkészülésre. Az eurós tranzakciók a belföldi rendszerben biztosan nem lesznek majd bevezetve, de az MNB vizsgálja, hogyan lehetne csatlakozni a már működő pán-európai hasonló rendszerekhez. 

A kártyás vásárlások száma például 1,06 milliárd darabra emelkedett, az összes lakossági fogyasztás ellenértékének több, mint harmadát így egyenlítették ki. A  kártyás vásárlások értéke pedig 2020-ban először, de meghaladta a készpénzfelvételek értékét. Amihez azért hozzájárult a kártyás fizetéseknél 15 ezer forintra emelt PIN nélküli limit mellett az is, hogy az online pénztárgép használatára kötelezett szolgáltatók, készülve a 2021. januári bevezetési határidőre egyre nagyobb arányban kínáltak elektronikus fizetési lehtőséget is, a kártyaelfogadási arány 10 százalékkal nőtt és a 120 ezer adózó 60 százalékánál megoldható volt.  A tavasz eleji készpénzfelvételi pánikot leszámítva egyébként az év egészében már 14 százalékkal esett vissza a pénzfelvétel. 

Az MNB azonban nemcsak a számlacsomagok árazása kapcsán üzent a bankoknak. A digitalizáció minél szélesebb körű elterjedése érdekében legalább ilyen fontosnak tartaná, ha a bankok nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az olyan elektronikus fizetési megoldásokkal kapcsolatos fejlesztésekbe, mint a fizetési meghagyás, a QR-kód szabványra alapozott fizetésindítás, valamint a kereskedői fizetési helyzeteket érintő fejlesztések előmozdítása.

Nemcsak Magyarországon, de unió szerte is csak korlátozottan tudott eddig elterjedni a nyílt bankolás – ismerte el az ügyvezető, aki szerint ennek elsősorban a túlzottan általánosra sikerült szabályozás az oka, ami lehetővé teszi, hogy a hagyományos pénzintézetek sokféle módon akadályozzák az alternatív fizetési megoldásokat fejlesztő új szereplők piacra lépését. Ezzel pedig sok esetben kényelmetlenséget okoznka nemcsak a harmadik fél szolgáltatóknak, de az ügyfeleknek is. Megemlítette, hogy az MNB az új fizetési megoldások megjelenését elősegítendő már kibocsátott egy ajánlást a hagyományos pénzintézetek számára arról, hogy mit tekintenek akadályoztatásnak, és jelenleg is végez egy szektorszintű vizsgálatot a nyílt bankolást lehetővé tevő webes interfészek használatával, hozzáférhetőségével kapcsolatban. De a jegybank a pénzforgalmi ellenőrzések keretében is folyamatosan nyomon követi változásokat. 

Az ügyvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankoknak érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani az ügyfelek digitális pénzügyi ismereteinek bővítésére, mivel egyre szofisztikáltabb visszaélésekkel lehet találkozni. Ezek már nem is a konkrét elektronikus tranzakcióba való beavatkozást célozzák, hanem olyan széles körű előzetes adathalászatra építenek, amelyek miatt nagyon nehéz a bankok számára is megítélni, hogy a gyanús tranzakciót az ügyfél, vagy valaki más indította-e. Ennek kiszűrésére azt tanácsolja az MNB, hogy a bankoknál mindenütt legyenek valósidejű monitoring rendszerek az erős ügyfélhitelesítés mellett. 

(Borítókép: Pénzkiadó automata (ATM)  Budapesten a Rákóczi úton 2014. március 25-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)