Az új kínai járványhullámnak a világgazdaság lehet a legnagyobb vesztese
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
Egyre szigorúbb korlátozásokat vezet be Kína a delta-variáns rohamos terjedése miatt. Mostanra több nagyvárosban azonosították az egyik legagresszívebb mutánst, az állami média pedig már úgy beszél a vuhani helyzetről, hogy a járvány kitörése idején nem volt ilyen rossz a helyzet. Az új járványhullámot nagy valószínűséggel megsínyli a kínai gazdaság, a vírus terjedésének megfékezésére hozott szigorú lezárásokra, tesztelésre és kontaktkutatásra alapuló megelőző intézkedések visszavethetik a gazdasági növekedést és csapást mérhetnek a kínai tőzsdére.
Mégis, a legnagyobb vesztes a világgazdaság lehet.
A CNBC amerikai hírtelevízió által megkérdezett David Roche elemző szerint a legtöbb piaci szereplő úgy gondolja, hogy a gazdaság helyreállása egyúttal a járványügyi korlátozások feloldását eredményezi.
Nos, nem ez a recept Kínában, méghozzá jó okkal. Így a világpiacnak is bele kell nyugodnia, hogy a járványnak igenis vannak gazdasági következményei, nemcsak Kínában, hanem globálisan is
– fogalmazott a gazdasági szakember.
Más szakemberek azonban aggályosnak tartják a vörös óriás zéró toleranciára épülő irányelvét, vagyis azt, hogy a hatóságok meghozzák a szükséges lépéseket a cél szentesíti alapon annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megfékezzék a terjedési láncolatot. Ugyanakkor ennek mellékhatásaként a korlátozásokkal arányosan könyvel el veszteségeket a gazdaság. Bár az eredeti vuhani vírus esetében ez a gyakorlat hatásos volt, és a kínai társadalom elsőként térhetett vissza a normális kerékvágásba és a medencés bulikba.
Csakhogy a delta-variáns jóval szívósabb, így meggyűlhet vele Peking baja, annak ellenére is, hogy jelentős az ország több mint egymilliárdos népességének átoltottsága – igaz, a saját, belföldi előállítású vakcináikkal. Ha pedig nem sikerül megfékezni a vírust, búcsút inthetünk Kína 8,8 százalékos GDP-növekedésének.
Ezzel párhuzamosan pedig a világgazdasági növekedésnek is.
Roche szerint a széles körű lezárások Kínában a termelésre is hatással lesznek, és egyúttal a globális ellátási láncra is. A korábbiakhoz hasonlóan a világkereskedelem is megsínyli, hiszen emelkedhet egyes termékek ára, szállítási díjuk, ami pedig világszinten fokozhatja a máris szokatlanul erős inflációs nyomást.
Pedig eddig egészen jól állt az idei kínai gazdasági növekedés: 2021 első negyedévében 7,9 százalékos GDP-növekedést mértek. Az új járványhullám miatt azonban ez az érték akár két-három százalékra zuhanhat vissza a harmadik negyedévben, hosszú távon pedig öt-hat százalékra állhat be.
Roche hangsúlyozza: Kína éppen a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítási fázisából jön ki, a jövőben pedig hosszú távra tervezett, moderált gazdasági növekedéssel kell számolni, amely messze nem az az érték, amit a világ megszokott.
Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben a külföldi befektetők profitálhatnak a kínai cégek teljesítményéből. Peking júliusban határozott arról, hogy az amerikai értéktőzsdére igyekvő vállalatokat szigorúbb ellenőrzés alá vonja, ami csökkentette a befektetési kedvet, illetve a dolláráramlást a kínai vállalatokba.
(Borítókép: Sanghaj. Fotó: Aly Song / Reuters)