Állami tulajdonba kerülhet az Alföldvíz

A három napirendi előterjesztésből kettőt leszavazott, egyet pedig a jelenlévő tulajdonos önkormányzatok képviselőinek nagy többsége jóváhagyott az Alföldvíz Zrt. augusztus 10-én többek között a cég pénzügyi nehézségei miatt összehívott közgyűlése,

Az állammal együtt összesen 136 tulajdonos önkormányzat 80 százaléka képviseltette magát. A közgyűlés nem támogatta sem az évek óta bajban lévő, a dél-alföldi régióban szolgáltató társaság tőkehelyzetének rendezését, sem pedig a vezérigazgató fizetésemelési kérelmét. A mintegy 30 százalékos emelést arra hivatkozással kérelmezte a társaság vezetője, hogy az elmúlt években a cég a nemzetgazdasági átlaghoz képest alulfizetett munkavállalóinak lehetőség szerint próbálták rendezni a bérét, azonban a vezérigazgatói javadalmazás változatlanul havi bruttó 1,8 millió forint volt. 

A közgyűlési döntés felhatalmazta az Alföldvíz vezérigazgatóját, hogy aláírja azt az együttműködési megállapodást a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel, amely megalapozhatja az állami társaság által kidolgozott integrációs programhoz való csatlakozást

 – erősítette meg az Indexnek Volencsik Zsolt, az állami tulajdonú NV Zrt. vezérigazgatója. Egy 2021. júniusában hatályba lépő törvénymódosítás ugyanis lehetőséget ad a finanszírozási problémákkal küzdő önkormányzati tulajdonú víziközmű társaságoknak, hogy ingyenes vagyonátadás ellenében kezdeményezzék a víz- és szennyvízellátási kötelezettség állami átvételét. A Nemzeti Vízművek által e társaságok számára kidolgozott integrációs program célja a Volencsik Zsolt szerint, hogy a vállalatok az állami gazdálkodási, ellenőrzési rendszerbe beilleszkedve hosszú távon hatékonyabban tudjanak működni. Bár több társaság részéről is van érdeklődés, egyelőre az Alföldvíz az egyetlen, amelynél már meg is indult az állami tulajdonba adással kapcsolatos eljárás – közölte Volencsik Zsolt. 

Az Alföldvíz közgyűlési döntését követően alá is írták azt az együttműködési megállapodást, amely megindítja az integrációs programhoz való csatlakozást, illetve megalapozhatja a tulajdonos önkormányzatok víziközmű-vagyonának az állam részére történő átadására vonatkozó későbbi döntéseit. Az Alföldvíz pedig kezdeményezte egy független szakértő kiválasztását, ami átvilágítja majd a cég működését, felméri a vagyonelemeit, illetve a társaság valós tőkehelyzetét, valamint a biztonságos és fenntartható működéshez szükséges külső forrás nagyságát. Mivel az ellátási felelősséggel és a vagyonátadással kapcsolatos tulajdonosi döntést is csak ennek ismeretében lehet meghozni, és a folyamat ezen pontján még mindig dönthetnek úgy a helyhatóságok, hogy saját hatáskörben tartják a cég működését.

Igaz, ennek kicsi az esélye, tekintve, hogy a tavalyi veszteségek rendezését is csak a társaság saját tőkéjének leszállításával, illetve az államtól Békéscsaba bevonásával – ázsiós tőkeemelés útján a céghez – eljutott 600 milliós támogatással tudták az idei első félévben biztosítani. Az Index értesülései szerint korábban a társaság vezetése arról tájékoztatta a tulajdonosait, hogy a második félévben akár a felszámolás is elképzelhető. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 2021 júniusi vizsgálata szerint egyelőre nem állnak fenn a közérdekű üzemeltető kijelölésével kapcsolatos eljárás hivatalból történő megindításának feltételei. Vagyis egyelőre nincs a fizetésképtelenség határán a cég, és az Index értesülései szerint a legnagyobb hitelezők, köztük vezetékhálózatért fizetendő bérleti díjat évek óta elengedő helyhatóságok, vagy a K&H Bank – melynél milliárdos nagyságrendű folyószámla hitelkerete van a cégnek – egyelőre türelmesek a céggel. Ráadásul az augusztusi közgyűlésen a tőkehelyzet javítását szolgáló előterjesztést sem szavazták meg az állami 26 százalékos tulajdonhányadon felüli részben tulajdonos önkormányzatok.

Úgy tájékoztattak, hogy az Alföldvíz nehéz helyzetben van ugyan, ám az év elején prognosztizálthoz képest jobbak a működés feltételei, többek között a nyári kánikula vízigény- és egyúttal bevételnövelő hatása révén 

– mondta ezzel kapcsolatban az Indexnek Volencsik Zsolt. Közölte azt is, hogy a most aláírt együttműködési megállapodásban rögzítettek mellett azt kérte az Alföldvíz vezetésétől, hogy az átmeneti időszak alatt kiemelten figyeljenek a takarékos gazdálkodásra, valamint a biztonságos üzemeltetés feltételeinek biztosítására is. 

A két cég közti együttműködési megállapodás részeként létrehoznak majd egy döntéselőkészítő, az integrációs folyamat operatív lépéseit, szerződéstervezeteit előkészítő projekt irányító bizottságot is, melybe egy tagot a legnagyobb tulajdonos Békéscsaba, egy tagot a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala, egy tagot az Alföldvíz, két főt pedig a Nemzeti Vízművek jelölhet majd. A konkrét személyeket még nem jelöltéki ki, azonban a tervek szerint mielőbb megkezdenék a munkát, mivel az ősszel már a vagyonátadás feltételeit részletező tranzakciós szerződés is elkészülne, amelyről még szavazniuk kell az önkormányzatoknak és a cég közgyűlésének is – mondta Volencsik Zsolt. Hozzátette, hogy az integrációs folyamat célja amellett, hogy az Alföldvíz hosszú távú működése fenntarthatóbb legyen az is, hogy a munkavállalók számára a csatlakozás kiszámítható foglalkoztatási és kereseti feltételeket biztosítson a jövőben, továbbá, hogy a javuljon az ellátásbiztonság, valamint az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás színvonala. 

Az egyelőre az átvilágítás során tapasztaltak függvénye, valamint későbbi tárgyalások és egyeztetések kérdése, hogy az állami tulajdonátvétel után milyen formában működik majd tovább a cég. Értesüléseink szerint volt olyan elképzelés, amely jogutód nélküli megszűnésre tett javaslatot, és felmerült például az is, hogy a szolnoki vízműhöz csatolják. Miklós Attila, Békéscsaba ellenzéki önkormányzati képviselője, az MSZP békéscsabai szervezetének elnöke pedig régóta hangoztatja, hogy csak olyan megoldást látnak a cég jövőjével kapcsolatban támogathatónak, amely nem jár a város számára vagyonvesztéssel, és ezalatt elsősorban a korábbi vezérigazgató, jelenleg az Alföldvíz igazgatósági elnöki posztját betöltő Csák Gyula által kezdeményezett, majd később félbehagyott aradi vízbázissal kapcsolatos beruházás, és azon belül is a vezetékhálózat sorsának rendezését érti. Úgy látja, hogy a városnak valamennyit vissza kellene kapnia abból a 900 millió forintból, amit a hálózat megépítésére fordítottak a település költségvetéséből. 

(Borítókép: Az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. munkatársa az utóülepítő medence beállításait végzi Gádoros új szennyvíztisztító telepén 2013. szeptember 25-én. Fotó:  Rosta Tibor / MTI)