GVH: a téglapiac rendben működik

A kerámia falazóelemek – azaz a téglák piacán nem talált kiugró áremelésre, visszaélésre utaló jeleket a Gazdasági és Versenyhivatal nyári, gyorsított ágazati vizsgálata, versenyfelügyeleti eljárás indítására nem volt szükség – derül ki a hatóság által közzétett előzetes jelentésből, amelyet 8 napon belül még észrevételezhetnek az ágazati szereplők. A GVH a kormány által az építőipari drágulás megfékezése érdekében kezdeményezett rajtaütésekkel országszerte több hazai téglagyártónál és beszerzési társulásnál,  forgalmazónál, továbbá egy tégla termékeket ténylegesen beépítő kivitelezőnél is vizsgálódott. A megszerzett és bekért adatok, piaci folyamatok  elemzésével megállapította, hogy nem volt érdemi áremelkedés a gyártói szinten,

A kiskereskedelmi értékesítést végző vállalkozások általános benyomása szerint az elmúlt fél évben a normálisnak mondható, 3-10 százalék között szóródó drágulással találkoztak a gyártók kínálatában, és ezt alkalmazták saját áraik esetén is 2021-ben. 

A hazai téglapiac sajátossága, hogy elsősorban a saját tulajdonú agyagbányák környékére települt téglagyárak termékeire épít, az import kevéssé, főleg a határszélen jellemző. Ezt elsősorban a szállítási költségek indokolják, ezért nagyobb tételben inkább csak akkor kerül külföldi áru a magyar piacra, ha belföldön valamilyen okból hiány mutatkozik. 

Inkább a tavalyi járványhatás érvényesült, ez csapott most vissza, ugyanis a bizonytalanságok miatt több gyártó is visszafogta valamelyest termelését, és így átmeneti hiány léphetett fel egyes termékekből a kormány által idén is meghirdetett újabb otthonteremtési és felújítási támogatások hírére megugró kereslet miatt. A GVH szerint mostanra ezt már nagyjából ledolgozták a gyárak,

A klasszikus nagykereskedelem nem jellemző a hazai téglapiacon, a mintegy ezer építőanyag-forgalmazó vállalkozás több mint 90 százaléka beszerzési társulásokba tömörülve tárgyal a gyártókkal. Így esetenként könnyebb jelentősebb árengedményeket elérni, amiből a fogyasztók is profitálnak. Ugyanakkor épp emiatt a gyakorlat miatt gyakori, hogy bizonyos nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet egyaránt végző tüzépeknél, forgalmazóknál nem a teljes hazai gyártópaletta, hanem a legnagyobb kedvezményeket adó egy-két gyártó termékei vannak a kínálatban. Arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel az egyes építőanyag-kereskedések maguk döntenek a forgalmazott termékkörről, így előfordulhat, hogy nem lehet minden terméket mindegyik tüzépen megvásárolni.

A GVH szerint a vásárlóknak épp ezért érdemes több forgalmazótól is árajánlatot kérni, mert jelentős eltéréseket találtak az egyes tüzépek árai között. Ezt persze némileg árnyalja a realitás: hogy a másik kereskedőtől milyen áron, feltételekkel, és főleg  milyen messzire szállítják ki a kívánt mennyiséget. A GVH jelentése szerint a fogyasztók pénztárcáját közvetlenül is érinti, hogy a növekvő fuvar- csomagolási és logisztikai díjak miatt a vevők még akkor is magasabb árakkal szembesülnek, ha maga a termék ára nem is indokolná az áremelkedést. Vagyis a kapcsolódó költségek árának növekedése kihat az építőipari alapanyagok áraira, ezen keresztül pedig az építkezők költségeire is.

A piaci szereplők észrevételeit 2021. szeptember 6-ig várja a GVH, a végleges jelentés elkészítésénél ezeket is figyelembe veszik, az ezekből készített összefoglalót is publikálják.