Lázár János: Megengedhetem magamnak, hogy már jót is mondjak Csányi Sándorról

Mint idén oly sok esetben, az időjárás most is keresztülhúzta a szervezők számítását, így több szempontból is rendhagyóra sikerült az 1,2 milliárd forintos beruházással felújított Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium ünnepélyes tanévnyitója. A több száz éves oktatási hagyományaira büszke intézmény udvarán felsorakozott diákok és a meghívott vendégek – köztük a legnagyobb magyar agrárcégek vezetői, tulajdonosai – még a honvédségi zenekar előadását hallgatták, amikor eleredt az eső.

Ennek köszönhetően a diákok végül az iskola ablakából hallgatták a magyar agrárium következő évtizedeit meghatározó változásokat részletező szónokokat. Köztük az elsősorban a hazai agrárium és a nagypolitika szereplőinek címzett üzeneteket megfogalmazó Lázár Jánost és az élete első tanévnyitó köszöntőjét tartó Csányi Sándor OTP-elnököt, egyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökét. 

Lázár János, a szakképző iskolát fenntartó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fejlesztéséért felelős kormánybiztosként, azaz házigazdaként indításképp kedélyesen elviccelődött azon, hogy a korábban Csányi Sándorral fennálló nyilvános üzengetésig fajuló ellentéte miatt most már megengedheti magának azt, hogy jót is mondjon az általa Magyarország legerősebb, legönállóbb és legkarakteresebb gazdasági szereplőjének nevezett üzletemberről. Úgy fogalmazott, hogy sokaknak a korral, illetve a hivatással jön meg az eszük, nála a hivatala elvesztése után került erre sor. Kijelentette, hogy

A politikus történelmi léptékű változást vár a 2022-es választásoktól, bízva abban, hogy a vidék felemelkedését hozza. Ehhez szerinte a kulcs az agrárium működésének újjászervezése mellett az oktatás megreformálása is, a diákok felelőssége pedig óriási, hiszen most egy új agrárgeneráció születhet. Úgy fogalmazott, hogy a tapasztaltabbaknak és a hatalommal felruházottaknak „kutya kötelességük” lehetőséget biztosítani az ország egyik legszegényebb régiójában a választópolgárok helyben boldogulásához. „Ne csak ide születni, hanem itt élni is érdemes legyen” – hangsúlyozta Lázár János, aki szerint minderre nem az elvesztett önkormányzati választás vagy a jövő évi voksolás miatt kell figyelmet fordítani, hanem a térség hosszú távú élhetővé tétele érdekében. 

Lázár János az agrárium újjászervezésébe egyébként azt is beleérti, hogy a következő években rendelkezésre álló ötezer milliárd forintos uniós és magyar forrás – amely a gazdák önerejével együtt már tízezer milliárdos fejlesztési keretet jelent – észszerű felhasználása mellett a teljes ágazat működését újragondolják. Lázár szerint a következő tíz év nagy kérdése, hogy a járműipar, a hadiipar mellé az agrárium is fel tud-e sorakozni mint a GDP-hez a harmadik legnagyobb részben hozzájáruló ágazat. De amiatt is létfontosságú a vidékfejlesztés, mert e nélkül nem biztosítható, hogy élelmiszer-termelésben is önellátó legyen az ország.

De szükségesnek látja az együttműködés újragondolását a nagybirtokok és a közepes, illetve a kisebb gazdaságok között is. „Ezért nagyon fontos, hogy csatlakozott a mezőhegyesi csapathoz Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is” – utalt beszédében Lázár János arra, hogy a tanévnyitót követően formálisan is megalakult a ménesbirtokot fenntartó, előkészítés alatt lévő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vezetősége. 

Külön-külön gyengék lennénk, nagyként és kicsiként is

– fogalmazott az agrárium összefogását sürgetve Lázár János, aki szerint így biztosítható, hogy az ágazat érdekei megfelelőképp legyenek képviselve kormányzati szinten is. Ha pedig a pénzbeni és természeti erőforrásokat ötvözve a megfelelő tudás birtokában modernizálják az ágazatot, biztosítható a siker a XXI. században is. 

Amennyiben megvalósulna a Lázár által szorgalmazott összefogás, egy több mint évtizedes földharcot zárna le az ágazat. Ismeretes, hogy a 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány először az állami földek haszonbérleti szerződéseinek újrahirdetésével, majd a földárverési programmal komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy újraírja a magyar vidék tulajdoni és jövedelemtermelő viszonyait az első privatizációs körből sok esetben kimaradtak javára. Az a mai napig vitatott, hogy milyen eredményességgel sikerült a legkisebb szereplőket termőföldhöz juttatni, az azonban kétségtelen, hogy a tulajdonviszonyok átalakultak és lezárultak a nagyobb földharcok. Volt azonban a 2010-es agrárprogramnak egy másik ígérete is, ami az elmúlt évtizedben kissé háttérbe szorult: szó volt egy integrációs törvényről, amellyel a szétaprózódott birtokszerkezet miatt kevéssé versenyképes gazdaságokat terelték volna be a nagyobb, akár több ezer hektáron gazdálkodó birtokokkal, vállalkozásokkal való együttműködésbe. De úgy tűnik, ha a politika nem is, a modernizációs és a gazdasági szükségszerűség kikényszeríti az együttműködést. 

Erre utalt beszédében Csányi Sándor, aki szerint a koronavírus-járvány is rávilágított az élelmiszeripari önellátás szükségességére. Ahogy arra is, hogy versenyképes és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő termelésre csak a nagy- és kisbirtokok együttműködésével van mód.

Csányi Sándor méltatta azt is, hogy Lázár János nagyobb és aktívabb szerepet vállal az agrárium fejlesztésében, mivel – bár szerinte nem könnyű együtt dolgozni a kormánybiztossal, „nem lennék se a beosztottja, se a főnöke” – amit rábíznak, azzal jól gazdálkodik, a feladatokat maradéktalanul megoldja, igyekszik minden eszközzel segíteni a kitűzött célok megvalósítását.

Úgy vélte ahhoz, hogy megfeleljünk a XXI. század legnagyobb kihívásának, azaz annak, hogy a változó klíma mellett kell a Föld növekvő népességét elegendő élelemmel ellátni, komolyan javítani kell a gazdálkodás hatékonyságát. Elmulasztott lehetőségként említette az öntözést, mivel beruházások híján ma kisebb területen megoldott a vízpótlás, mint a rendszerváltás óta. Egyetértett a kormánybiztossal abban is, hogy még van mit tenni, de jók a kiindulási alapok.

Csányi Sándor szerint az a legfontosabb, hogy a diákok a saját területükön a legjobbak legyenek – még ha nem feltétlenül egyetemi szinten is –, ennek eléréséhez pedig a legjobb helyen vannak, mivel iskolájuk és a gyakorlati lehetőséget biztosító ménesbirtok az ország legmodernebb eszközeivel, technológiájával rendelkező vállalata.

A továbbtanulási lehetőségekről szólva megemlítette, hogy dinamikusan zajlik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átalakítása a legjobb képzési kínálat kialakítása érdekében. Augusztus 15. óta a MATE-t fenntartó alapítvány teljes jogkörét gyakorolja a kuratórium, így lehetőségük volt az oktatói bérek rendezése mellett arra is, hogy mintegy hatvan, az egyetemtől profilidegen és nem piacképes szakot megszüntessenek.

A hatékonyság javítása érdekében akitől szükséges volt, megváltunk, akit szükséges volt, megszerettünk

– fogalmazott Csányi Sándor. A négy önálló agráregyetem és a tizenhét agrárkutató intézet integrációja során a korábbi egyetemi karokat intézetekbe szervezték, amelyekben a korábbi kutatók is végeznek oktatási tevékenységet kutatásaik folytatása mellett. Az elnök megemlítette azt is, hogy idén 24 százalékkal nőtt az ide jelentkező fiatalok száma. Megismételte: a távlati cél az, hogy az ország és a világ legjobb szakembereit bocsássa ki az egyetem. 

A most lezárult felújítás során egyébként nemcsak a szakközépiskola épületei újultak meg, de a bútorokat és az informatikai eszközöket is a legmodernebbre cserélték. Zajlik a kollégium 250 fősre bővítése, a tervek szerint napelemes rendszerrel szerelik fel és talajszondás hőszivattyúval hűtik-fűtik majd. „A későbbiekben nemcsak az idén 68 településről érkező tanulók, hanem a MATE szakmai gyakorlatra érkező egyetemistái is használhatják majd, továbbá edzőtáborozó sportolók elszállásolásából is lesz bevétele az intézménynek” – mondta az Indexnek Tarkó Gábor, az iskola igazgatója. A fenntartó ménesbirtok ugyanis elvárja, hogy az intézménynek saját bevételei legyenek, aminek egyébként már most is igyekeznek megfelelni. Az idén nyári Birtoktábor résztvevői, mintegy kétszáz diák dolgozott a ménesbirtok kukoricaföldjein. 

Még ebben a hónapban megkezdődik a könyvtárnak, a nyelvi labornak és egy informatikai központnak helyet adó úgynevezett tanműhely felújítása is. Amint azt az Index is megírta, terveznek egy sportcsarnokot bruttó hárommilliárd forintból. Csányi Sándor azért hiányolta belőle a futsall-lehetőséget, és MLSZ-elnökként felajánlotta támogatását egy futballpálya létesítéséhez is. Egyébként az intézmény távlati tervei között szerepel egy 33 méteres tanuszoda építése.

Az igazgató a képzési kínálat fejlesztésével már óvatosabb. Mint mondta, a gazda- és a mezőgazdaságigépész-képzés, illetve az évi egy induló, érettségit adó technikumi osztály mellett egyelőre nem terveznek újabb szakot. Inkább arra törekszenek, hogy a képzés minősége legyen a legjobb, és hogy a tanulók minél jobb tanulmányi eredményeket érjenek el – tette hozzá. Ugyanakkor az 1784-ben alapított birtok hagyományaira tekintettel a lovasképzés mellett például a már csak felnőttképzésben elérhető patkolókovács-kurzust sem szeretné feladni. Ugyan a ménesbirtok biztosítja jelenleg a legmodernebb eszközparkot a környéken a tanulók duális képzéséhez, hosszabb távon szeretnék más partnerekkel, gazdákkal és cégekkel bővíteni a gyakorlati képzőhelyek listáját. Ez azért is hasznos lehet, mert a diákok jelentős része családi gazdaságokból érkezik, hasznos, ha többféle gazdaságba is betekinthetnek.

A diákok mindenesetre látnak perspektívát az intézményben, és bíznak abban, hogy a továbbtanuláshoz, a későbbi boldoguláshoz is jó alapokat ad. Dányi Krisztofer például már a negyedik szakmáját szerzi meg Mezőhegyesen, a lovász-, a patkolókovács- és a belovaglóképzés elvégzése után most épp gyermekkori álmát, a kertészkedést tanulja. „A távlati tervem az, hogy még esti képzésben érettségit szerzek, aztán saját vállalkozásban lovasoktató és lókiképző legyek” – mondta az Indexnek a vésztői fiatalember. Szintén a családi háttér és a lovászképzés hozta Eperjesről Mezőhegyesre Kovács Kárment, aki másodéves a lovászképzésben. Egy újabb szakma, a belovagló, majd az érettségi megszerzését követően az állatorvosi képzést célozza meg. 

Koska Koppány mezőgépészként látja a jövőt, hosszabb távon pedig reméli, hogy Mezőhegyesen, a ménesbirtokon tud elhelyezkedni az iskola után. Miután a családja is az agráriumban tevékenykedik, nem meglepő, hogy még távlatibb tervei is ehhez a szakmához kötődnek: szeretne saját családi gazdaságot, és lehetőség szerint a környékbeli gazdaságoknak akar gépibérmunka-szolgáltatást nyújtani saját vállalkozás keretében. 

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)