Csendrendeletet vezettek be a makói Continental gyárban

Első és második pillantásra is egészen szürreálisnak tűnik az a szabály, amelyet a makói Continental gyár új viselkedési kódexe tartalmaz. A szövegben, amelyről a gyár dolgozói tájékoztatták Radics Gábort, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnökét, a többi között az áll, hogy az épp munkát végző dolgozók csak akkor kezdeményezhetnek beszélgetést a gyárban, ha erre a munkáltató előzetesen írásban engedélyt adott. A közvetlen felettes megkérdezheti a „munkából történő kikérés” indokát, hogy mérlegeljen, ám ha elutasítja, nem kell indokolnia döntését.

Az, hogy egy ilyen szöveg bekerülhet egy viselkedési szabályzatba egy munkahelyen, jelzi, hogy súlyos konfliktusok terhelhetik a mindennapokat. A hűtő-fűtő csöveket gyártó és összeszerelő Continental gyár dolgozói hosszú ideje próbálnak megállapodni a munkáltatójukkal az új kollektív szerződésről, amelyet 2020 nyarán mondott fel a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. Ám egyelőre nem jártak sikerrel. A munkavállalók egy része a kollektív szerződés egyoldalú felrúgása és a munkások túlterheltsége miatt három munkabeszüntetést is tartott, az utolsót februárban kezdték, több műszakban, határozatlan idővel meghirdetve. Még Lázár János is megszólalt a dolgozók érdekében. Március elejére úgy tűnt, nyugvópontra jut az ügy. A Continental végül a járványhelyzetre hivatkozással ajánlotta fel a korábbi kollektív szerződés visszaállítását idén december 31-ig.

Addig azonban a szakszervezet ki szeretne harcolni egy versenyképes, a munkavállalók egészségügyi, családi és szociális körülményeire figyelemmel átalakított új kollektív szerződést, ezért folytatódtak a tárgyalások. A gyárban működő Makói Gumiipari Szakszervezet – a GSZSZ egyik tagszervezete – úgy döntött, a kollektív szerződés kritikusabb pontjairól megkérdezi a tagjait személyesen és online, anonim formában is. A szakszervezet szerint a cég adatvédelmi aggályok miatt nem támogatta az online visszajelzést. A személyes megkeresésekre – vagyis hogy munka közben mennek oda a szakszervezetisek a dolgozókhoz, és töltetik ki velük a kérdőívet – szerintük az új viselkedési szabályzat volt a válasz.

Úgy látják, ezekkel a lépésekkel a Continental megfélemlíti a dolgozókat, és ellehetetleníti, hogy a szakszervezeti megbízottak egyeztetni tudjanak a munkavállalókkal a kollektív szerződésről, hisz erre legfeljebb a párperces szünetekben vagy a húszperces ebédidőben lenne lehetőségük.

A feszültséget tovább szítja, hogy a cégtől számos, évtizedek óta a Continentalnál dolgozó munkavállalót küldtek el az elmúlt hónapokban. A GSZSZ szerint több mint százat, sokakat azért, mert részt vettek a sztrájkban. A másik gond, hogy a makói üzemben rengeteg házaspár dolgozik, de különböző üzemrészeken, így azzal, hogy a „külsősök” csak engedéllyel járhatnak át máshova beszélgetni, akaratlanul is meggátolják, hogy időnként meglátogassák egymást. A dolog tudomásunk szerint több száz főt érint.

Ha a munkában nem okoz fennakadást, nincs gond

A cikket azzal indítottuk, hogy az új szabályzat szerint az épp munkát végző dolgozó csak a felettese engedélyével beszélgethet, cenzúrázott témákban. Az elsődleges kérdés, hogy a munkáltató a Munka törvénykönyve (Mt.) alapján szabhat-e ilyen előírást. Katona Csaba munka- és büntetőjogász azt mondja, az adott teljes magatartási kódex ismerete nélkül nehéz nyilatkozni. Az Mt. kimondja, hogy a munkavállalónak a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint kell végeznie.

Ugyanakkor az Mt. tiltja a joggal való visszaélést is. A törvény I. fejezetében foglaltak szerint ráadásul különös visszaélésnek számít, ha a joggal való visszaélés mások jogos érdekeinek csorbítását, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozását célozza, a zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Az Alaptörvény IX. cikke is kimondja: mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

A continentalosok munkaszerződése is tartalmazhat olyan kitételeket, amelyek szerint a munkavállalót titoktartás terheli például a munkabérét illetően, valamint értelemszerűen nem tehet olyan kijelentéseket sem, ami a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét csorbítja, vagy a munkaviszony céljának teljesítését veszélyezteti. Ám Katona Csaba úgy látja, ha a munkában nem okoztak fennakadást a beszélgetők, hadd beszélgessenek.

A szakszervezeti vita kapcsán folytatott esetleges megbeszélések, amelyek a biztonságos munkavégzést nem akadályozzák, véleményem szerint nem tartoznak az előbbiekben hivatkozott tilalmazott magatartások vagy közlések közé – teszi hozzá. 

Megkerestük az ügyben a Continentalt. Azt kérdeztük tőlük, elrendelték-e a beszélgetési tilalmat, és ez szerintük nem ütközik-e a Munka törvénykönyvébe. A cég kommunikációs vezetője, Hornyacsek Zoltán válaszában azt kérte, a cég álláspontját változtatás nélkül, teljes egészében közöljük. Íme:

„A Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói üzeme munkatársainak kültéri és beltéri pihenőkben, az étkezőben is biztosít lehetőséget a közösségi életre, azonban a gyártási területen munkavédelmi okokból erre nincs lehetőség. Továbbá a munkáltató irodát és tárgyalóhelyiséget biztosít az érdekképviseletek számára, hogy a működésükkel »harmadik személyként« ne az üzemi területen folytassák a tevékenységüket.

Makói gyárunkban az elmúlt hónapokban a munkavédelmi szabályok be nem tartásából történt (sic!) balesetek további intézkedéseket kívántak munkavállalóink biztonsága érdekében. Felelős munkáltatóként további szigorítást láttunk szükségesnek, hogy megelőzzük a jövőbeli hasonló körülmények miatt előforduló üzemi baleseteket.

Az mellett (sic!), hogy ismételten felhívtuk munkatársaink figyelmét a munkavédelmi szabályok betartására, további lépéseket tettünk munkabiztonsági kockázatok mérséklése céljából. A különböző területeken, munkaállomásokon eltérő és egyedi munkavédelmi szabályokat kell betartani. Adott esetekben a másik területről nem munkavégzési céllal érkező munkatársak saját maguk és más munkatársuk számára munkavédelmi kockázatot jelenthetnek. Egyrészt a speciális, a munkaterülethez kapcsolódó szabályok ismeretének a hiányában, másrészt az adott üzemben dolgozó munkatárs megzavarásával, mely nem indokolt interakcióból ered.

A munkaköri kötelezettségüket ellátó munkavállalókat munkaidőben – a munkáltató előzetes engedélye nélkül – senki nem akadályozhatja, zavarhatja a munkavégzésükben az üzem területén. A munkáltatónál megválasztott munkavédelmi képviselő a választott tisztségével összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni a munkavállalótól munkaidőben a munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzősőre (sic!) tett intézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

A témában 2021. augusztus 10-én létrehozott és 2021. szeptember 1-én életbe lépett munkautasítást – nem magatartási kódexet – a törvényi szabályozásnak megfelelően az üzemi tanácsnak előzetesen megküldtük véleményezésre.

A szakszervezet részéről elhangozott találgatásokat és hangulatkeltésre irányuló kijelentéseket nem kívánjuk kommentálni.”

A vállalat tehát arra utal, hogy azért kellett bevezetni a beszélgetési tilalmat, mert a munkavédelmi szabályok be nem tartása miatt sok baleset volt, a beszélgetésre amúgy is ott van a tárgyaló. (Mi tudunk például egy súlyos csonkolásos esetről, illetve arról, hogy egy dolgozó leesett egy tízméteres csarnok tetejéről. Munkavállalói körökben róla az a pletyka terjed, hogy saját elhatározásából ugrott le családi helyzete és a munkahelyi feszült légkör, az elbocsátások miatt.)

A szakszervezeti szövetséget vezető Radics Gábor viszont erre azt mondja, a tárgyalóban a járványvédelmi korlátozások miatt kis létszámban sem lehet gyülekezni, nemhogy több száz főnek (mintegy hatszáz szakszervezeti tag van, és nagyjából 1700 munkavállaló).

Mivel korábban nem volt példa arra, hogy a kollektív szerződés miatt fel kelljen keresni a munkavállalókat, így azt sem kellett megszervezni, hogy a készülő szerződés pontjairól hogyan kérje ki a dolgozók véleményét a szakszervezet.

A szakszervezet szerint rossz a hangulat az üzemben, nem lehet tudni, mikor kit fognak elküldeni, a régi dolgozók feje felett állandóan ott lebeg a pallos, és a cég kommunikációjával szemben valójában ez a mérgezett légkör vezet munkahelyi balesethez, nem az, ha odamennek egymáshoz két szót váltani a dolgozók.

(Borítókép: Dolgozók a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. makói üzemében, ahol logisztikai csarnokot avattak 2016. május 13-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)