Nagy Márton: Inflációval fizetünk a gyors kilábalásért

A megugró infláció a gyors gazdasági helyreállás ára, amelyet a jegybanknak kell kezelnie, míg a kormány feladata a tartós konjunktúra biztosítása – mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfólió finanszírozási konferenciáján. A főtanácsadó ezt még azzal is megtoldotta, hogy

a gazdaság irányítása egy kézben van Magyarországon, a miniszterelnöknél,

és méltatta a válságkezelést és a helyreállítást koordináló operatív törzsek munkáját. Ezzel kimondatlanul ugyan, de Matolcsy György jegybankelnök közelmúltbeli, a 2013 óta folytatott gazdaságpolitikát érintő kritikájára reagálhatott. 

Nagy Márton előadásában hangsúlyozta, hogy mivel Magyarország egyensúlyban lévő gazdasággal, egészséges növekedés mellett alacsony sérülékenységgel érkezett a válságba, továbbá jelentős fiskális és monetáris mozgástérrel rendelkezett, megfelelő mértékű, célzott élénkítést tudott végrehajtani. Ez a GDP 32,5 százalékára rúgó fiskális és monetáris stimulus közepesnek mondható nemzetközi összehasonlításban. Viszont szükséges volt ahhoz, hogy a feszes munkaerőpiac – azaz az alacsony munkanélküliségi ráta, továbbá a 2020-ban is infláció feletti bérnövekedés – mellett gyorsan talpra álljon a gazdaság. A kilábalást gyorsította a vakcináció sebessége, a lakosság és a vállalkozások rendelkezésére álló hitelbőség, valamint az, hogy az eurózóna tagjaival szemben a nemzeti valutát alkalmazó országok rugalmasabban tudtak reagálni a kihívásokra. Beszámolt arról is, hogy a fogyasztás, a vállalati, állami és lakossági beruházások, valamint az export egyharmad–egyharmad arányban járult hozzá a gazdasági kilábaláshoz.

Magyarország gazdasága több más közép-európai országhoz hasonlóan már visszakapaszkodott a járvány előtti szintre, ellentétben a mediterrán országokkal, amelyek jobban rá lesznek szorulva az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaira. Azt is kedvezőnek nevezte, hogy az államadósság szempontjából az EU-s középmezőnyben vagyunk, az ország gazdasága túlzott eladósodás nélkül bővült, így gyorsabban kinőhető a felhalmozódott adósság. A mediterrán országok viszont bajban vannak, adósságválságba kerülhetnek, főképp akkor, ha a fejlett országok jegybankjai elkezdik a szigorítást.

Az MNB már júniusban alapkamat-emelési ciklusba kezdett, és azóta havonta egyenletes mértékben növeli.

A Központi Statisztikai Hivatal egyébként épp a konferenciával egy időben közölte, hogy az elemzői várakozásokkal szemben augusztusban újra gyorsulni kezdett az infláció, és a várt 4,7 százalék helyett 4,9 százalékos volt 2020 azonos hónapjához képest. Az MNB prognózisa csak őszre várta az infláció újbóli megugrását, nem tartva elképzelhetetlennek, hogy újból öt százalék fölé ugrik a bázishatások miatt.

Nagy Márton úgy fogalmazott az MTI szerint, hogy a vállalatok nem a munkaerő leépítésével, hanem a fogyasztói árak emelésével hozták helyre a profitabilitásukat. Az infláció átmeneti emelkedése nélkül tehát lassabban állt volna helyre a gazdaság, sok ember elvesztette volna a munkahelyét. 

Vagyis bekövetkezni látszik az, amiről Virovácz Péter, az ING elemzője beszélt az Indexnek még a nyár elején:

Az elemző egyébként év végére a két százalék körüli jegybanki alapkamatot is elképzelhetőnek tart. Nagy Márton szavai mindenesetre előrevetítik, hogy a közeljövőben aligha változik a kormány és a jegybank szerepe a gazdaság működésében: előbbi a támogatásokkal továbbra is fűti, utóbbi a kamatemelésekkel igyekszik hűteni a jelenleg a túlfűtöttség jeleit mutató gazdaságot.