Lengyelország ajtót mutatott a Gazpromnak, Norvégiához fordul a gázért

Lengyelország nem hosszabbítja meg a Gazprom orosz gázipari céggel kötött, jövő év végén lejáró gázbeszerzési szerződést, gázellátását nem oroszországi forrásokból kívánja fedezni – közölte hétfőn a stratégiai lengyel energetikai hálózatért felelős kormánybiztos, Piotr Naimski.

Azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország fokozatosan csökkenti a szén felhasználását az energiaelőállításban, Piotr Naimski a Radio Warszawa katolikus rádiónak azt mondta, az energetikai palettában ezentúl nagyobb hangsúly jut a gáznak, amelynek fogyasztása 2030-ra 50 százalékkal is megemelkedhet.

Ami az alternatív gázszállítási forrásokat illeti, Piotr Naimski kitért a Baltic Pipe-vezetékre, amely az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba vezetett földgázt juttat majd el Lengyelországba, évi 10 milliárd köbmétert. A Baltic Pipe minden jel szerint jövő év október 1-jén üzembe áll – erősítette meg a korábbi bejelentéseket a kormánybiztos.

Arról, hogy Dánia júniusban felfüggesztette a Baltic Pipe építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeket, ami késést eredményezhetett volna a projekt megvalósításában, a politikus azt mondta, a kérdést a dán partnerek már megoldották, a csővezeték minden jel szerint elkészül a tervezett időpontra.

Lengyelország évi földgázszükséglete mintegy 15 milliárd köbméter, ennek egyharmadát elégítik ki hazai forrásokból. A Baltic Pipe-vezeték üzembe helyezésén kívül 2023-ra kibővítik a 2015-ben a Świnoujście lengyel balti-tengeri város mellett üzembe helyezett kikötőt, amely egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) is fogad majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 30-án jelentette be, hogy megvan a hosszú távú gázmegállapodás az oroszokkal, minden kérdésben megállapodni, és már csak a szövegezés van hátra, szeptember végéig pedig aláírják a szerződést. A politikus korábban úgy nyilatkozott, még 15 évet és rugalmas árképzést vár a Gazpromtól.