Eufrozina, Kende
11 °C
26 °C

Bértárgyalások: a szakmunkás-bérminimum emeléséről várható a legnagyobb vita

D KOS20210609009
2021.09.15. 10:41
A 200 ezer forintos minimálbért már adottságként kezeli a gazdaság, de az emelésért a munkáltatók által kért kormányzati kompenzáció még nem ismert.

Az elmúlt évek tárgyalásaihoz képest sokkal nagyobb egyetértéssel kezdődött meg a 2022-es minimálbér-emelésről szóló egyeztetés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán: azt ugyanis minden oldal szeretné elkerülni, hogy az idei évhez hasonlóan februártól kezdve emelkedjenek a kötelező legkisebb bérelemek – derült ki az Index által megkérdezett érdekképviseleti vezetők elmondása nyomán. Abban is egyetértettek a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői, hogy legkésőbb november közepére, végére szeretnének megállapodásra jutni az emelések mértékéről és ütemezéséről, mivel a munkáltatóknak erre most érdemben fel kell készülniük. Bár mindez talán annyiban nem meglepő, hogy miután először Orbán Viktor miniszterelnök nyár elején bedobta a köztudatba, hogy szükség lenne a 200 ezer forintos minimálbérre, a nemzeti konzultációban a feltett kérdésre nem meglepő módon 90 százalék fölötti igen válasz érkezett. 

A minimálbér egy lépcsőben történő, 200 ezer forintra emelése ellen nem tiltakoztak a munkaadói oldalról sem – közölte az Index megkeresésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az viszont eldőlt a mai egyeztetéssel, hogy idén már nem lesz újabb egyszázalékos minimálbér-emelés. A PM tájékoztatása szerint ugyanis idén mindössze 3 százalékos reálbér-emelkedés volt, ez messze van a hatéves bérmegállapodásban rögzített 6 százalékos reálbér-növekedéstől, ami a feltétele lett volna a munkaadók számára fontos, 2 százalékos szociális hozzájárulási adócsökkentésnek – mondta Kordás László.

Ez az egyszázalékos emelés mostanra el is vesztette a jelentőségét, tekintve, hogy mekkora jövő évi bérfejlesztésről tárgyalunk valójában – tette hozzá Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke. Az idei évről rendelkezésre álló gazdasági adatokat és a Pénzügyminisztérium 2022-re vonatkozó prognózisait azért várja mind a szakszervezeti, mind a munkaadói oldal, mert ez alapján szeretnének megalapozottabb döntéseket hozni például a garantált bérminimum emeléséről. 

Meglepetés persze így is akadt a szociális partnerek számára, ugyanis amint az az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből is kiderült, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a tárgyalások nyitóülésén. Korábban erre még nem volt példa, de a munkaadói érdekképviseletek képviselői sem akarták ezt érdemben kommentálni. 

Részben azt feszegettem, hogy valóban azok képviselik-e a magyar gazdaságot ezeken az egyeztetéseken, akik valójában működtetik azt. Talán ha nem is döntési, de véleményezési, tanácskozási joggal más érdekképviseletek álláspontját is meg kellene ismerni a bértárgyalások során

– mondta az Index érdeklődésére Parragh László. Úgy vélte, hogy a kötelező legkisebb bérelemekről szóló döntés előtt talán meg lehetne hallgatni a német–magyar, az amerikai–magyar kereskedelmi és iparkamarák, az agrárkamara, az ÉVOSZ, de akár az MKIK álláspontját is. Utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy jelentős tagsággal, vállalkozói visszajelzés-mennyiséggel, de önálló kutatóintézettel is rendelkezik az MKIK. Arra a felvetésre, hogy a VKF-et megelőző Országos Érdekegyeztető Tanácsban számos olyan ágazat is önálló érdekképviselettel képviseltette magát, amit most a kamarai elnök hiányol, azt felelte, hogy ahogyan az idők változnak, talán a változásokhoz kellene igazítani azt is, hogy ki közvetíti a gazdasági szereplők álláspontját. Ezzel a kamarai elnök lényegében megismételte azt az álláspontját, amit egy pár hete megjelent interjúban már kifejezett, és amire válaszul a VKF-tag munkaadói érdekképviseletek, a VOSZ, az MGYOSZ és az ÁFEOSZ-COOP, közleményben utasították vissza a megfogalmazott kritikát. 

A keddi egyeztetéssel kapcsolatban Parragh László megjegyezte, hogy nagyon jó hangulatú tárgyaláson vett részt, ahol érződik a felek megegyezési szándéka. Az elnök szerint elsősorban arra próbálta felhívni a résztvevők figyelmét, hogy a minimálbér-emelést ne költségelemként kezeljék, sokkal inkább olyan gazdaságpolitikai eszközként, amellyel ott, ahol van minimálbér, a mindenkori gazdaságpolitika be tud avatkozni a gazdaság működésébe. A skandináv modellt ajánlotta az érintettek figyelmébe: ott ugyanis a szociális partnerek többnyire 2-3 százalékos reálbér-növekedésben tudnak megállapodni, ami a vállalati hatékonyságnövekedés kikényszerítésére, és ezáltal a költségvetési bevételek érdemi növekedésére is jótékony hatással van.

Ahogyan a gazdaság növekszik, úgy növekednek a költségvetési bevételek, és egyúttal csökkenthető az államadósság is 

– világított rá Parragh László az elmúlt hetek nyilvánosság előtt folyó gazdaságfilozófiai vitájának egyik álláspontjára. Mint mondta, a jegybank és az MKIK között a vita a körül bonyolódik, hogy a kamara álláspontja szerint minden erővel a növekedésösztönzésre kellene koncentrálni, mivel így kihasználható a kedvező, járványhelyzet teremtette gazdasági előny. A gyors növekedés megteremti a bérrendezés forrását, márpedig a növekvő bérek egyre jelentősebb fogyasztást generálnak, mindez pedig gyors költségvetési bevételemelkedést hoz. 

De arra is igyekezett felhívni a tárgyalófelek figyelmét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása elemi érdeke a gazdaságnak, ezért erre is érdemes tekintettel lenni akkor, amikor a minimálbér 200 ezer forintra emelésével kapcsolatos munkáltatói nehézségek kompenzációjának mértékéről tárgyalnak.

Ugyan szám nem hangzott el a VKF -ülésen, de az MKIK számítása szerint 4 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentésnél még megmarad a költségvetési egyensúly is 

– mondta Parragh László. Kamarai álláspont az is, hogy „érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum és a minimálbér-emelés aránya között”.

Márpedig a legnagyobb vita alighanem erről várható. 

Megfontolandónak tartja a munkaadói oldal, hogy ennél kisebb százalékos mértékben növekedjen jövőre a garantált bérminimum

– mondta Rolek Ferenc. A Portfolio idén februárban írt arról, hogy csak a vállalati szférában 463 ezer dolgozót érintett a szakmunkás bérminimum, míg mindössze 392 ezer alkalmazottat a minimálbér emelése. Ennél azért vélhetően többen lehetnek, akik ilyen összegeket keresnek: a közszféra lassan évtizede nem módosuló bértáblája, a minimálbér-emeléstől függetlenített pedagóguséletpálya-modell, ugyanis sokak esetében érhette utol az egykor jónak mondható keresetet az elmúlt évek emelései miatt a két kötelező legalacsonyabb bér. Az egyéni vállalkozók szintén növelhetik ezt a kört, és természetesen a minimálbérnél jóval kevesebbet kereső közfoglalkoztatottakról sem szabad elfeledkezni. 

A minimálbérénél nagyobb gondot okoz majd a garantált bérminimum emelése, ugyanis ha mintegy 750 ezer ember esetében kellene egy lépcsőben 20 százalékkal megemelni, akkor már jelentős kompenzációra lenne szükség ennek a kigazdálkodásához – mondta az Indexnek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. A húszszázalékos emelés egyébként mintegy 262,8–265 ezer forintos bruttót jelentene. Ez egyébként például a 25 év alatti szakmunkásoknál a januártól érvényes szja-mentességük miatt – egyéb adókedvezmények, mint az első házasoké vagy a családi adókedvezmény nélkül – közel 40 ezer forinttal magasabb nettót jelentene, míg a 200 ezres minimálbérnél a 133 ezer forintos nettót 30 ezerrel dobná meg. 

Épp ezért tartaná fontosnak a munkaadói oldal, hogy a kormány mielőbb nyilatkozzon arról, milyen segítségre számíthatnak.

Az első kalkulációk szerint ugyanis legkevesebb 5-6 százalékos járulékcsökkentést tartanánk szükségesnek a minimálbér emelésével egyidejűleg 

– mondta Zs. Szőke Zoltán. Ebbe már beleértve azt a 2022-ben esedékes, kétszázalékos szociális hozzájárulási adócsökkentést is, amiről a szakképzési hozzájárulás kivezetésével együtt már szavazott a nyáron az Országgyűlés. 

Felmerült az egyeztetésen az a lehetőség is, hogy két lépcsőben, 10-10 százalékkal emeljék meg a szakképzettek minimumbérét, amennyiben pedig ilyen megállapodás felé mozdulunk el, akkor a járulékcsökkentés mértékéről is lehet még tárgyalni – mondta Zs. Szőke Zoltán. Ugyanakkor mivel még csak most indult az egyeztetés, ezért az például szóba sem került, hogy egy ilyen kétéves bérmegállapodás esetén mi legyen a 2023-as minimálbérrel. 

A tárgyalásokat két hét múlva folytatják, addig a szakszervezetek és a munkaadók is kialakítják a konkrét követeléseiket, remélhetőleg a PM prognózisai ismeretében. 

(Borítókép: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központban 2021. június 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)