Megvan, hányan járnak jól az átírt hitelmoratóriumi szabályokkal

Egyelőre megjósolhatatlan, hányan élnek majd a jogosultak közül a meghosszabbított hitelmoratórium lehetőségével. Amint azt az Index megírta, kormányrendeletben határozta meg a kormány, hogy rászorultsági alapon kik maradhatnak benne 2022. június végéig a hitelmoratóriumban.

Nagyjából még mintegy 1,2 millió lakossági ügyfél él a fizetési haladékkal, mintegy 1,8 millió hitelszerződés esetében. Az új szabályok szerint az vehet részt a törlesztési moratóriumban október vége után is, akinek 2020. március 18. után 

• a háztartásában a rendelkezésre álló jövedelme tartósan csökkent,
• közfoglalkoztatott, álláskereső volt, vagy a kérelem benyújtásakor is az,
• gyermeket vár vagy 25 évesnél fiatalabb gyermeket nevel,
• valamint a nyugdíjasok kérelmezhetik még a hiteltörlesztés halasztását.

A cégek közül azok vehetik igénybe, amelyiknél a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, valamint a  vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.

A Magyar Nemzeti Bank nyár elején kiadott pénzügyi stabilitási jelentésében is szerepelt, hogy a moratóriumban résztvevők többsége valójában tudna törleszteni. Sőt, a jegybank már akkor hangsúlyozottan kérni kezdte a törlesztőképes adósokat, hogy mielőbb lépjenek ki a moratóriumból. 

A bankok belső felmérései szerint is az látszik, hogy

Ezért előfordulhat, hogy a fizetőképesebb adósok egy jelentős része akkor is a moratóriumból való kilépés mellett dönt, látva a pénzintézetek által a részletszabályok alapján hamarosan kiküldendő tájékoztatókat, részletes kalkulációkat arról, hogy az október végén lejáró általános hitelmoratórium alatt felhalmozódó tartozás és hitelkamatösszegek megfizetése mennyivel hosszabbítja meg a futamidőt, és az esetleges változó kamatozású konstrukciók esetén a jegybanki alapkamatemelések után a megfizetendő összeget, ha egyébként jogosult lenne a jövő nyári határidőig élni a halasztással. 

A szakemberek már figyelmeztettek 

A Bankszövetség e heti tájékoztatóján pedig a pénzintézetek határozottan arra kérték az adósokat, hogy aki csak teheti, azonnal kezdje meg a törlesztést, sőt, ha megengedhetik maguknak, inkább válasszák a díjmentes előtörlesztést, vagy azt, hogy megemeltetik a fizetendő részletet. A moratórium szabályai szerint ugyanis annak kivezetését követően nem alapesetben nem változhat a törlesztőrészlet összege a haladék előtti szinthez képest. Hangsúlyozták azt is, hogy a jövőben, a moratórium vége után is segíteni fogják a tényleg fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleket.

De arra is felhívták a figyelmet, hogy már a moratórium kihirdetése óta többször kérték a döntéshozókat, hogy a hitelkártya szerződésekre és a folyószámlahitelekre ne vonatkozzon a moratórium. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a moratórium részletszabályainak kidolgozásába a bankokat is bevonják majd, vagy legalább vegyék figyelembe az észrevételeiket. 

Nos, a szerda éjjel kihirdetett rendeletek e kérésnek csak részben tettek eleget. A legmeglepőbb fordulat a hitelkártya és folyószámlahitel adósságokra vonatkozó előírás, amellyel arra késztetik a pénzintézeteket, hogy az e konstrukciókban felhalmozódott adósságot ne az eredeti kamatokkal – ami a folyószámlahitelek esetében 19-20 százalék, a hitelkártyáknál pedig ennél is magasabb, akár 30 százalék is lehetett –, hanem a személyi kölcsönök 2020 februári átlagkamatával számolják újra.

Aki pedig korábban kilépett a moratóriumból, annak a bankok által legfeljebb 60 nap alatt újraszámított feltételek szerint kell folytatnia a törlesztést. Az új szabályok szerint ráadásul a szerződés alapján számított tartozás összege és az új rendelet szerint átszámított tartozás összege közötti különbözetet a hitelező a rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül az adós számára jóváírja az adós fizetési számláján, a hitelezővel fennálló számlavezetésre irányuló szerződés hiányában pedig megtéríti.

Bár az igaz, hogy voltak már előzményei a kormány és a jegybank által is végig sikertörténetként kommunikált hitelmoratóriumi feltételrendszer átszabásnak. Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, jelenleg pedig Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója már a nyáron azzal érvelt egy pénzügyi konferencián, hogy

Végül ez a narratíva érvényesült a szabályozásban, amely egyébként az első számítások szerint 25-30 milliárd forintos veszteséget jelent a bankoknak, amelyek egyébként épp a moratórium eredeti feltételei miatt is szépen kerestek az idén, a bankszektor első féléves profitja 405 milliárd forint volt, amiből 266 milliárd érkezett belföldről.

Kompenzáció várható

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kihelyezett frakcióülést követő sajtótájékoztatón alighanem épp erre utalva jelentette ki, hogy a kamatváltozás miatt ugyan többletterhet kapnak a pénzintézetek, de megmarad a tisztességes hasznuk is. Ez alapján aligha várható, hogy valamilyen egyéb módon kompenzálja az állam, hogy megint a bankokra hárította egyes felelőtlen, és/vagy pénzügyileg kevéssé tudatos, és/vagy valóban nehéz helyzetbe került ügyfelek, illetve a kevéssé körültekintő szabályozás okozta problémák finanszírozását. A választott megoldás egyébként technikailag vélhetőleg nem számít visszamenőleges hatályúnak, morálisan azonban nehéz máshogy értékelni, különösen a fegyelmezetten törlesztő ügyfelek nézőpontjából nézve.

A frakcióvezető szerint mindenesetre nem számít aggályosnak a kormány által választott megoldás, mivel az érintett hitelesek jól jártak, joghátrány nem éri őket ezzel a megoldással. Az más kérdés, hogy hosszabb távon milyen hatása lesz mindennek a pénzügyi kultúrára és tudatosságra, a szerződéses kapcsolatokra, a banki termékek árazásáról nem is beszélve. 

Kora délutánra aztán kiderült az is, hogy az előzetes becslésekben szereplő 500 ezer helyett

Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy mintegy 95 milliárd forintnyi hitelállományt érint a  törlesztési moratórium szabályainak módosítása a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél.

Pontosítás: 

Cikkünk megjelenése után kaptuk azt a tájékoztatást, hogy az MNB által közölt 400 ezer szerződéssel szemben ennél valójában sokkal több ügyletet érint a kamatösszeg módosítása. A jegybank által közölt szám ugyanis csak a jelenleg élő szerződések számára vonatkozik, azonban a moratórium kezdetén mintegy 800 ezer ilyen konstrukció élt. Vagyis 800 ezer szerződés esetében kell a bankoknak 60 nap alatt újraszámolni a moratórium alatti időben felhalmozódott, nem törlesztett részletekre vonatkozó kamatot. Mindezek alapján nagyjából 400 ezer ilyen szerződés zárult le, vagy lépett ki a moratóriumból annak tavaly márciusi bevezetése óta, és ezek esetében is számíthatnak az ügyfelek az újraszámolt kamat miatti pénz-visszatérítésekre. Mivel a rendelet szövegében a 2020. februári átlagos éves folyósított kamatláb szöveg szerepel, ezért a fent közöltekkel szemben valójában még kedvezményesebb, 11,99 százalékos kamattal végzik majd el a számításokat a bankok. 

Mi következik most? 

Az új szabályok szerint kérelmezni kell, hogy novembertől is fennmaradhasson a moratórium, aki ezt elmulasztja, az akkor se hosszabbíthat, ha a jogszabály szerint jogosult lenne erre. Ez szakértők várakozása szerint további jogosultakat tántoríthat el a haladék fenntartásától. Azt is érdemes lehet megfontolni a fenntartást fontolgatóknak, hogy aki a jövedelemcsökkenéses verziót választva igényli, de valójában tudna törleszteni, az azt is kockáztatja, hogy esetleg nem fizető hitellé minősíthetik a későbbiekben. A hosszabbítási kérelmeket október 1-31 között lehet majd eljuttatni a pénzintézetekhez egy egységes nyomtatványt kitöltve, személyesen a bankfiókokban vagy elektronikusan, a bankok honlapján keresztül.

Az MTI által megkeresett pénzintézetek – az OTP Bank, az Erste Bank, a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank – azt közölték: várták a moratórium szelektív meghosszabbításáról szóló jogszabályt, és a lehetőségről szeretnék mielőbb tájékoztatni az érintett ügyfeleiket, hogy ők a tényleges szabályok ismeretében tudjanak felelős döntést hozni. Dolgoztak azon is, hogy felmérjék: a moratóriumban lévő ügyfelek számára milyen arányban jelenthet majd nehézséget a fizetési haladék megszűnése. A pénzintézetek egyetértenek a jegybanki figyelemfelhívással, hogy akinek lehetősége van, az lépjen ki a moratóriumból és folytassa hitelének törlesztését, és csak az éljen a moratórium adta lehetőséggel, aki valóban rászorul.

A hitelmoratóriummal kapcsolatos új rendelkezések egyébként azt is egyértelművé tették, hogy a gépjárművet lízingelők, a lombardhitelesek, azaz akik értékpapír fedezete mellett vettek fel hitelt, és a záloghitelesek akkor sem maradhatnak benne a hitelmoratóriumban, ha egyébként megfelelnének. Vagyis számukra novemberben mindenképp megkezdődik a törlesztés novembertől. 

Rossz üzenete is lehet

A Magyar Bankszövetség este kiadott közleményében azt írta, hogy a magyar bankszektor

elfogadva azt, hogy ez a bankok számára további jelentős pénzügyi teherrel jár. A társadalmi szinten is jól érzékelhető, gyors gazdasági helyreállás érdekében abban egyetértenek, hogy a moratórium meghosszabbítása ne a teljes ügyfélkörre vonatkozzon.

A közlemény szerint ugyanakkor a bankszektor eddig is jelentős teherviselés – a moratórium költségei mellett ide sorolható a 2020-ban a költségvetésbe befizetett 55 milliárd forintnyi különadó is – mellett járult hozzá a gazdaság válságból való gyors kilábalásához, miközben más szektorokkal ellentétben ezért támogatást nem kapott. Épp ezért az érdekképviselet a szektor eddigi teherviselését figyelembe véve

aminek alapján 2020. március 18. napjától a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást, azonban fontosnak tartják megjegyezni, hogy éppen e termékek jellemzői miatt a moratórium kezdetétől többször felhívták a kormányzat figyelmét a hitelkártya és a folyószámlahitel moratóriumból való kihagyására.

Méltánytalan ezen hitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő 

– fogalmaz a közlemény. Mint írják, a kamatok számítása szerződésszerűen történt, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bankszektor az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatta a moratóriumba került tartozásuk kamatozásáról, így felelős döntést tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni. Úgy látják,

A Magyar Bankszövetség továbbra is elengedhetetlennek tartja az eredményes együttműködést a kormányzat és a bankszektor között a gazdaság sikeres újraindítása érdekében – zárul a közlemény.

(Borítókép:  Egy ügyfél intézi banki ügyeit Budapesten.  Fotó: Marjai János / MTI)