Megint kamatot emelt a jegybank

A kamatdöntő ülésen a monetáris tanács 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte az alapkamatot és hasonló mértékben, 15 bázisponttal a kamatfolyosót is, ami így 0,7 százalék és 2,6 százalék közötti lett.

A Monetáris Tanács júniusban indította el a kamatemelési ciklust, addig 2011 decembere óta csökkenő pályán mozgott a szintje, tavaly júliustól pedig 0,6 százalék volt. A trend okáról a júniusi emelés után maga az MNB-elnök, Matolcsy György beszélt. Megindítását azzal indokolta, hogy a Covid-válságot követő gazdasági helyreállítás egészen fényesre sikerült (például a KSH első becslése szerint tavaly július óta 17,9 százalékkal, az idei első félévben 7,6 százalékkal nőtt a magyar GDP), ám ez beindította az inflációt is, mégpedig komoly ütemben. A jegybank ezért próbálja visszafogni a folyamatot az alapkamat folyamatos emelésével.

Az augusztusi ülés rövidített jegyzőkönyvében a tanács jelezte, megítélése szerint az infláció ősszel bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik, így az áremelkedés üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett alakul. Akkor azt is közölték, hogy a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében értékelik átfogóan a kamatemelési ciklus eredményeit és azonosítják az inflációs kilátásokat övező kockázatokat – ezt a jelentést csütörtökön publikálja majd az MNB.

A júniusi Inflációs jelentésben a márciusi 3,8–3,9 százalékosról, 4,1 százalékra emelte az idei évre vonatkozó inflációs prognózisát az MNB, és a korábbi 4–6 százalékról 6,2 százalékra a GDP-növekedési várakozását.