Lakossági hitelek: a többség már nem veszi igénybe a moratóriumot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020. decembere és idén május közt összesen 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki az ügyfelek a törlesztési moratóriumból, és kezdték el fizetni ismét azok havi részleteit bankjuknak. Ezen belül 42 ezer lakáshitelt és 64 ezer személyi kölcsönt törlesztenek újra. A vállalati hitelek közül 20 ezer esetben folytatódott a tartozás kiegyenlítése. Volumen szerint májusig 5-5 százalékponttal apadtak a lakáshitelek és a vállalati kölcsönök is, tavaly decemberhez képest. Kisebb, 4 százalékos volt a mérséklődés a személyi kölcsönöknél, noha ezek kamata – s így a moratórium alatt a hitel tőkeösszegére rakódó, s az ügyfelet terhelő kamatköltsége is – magasabb a jelzáloghitelekkel összevetve.
MNB: csak az maradjon a hitelmoratóriumban, aki feltétlen rászorul
Ha a választások utánig maradna a moratórium, a személyi hitelesek több mint felének akár 40 százalékkal többet kéne visszafizetni.
A moratórium igénybe vételére jogosult lakossági hitelek immár kisebb fele van a fizetési stop védőhálója alatt.
Sokakat az év első hónapjaiban a bankjuktól a moratórium költségeit érintő részletes tájékoztatás, illetve az MNB és a pénzintézetek kilépést szorgalmazó kommunikációs kampánya ösztönzött a törlesztés újbóli megkezdésére, közölte a jegybank a honlapján.
Az ügyfelek jelentős részének megvan a jövedelme a törlesztésre, elsődlegesen tehát saját anyagi érdekük lenne a fizetés ismételt megkezdése, az MNB szerint. A hosszabbítás a kockázatok emelkedésével párhuzamosan a hitelintézeti értékvesztések megugrásához is vezethet. A bankok hitelezési kapacitásának ebből eredő esetleges szűkülése pedig a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja.