Palkovics László: Párhuzamosan épülhet meg a Fudan és a Diákváros
További Gazdaság cikkek
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
A kínai Fudan Egyetem nem csökkenti a Diákváros kapacitásait – mondta Palkovics László a Világgazdaságnak.
A két beruházás elfér egymás mellett úgy, hogy a Diákváros 8 ezres férőhelye nem sérül
– jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter, hozzátéve, hogy ezeknek a tervezése hamarosan megkezdődik. A kormány honlapján már elérhető az a prezentáció, amelyben kiszámolták a területi igényeket.
A kormány szándéka világos: megépíti a Diákvárost, a Fudan megvalósításáról pedig népszavazás lesz
– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint akkor érdemes majd referendumot tartani, ha már elkészültek a tervek és hatástanulmányok.
Szintén kínai vonatkozású a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal, amelynek első hazai szakaszán, Kiskunmajsa és a déli határ között a kivitelezés már október közepén megkezdődik. A BuBe fontos társprojektje a Szeged–Szabadka vasúti elkerülő vonal, amely jövő őszre készülhet el. Ennek az a jelentősége, hogy biztosítsa a vasúti átjárhatóságot Magyarország és Szerbia között.
A BuBe a világ áruforgalmát tekintve a legoptimálisabb, leggyorsabb útvonal a görög kikötőkön át Ázsia és Európa között
– mutatott rá Palkovics László, aki reálisnak ítélte a beruházás befejezésének 2025-ös céldátumát.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé válhat. Ennek részét képezi számos tervezett fejlesztés:
- 60 milliárd forintból jön létre a zalaegerszegi páncélozott szállító járműgyár,
- míg Kaposváron terepjárógyártást terveznek,
- 60 milliárdos forrásigényű a robbanóanyaggyár is,
- 2 milliárd forint a lőszergyár,
- 32 milliárd a gyulai Airbus-üzem értéke,
- 4 milliárd a kapcsolódó felületkezelőé,
- de a kiskunfélegyházi fegyvergyárat is be kell fejezni,
- Nyírtelken pedig a szenzor-radar képesség fejlesztését tervezik.
De nemcsak az állam, hanem az üzleti szereplők is aktívak. A cseh Aero Vodochody kiképző- és harci repülőgépeket gyártó üzemben egy magyar csoport hamarosan többségi tulajdont szerez.
Mozgolódnak a német és az osztrák hadiipari vállalatok is, mert nem érzik biztonságban a működésüket, ebből a szempontból is meghatározó lehet a vasárnapi németországi választás végkimenetele
– vélekedett Palkovics László, aki szerint Magyarország jó alternatíva lehet ezeknek a cégeknek a kapacitásbővítéseik megvalósítására. Kitért arra is, hogy izraeli és amerikai védelmi ipari érdekeltségek is beléphetnek a magyar piacra, cserébe a kormány olyan jogi környezetet kínál az Európai Unión belül, amely egyszerűsíti és gyorsítja az állami exportengedélyek kiadását.