Mikor legyen eurónk?

A csatlakozási tárgyalások lezárásakor határidő nélkül ugyan, de vállaltuk, hogy bevezetjük az Európai Unió közös valutáját. Ennek 2022-ben lesz éppen húsz éve. Ez idő alatt azonban maga az euró konstrukciója, a közös pénz bevezetésével kapcsolatos illúziók, az EU és a világgazdaság működése is sokat változott, épp ezért nem mindegy, hogy mikor és milyen eurózónához csatlakoznánk – hívta fel a figyelmet Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja a Hitelintézeti Szemlében megjelent, az időzítés kérdését körüljáró vitaindító esszéjében. A Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett szerdai kerekasztal-beszélgetésen a részt vevő szakértők, többek között Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója és Terták Elemér, az MKT elnökségi tagja is javarészt egyetértett az esszé konklúziójával, ezért inkább csak újabb, az időzítést befolyásoló szempontokat fogalmaztak meg. 

Egy, a görögökéhez hasonlóan elhibázott, kizárólag politikai döntés nyomán, a valós gazdasági fejlettséget figyelmen kívül hagyó szempontok alapján megválasztott csatlakozási időpontnak ugyanis nemcsak növekedési kockázatokban, de akár stabilitási problémákban megfizetett ára is lehet 

– hangsúlyozta Gottfried Péter. Épp ezért javasolta vitaindító esszéjében, hogy ne egy előre kitűzött csatlakozási időponthoz ragaszkodjon az ország, ehhez igazítva a csatlakozáshoz szükséges feltételek megteremtését, hanem előbb egy, a maastrichti kritériumoknál szélesebb körű szempontrendszer alapján elérendő gazdasági fejlettségi szintet határozzunk meg, amely elérése után érdemes újra megfontolni a közös valuta bevezetésének előnyeit, időzítését. Mivel azonban a magyar külkereskedelem 85 százalékát az eurózóna tagjaival bonyolítja az ország, az euró sikere akkor is magyar érdek, ha még nem vezettük be. Ugyanakkor az is fontos szerinte, hogy a bevezetését ne szimbolikus aktusnak tekintsük, mivel az ország az EU- és a NATO-csatlakozással már kifejezte politikai elkötelezettségét.

Előnyök vs. hátrányok

Mivel Magyarországon az exportorientált vállalatok többsége gyakorlatilag már euróban üzletel, ezek működését érdemben nem befolyásolná a váltás. Az időzítésnél ezért a lakossági és a kisvállalati szektorban, mikroszinten jelentkező előnyök, hatások súlyát kell összevetni azzal, hogy mivel az euró továbbra is befejezetlen konstrukció, a nagyjából tíz-tizenöt éves ciklusokban menetrendszerűen érkező válságok kezelésénél hasznos önálló monetáris politika feladásával a makroszinten jelentkező árat kell megfizetni – mondta Gottfried Péter.

A koronavírus-járvány globális kezelése a jegybanki eszközvásárlási programokkal és az államháztartási hiányok elengedésével szintén új helyzetet teremtett, amelynél az önálló monetáris politika a gyors reakciókat segítette, amire eurózónatagként, illetve a bankunió tagjaként aligha lett volna esély az Európai Központi Bankkal való egyeztetési kötelezettség miatt – említett egy másik megfontolandó szempontot Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója. Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági válságból legelsőként kilábaló öt uniós gazdaságból háromban van önálló monetáris politika, köztük Magyarországon. 

Az euró bevezetése óta összegyűlt tapasztalatok – különösen a feltételeket már az induláskor sem teljesítő és strukturális gazdasági problémákkal küzdő olasz és görög csatlakozásé – arra világítanak rá, hogy

Terták Elemér ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy érdemes figyelembe venni azt is, hogy még egy megvalósult fiskális és monetáris unióban, föderális berendezkedésű államszövetségen belül is megmaradnak a gazdasági fejlettségbeli különbségek, elég csak az Egyesült Államok egyes tagállamai, mint a high-tech fejlesztésekre koncentráló Kalifornia vagy Közép-Nyugat kevésbé iparosodott részei közti eltéréseket megnézni. 

Sőt esetenként még nőttek is a közös valuta bevezetése óta az eurózónatagok között fennálló különbségek. Főleg azért, mert az alkalmazkodóképesebb és versenyképesebb északi tagállamok könnyebben kihasználják az egységes szabályok jelentette előnyöket. Ezért is ajánlatosabb minél magasabb gazdasági fejlettséggel és a változásokhoz való magas szintű alkalmazkodóképességgel bevezetni az eurót. Az eurótagság azonban válságok idején kétségkívül lehet előny is a sérülékenyebb gazdaságú tagállamok számára. 

Ez utóbbiban nagyobb szerepe lehet majd a pandémia miatt kidolgozott helyreállítási források eléréséhez szükséges válságkezelő mechanizmusnak, mivel a forrásokhoz való hozzáférés feltétele a minden ország által kidolgozandó részletes reformterv közösségi elfogadása. Ezért Gottfried Péter arra számít, hogy bár minden tagállam és uniós intézmény vezetője leszögezte ennek bevezetésekor, hogy egyszeri alkalomról van szó, mégis,

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pandémia gazdasági hatásai miatt lekerült a napirendről az eurózóna tagjai számára kidolgozott közös költségvetés ötlete és háttérbe szorult az unió föderális berendezkedését előmozdító fiskális unió létrehozásának szándéka is, de lelassult a bankunió és a közös betétbiztosítási rendszer bevezetése is. Előbbi elsősorban azért vált döcögőssé Terták Elemér szerint, mert az euró bevezetése után a zónatagoknál a helyi bankok kezdték finanszírozni az államháztartási deficiteket, és ezt a helyzetet korrigálná vissza a bankunió. Ellentétes az euró létrehozásakor kidolgozott koncepcióval az is, amit jelenleg az EKB csinál a kötvényvásárlással, mivel lényegében az államháztartási deficiteket finanszírozza. Kérdés, meddig marad meg az a makrogazdasági helyzet, amíg erre szükség van.

Gottfried Péter szerint mindenesetre nem javítja az eurózóna egészére kiterjedő optimális valutaunió kialakulásának esélyét, hogy az elmúlt években visszalépés mutatkozik a piaci liberalizáltság elért szintjéhez képest például a munkavállalás, a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén. Példaként a fuvarozás újraszabályozását említette, amely csökkentette a kelet-európai szereplők versenyképességét Nyugat-Európában. Banai Ádám úgy vélte, érdemes az euróbevezetéshez, sőt az optimális valutaunióhoz való csatlakozás feltételeit előbb kívülről teljesíteni, és csak akkor dönteni a csatlakozás időpontjáról, ha megállapítható, hogy a magyar gazdaság fejlettségi szintje több mutató alapján is annyira megközelítette a zónáét, hogy önmagában az euróbevezetés ne gerjesszen inflációt. Az MNB még 2020 elején, a koronavírus-válság előtt tizenkét olyan feltételt nevesített, amelyek teljesülését, szintjét érdemes megvizsgálni a maastrichti kritériumokon túl, mielőtt az euróbevezetés időzítéséről döntene az ország. 

Gottfried Péter pedig úgy véli, hogy az euróbevezetés időzítése kapcsán azt kell mérlegelni, hogy mi az a pont, amelynél a csatlakozáshoz szükséges hatékonysági kényszer még ösztönzi az ország további gazdasági felzárkózását, ahelyett hogy teljesíthetetlen versenyképességi kihívásokat támaszt. Szerinte akkor érdemes megvárni a most látható bizonytalanságok csökkenését, ha úgy gondoljuk, hogy az államadósság szintjét határozott mértékben és folyamatosan csökkenteni tudjuk úgy, hogy közben a versenyképesség növeléséhez szükséges szerkezeti reformok is megvalósulhatnak. Ha azonban nem látjuk ezt reálisan teljesíthető célnak, tűzzük ki mielőbb a csatlakozási céldátumot.

(Borítókép: Illustration / Igor Golovniov / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)