Még soha nem költött annyit sportra a kormány, mint 2020-ban

Összesen 797 milliárd forintot költött 2020-ban a magyar kormány sportra – derült ki az MFor elemzéséből. 

A lap szerint a kormány tavaly minden eddiginél többet költött a sportra. 

Az MFor azt írta, hogy a kormány a költségvetés fejezeti előirányzatai révén 366 milliárd forintot költött sportcélokra. Ezen kívül

Emellett még a rendkívüli tartalékokból is 13,8 milliárdot, a Beruházás Előkészítő Alapból pedig további 1 milliárdot költöttek a sportolókra. Ez így még mindig csak 621 milliárd forint, viszont a TAO-támogatások még hiányoznak a képletből, azokkal együtt 797 milliárd forintnál áll meg a képzeletbeli számláló

A legnagyobb összeget – 40,4 milliárd forintot – a Deutsch Tamás által elnökölt MTK létesítményfejlesztési programja kapta.  Ezen kívül a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházására  13,3 milliárdot, az új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokra 11,4 milliárdot, a szegedi kézilabdacsarnokra 11,2 milliárdot, a Nemzeti Atlétikai Központra pedig 8,9 milliárdot adott a kormány.

A kisebb sportcsarnokok – például a kisújszállási, körmendi, körösladányi, nagyvarsányi, sárbogárdi – beruházásaihoz a gazdaságvédelmi programon keresztül adtak pénzt. Az MFor szerint ezek rövidtávon segíthetnek, mivel megrendelést biztosítanak a munkaerőpiac részére, másrészről viszont kérdéses, hogy a jövőben megtérülnek-e a költségek.

A kormány ebből a keretből összesen 20,5 milliárd forintot szánt a határon túli futballra. A Kassai Labdarúgó Akadémia például 6 milliárd forintot kapott, miközben a Sepsi OSK Részvénytársaságnak stadion befejezése címén 5 milliárd forintot adtak.

2,77 milliárdot kapott az az eszéki fultballakadémia, amelynek tulajdonosi-szponzori köre Mészáros Lőrinchez kapcsolódik. A dunaszerdahelyi DAC 1,9 milliárdot, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia 1,8 milliárdot, a Lendvai Labdarúgó Akadémia 1,7 milliárdot,  a szatmárnémeti egymilliárdot, a Vajdasági Birkózó Akadémia 336 milliót, a Révkomáromi Labdarúgó Klub pedig 30 millió forintot kapott.  Ezeket a fejlesztéseket a kormány azzal indokolja, hogy a határon túli utánpótlás-nevelési rendszer elősegítése által a hazai utánpótlás-bázis is növekedhet.

A gazdaságvédelmi programból persze nemcsak a határon túli, hanem a magyarországi, államilag kiemelt sportakadémiák is kaptak. Ezek összesen 18 milliárd forintot kaptak gazdaságvédelem címén, azon kívül pedig további a költségvetésből 31 milliárdot költöttek az akadémiákra sportakadémiai rendszer működésének 2021. évi, nem fedezett forrásigénye” címszó alatt.

Ezen kívül a sportszervezetek a koronavírus-járványra alatt is kaptak még külön támogatásokat.  Tavaly, a második hullám idején például több más szakma mellett a sportolók és a sportegyesületben dolgozók bruttó bérének felét az állam állta bértámogatás formájában. Emellett a bruttó bérre rakódó szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást teljes egészében elengedte az állam egy időre.

Emellett voltak olyan klubok amelyek még a fentieken kívül is kaptak támogatást a járvány idején. Erre összesen „csak ”1,1 milliárd forintot szántak, a zömét (914,7 millió forintot)

Rajtuk kívül a Magyar Kézilabda Szövetség 150 milliót, a a Szolnoki Sportcentrum Kft. 40 milliót, a Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorlók Köre Sportegyesület 30 milliót, a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club 25 milliót,  az Egri Sportiskola Sportegyesület 19 milliót, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 11 milliót,  a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club pedig 4 milliót kapott.