Orsolya
9 °C
21 °C

Hétszázezer ember bére múlik az adócsökkentési vitán

DSC5293
2021.10.13. 21:55
A vita azon folyik, hogy a kormány hány százalékos adócsökkentésben állapodik meg a munkaadókkal. A kabinet négyszázalékos szochocsökkentést javasol, a munkáltatók legkevesebb ötöt kérnek, de nyolc százalékért már a szakszervezeti bérkövetelésbe is belemennének.

A kétszázezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-jétől a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke négy százalékponttal csökkenjen – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor. Az MTI erről szóló tudósítása szerint ezzel a tárgyaló feleket viszonylag kevéssé meglepő kompenzációs ajánlatot tett a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), miután a tárgyalások indulásakor meghívott hozzászólóként Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a költségvetési egyensúly szem előtt tartását hangsúlyozva már bedobta a négyszázalékos mértéket.

Annyiban mégis kedvező, hogy már januártól javasolja az adócsökkentést, míg nyár elején, a 2022-es adótörvények elfogadásakor még csak azt szavazták meg a kormánypárti képviselők, hogy júliustól csökkenhet 1,5 százalékkal a szociális hozzájárulási adó, és mérséklődik a szakképzési hozzájárulási adó is, ami egyébként a későbbiekben beépül a szochóba. 

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány részéről 14 százalékos garantált bérminimum-emelést látnának elfogadhatónak a munkaadói járulékterhek jelentős csökkentéséért cserébe, ami havi bruttó 250 ezer forintot jelentene a dolgozók számára. Megjegyezte azt is, hogy a VKF munkavállalói és munkaadói oldalának álláspontja még messze van egymástól, mindazonáltal a felek törekednek a gyors, november közepén már elérhetőnek látott megegyezésre a 2022-es kötelező legkisebb bérelemekről. Úgy fogalmazott, hogy

a 15,5 százalékról 11,5 százalékra mérséklődő szociális hozzájárulási adó mintegy ötszázmilliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

Ezt az összeget vitatja a munkaadói oldal – mondta az Indexnek Perlusz László, a VOSZ főtitkára. A munkaadói oldal számításai szerint még az egyébként általuk kért ötszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentés okozta bevételkiesés mellett is több folyik be a 2022-es költségvetésbe, ha figyelembe vesszük, hogy a kötelező legkisebb bérek igen jelentős emelése milyen hatást gyakorol majd az igencsak kifeszített munkaerőpiacra, mennyivel növeli meg az e fölötti bérsávokat.

Márpedig az akár négy, akár öt százalékkal kisebb szociális hozzájárulási adót is egy közel húsz százalékkal emelt minimálbér után kell fizetni legkevesebb háromszázezer embernél, és ez már eleve növeli a költségvetési bevételeket, a 15 százalékos személyi jövedelemadóból, a 18,5 százaléknyi társadalombiztosítási járulékból befolyó összegekről nem is beszélve – mondta Perlusz László, hozzátéve, hogy ugyanez igaz a garantált bérminimumra, illetve a bértorlódás elkerülése vagy a munkavállalók megtartása érdekében a magasabb bérkategóriákban várható emelésekkel növelt munkavállalói jövedelmekre is. Arról nem is beszélve, hogy mekkora áfabevétele lesz az államnak, ha a 2022-es, magas inflációval terhelt évben akár csak az emelt bérek felét költik fogyasztásra a munkavállalók.

Összegezve a béremelések miatt a költségvetésbe még akkor is több adóbevétel folyik be más jogcímeken, mint amennyibe az általuk januártól kért ötszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentés kerülne – jegyezte meg Perlusz László. Ebbe ugyanis már beleszámolták az adótörvénnyel elfogadott kétszázaléknyi szochocsökkentést is, illetve kérték a kormánytól, hogy az általuk javasolt 12 százalékos szochoszint már tartalmazza a szakképzési hozzájárulást is, vagyis a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás teljes kivezetését. Igaz, úgy, hogy azért valamiféle támogatási lehetőséget kértek azon vállalatok számára, amelyek eddig is a dolgozóik képzésére fordították a hozzájárulás összegét.

A munkaadók egységes javaslata egyébként ezért cserébe 245 ezer forintos garantált bérminimum lenne januártól, ami mind a kormány javaslatától, mind pedig a szakszervezetek 260-262 ezer forintos követelésétől elmarad. Igaz, azt is hozzátették, hogy amennyiben a kormány bármikor további háromszázalékos szochocsökkentésre látna lehetőséget, akár 2022-ben, akár később, megadják a 260 ezer forintot is. Vagyis

ha a kormány belemenne januártól egy nyolcszázalékos szochocsökkentésbe, viszonylag gyorsan rábólintanának arra, hogy egy lépcsőben 260 ezer legyen a szakmunkás-minimálbér.

De emellett a munkaadói oldal szükségesnek látja azt is, hogy a járvány által leginkább sújtott szektorokban – mint a szállodaipar és a vendéglátás – további kiegészítő támogatással segítse a kormány a vállalkozásokat, mert a kétszázezres minimálbért és a megemelt szakmunkás-minimálbért még ötszázaléknyi szochocsökkentés mellett sem fogják tudni kigazdálkodni. 

A munkavállalói oldal kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy egy lépcsőben, jelentősen emelkedjen mindkét kötelező legkisebb bérelem. Azaz már januártól legyen kétszázezer forint a minimálbér és 262 ezer a garantált bérminimum – mondta az Indexnek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Ennek érdekében támogatják a munkaadók ötszázalékos szochocsökkentési kérését is. A munkavállalói oldal egyébként a dolgozói jövedelmek növelése érdekében több alternatív javaslatot is benyújtott – például hogy legyen ismét szja-mentes a minimálbér vagy hogy csökkenteni kellene a munkavállalókat terhelő járulékokat is –, azonban egyelőre ezekről nem tárgyaltak érdemben a felek.

Többek között arról a bérajánlat-számítási formuláról sem – az éves GDP és inflációnövekedés ütemét összeadva és két százalékkal megtoldva –, amely lényegében 11 százalékos átlagos béremelésre tenne javaslatot a VKF-megállapodás keretében azon dolgozók számára, akik a garantált bérminimum felett keresnek. Mészáros Melinda szerint abban van egyetértés, hogy november közepére mindhárom oldal egyezségre akar jutni a 2022-es minimálbérről és a garantált bérminimumról – ezért most már hetente tárgyalnak a VKF keretében –, majd pedig ezt követően ülnének le egy újabb többéves bérmegállapodás keretfeltételeiről egyeztetni. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)