Gyorsan kivizsgálná a kormány a visszaéléseket a munkaidőkerettel
További Gazdaság cikkek
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
Jövő héttől országos célvizsgálat indul annak felderítésére, hogy jogszerűen alkalmazzák-e hazai munkaadók a munkaidőkeret koronavírus járványra tekintettel könnyített alkalmazásának lehetőségét – jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Mint az Index is megírta, egyre nagyobb problémát, az elszámolási viták mellett jelentős fluktuációt okoz, hogy a munkaidőkeretet alkalmazó munkahelyeken a koronavírus és az alkatrészhiányok miatti leállások alatt felgyülemlő ledolgozatlan napokat nem tudják az év végéig lejáró kétéves munkaidőkeretben ledolgoztatni. Sok munkaadó ugyanis a járvány miatti leállások alatt, ahelyett, hogy állásidőre küldte volna a dolgozókat és fizette volna az ez időre járó díjazást, a munkaidőkeretben bízva arra bazírozott, hogy később ledolgoztatja a dolgozókkal a felhalmozódott mínuszórákat, aminek idején egyébként teljes fizetést kapott a dolgozó. Egyes helyeken téves jogértelmezés miatt már próbálkoztak azzal, hogy ezeket a ledolgozatlan órákat kifizettessék a dolgozókkal.
A szaktárca közleménye kitér arra is, hogy a szerdai, alapvetően a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló egyeztetésen kikérték a szociális partnerek, jelesül a szakszervezetek véleményét is. A munkavállalói érdekképviseletek szerint nem jogalkotásbeli problémák vannak, hanem egyes vállalatoknál jogértelmezési problémák lehetnek a munkaidőkeret kapcsán. A szakszervezetek jelzései alapján több cégnél már sikerült rendezni az elszámolással kapcsolatos kérdéseket, a munkaadók a jogtalanul követelt összegek visszafizetéséről is gondoskodtak – fogalmazott az államtitkár.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint egyébként a feketemunka mellett a leginkább jellemző jogsértés a munkaidő-nyilvántartással, munkaidőkeretek kezdő- és végpontjának rögzítésével való trükközés, és emiatt a pótlékok meg nem fizetése, ami konkrét anyagi kárt okoz a dolgozónak. Részben az ellenőrzések számának csökkenéséből adódik, hogy tavalyhoz képest kevesebb ilyen esetet tártak fel 2021 első félévében, a főbb jogsértésekkel érintett dolgozók mindössze harmadánál állapítottak meg ilyen munkaadói jogsértést.
Az ITM szerint a további félreértések elkerülését részletes jogi tájékoztató közzétételével, a tudatos törvénytelenségek kiszűrését a rendkívüli célvizsgálattal segítik.
Arra kérjük a munkavállalókat, hogy ha mégis jogsértést tapasztalnának, ezt feltétlenül jelezzék a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál
– fogalmazott Bodó Sándor.