Veszélyben a vízművek működőképessége?

Az idén legkevesebb ötszörösére emelkedett szabadpiaci áramárak nemcsak az ipari termelő cégeket vagy a pékeket hozzák nehéz helyzetbe, de gyűlnek a felhők a tökéletes energiapiaci vihar idején a vízellátásért felelős, többnyire önkormányzati tulajdonú víziközmű-cégek felett is.

A gázpiaci pánik az áramellátásba is átszivárgott októberre, ami már csak azért is kellemetlenül érinti a rezsicsökkentéssel kivéreztetett és kompenzáció nélkül hagyott víziközmű-társaságokat, mivel a január elsejével induló, új árampiaci évre szóló szerződéseket a legtöbb cégnél most próbálják megkötni.

Iparági információk szerint a víziközmű-szektor éves villamosenergia-szükséglete 800–900 GWh közé tehető, aminek a korábbi, konszolidált árakon számolt éves beszerzési költsége 25 milliárd forint körül alakul. Egyébként a villamos energia teszi ki a szektor éves anyagköltségének mintegy 45 százalékát. Amit a most zajló beszerzési tendereken épp többszörös áron próbálnak lekötni a sok esetben nagyon komoly anyagi nehézségekkel küzdő vállalatok. Egyes becslések szerint azon szolgáltatók esetében, ahol még nem zárult le a közbeszerzés, az áremelkedés mértéke 2022-re megközelítheti a 120 százalékot is.

Az Index a nyáron több cikkben részletezte, milyen nehézségekkel küzdenek a vállalatok, kezdve azzal, hogy a rezsicsökkentés sokadik évében olcsóbban szolgáltatnak, mint amennyibe ez nekik kerül, ezt pedig csak a szükséges karbantartások elhagyásával tudják a működőképesség fenntartása mellett kezelni. Állami kompenzáció híján pedig a mintegy 35 önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságból mintegy 20 küzd napi problémákkal. Eddig azonban egyedül az Alföldvíz tulajdonos önkormányzatai éltek azzal az idén megnyíló lehetőséggel, hogy az ellátási kötelezettséget ingyenes vagyonátadás mellett az államra ruházzák. Az önkormányzatok többsége szerint viszont nem ez a megoldás a problémára, sőt a TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő nyílt levélben intette óva ettől a polgármestereket. Iparági hírek szerint egyelőre nagyon nem népszerű a vagyonátadás lehetősége az önkormányzatok körében, a finanszírozási nehézségek ellenére foggal-körömmel ragaszkodnak még a kisebb településeken is a több milliárd forint értékű, bár forgalomképtelen vezetékhálózathoz. 

Azt egyelőre nehéz megítélni, hogy mekkora terhet jelenthet az igen eltérő anyagi helyzetben lévő cégeknek az áramár-emelkedés. Már csak azért is, mert vannak cégek, amelyek már a szeptemberi drágulás ezelőtt megújították a szerződésüket, de jóval többen lehetnek, amelyek most igyekeznek kedvező feltételeket kiharcolni. A víziközmű-társaságok már a nyáron jelezték a kormány és a Magyar Energetikai Hivatal felé, mekkora probléma lesz az áramtenderek megújítása. Utóbbi most méri fel, hány céget milyen mértékben érint ez, mivel azonban egyes tenderek akár november végéig is elhúzódhatnak, így egyelőre nehéz pontos képet kapni.  

De előreláthatólag közelebb lesz az 50-hez a végső szám. Emellett a cégeknek legkevesebb 15-20 milliárd forintnyi többletkiadást jelent a bérek idei emelése és az infláció, és ebben még nincs benne az építőanyagárak emelkedése, noha a tervezett rekonstrukciós és karbantartási munkálatokhoz szükséges anyagok és eszközök ára is jócskán elszállt 2021 nyarán. 

Mindezeken felül a cégeknek valahonnan forrást kellene találniuk a közel 20 százalékosra várható garantáltbérminimum-emelés hatásának kezelésére is, ha el akarják kerülni, hogy a bértorlódás miatt otthagyják őket a sokszor évtizedes tapasztalattal és pótolhatatlan helyismerettel rendelkező szakemberek, akik egy-egy csőtörés esetén télen is ugraszthatóak. Márpedig mindezt bevételemelés vagy állami támogatás nélkül aligha lehet megoldani. 

(Borítókép: Krizsán Csaba / MTI)