Közel a megegyezés a szakmunkások emelt minimumbéréről

DSC5293
2021.10.27. 21:14
Optimista, 5,8 százalékos GDP-növekedési prognózis miatt ajánl csak 4 százalékos járulékcsökkentést a kormány a munkaadóknak, ha benyelik az egylépcsős, közel 20 százalékos garantált bérminimum emelést 2022-re. Úgy tűnik, az összegeket már elfogadták a felek, inkább a munkaadók kompenzációja kérdéses.

Ismét a munkaadók oldalán pattog a labda a szerdai minimálbér-egyeztetéseket követően: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán ugyanis a korábbi kérésükben szereplő 5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentése helyett csak kisebb engedményt tett a kormány, és alapvetően továbbra is ragaszkodik a múlt héten ajánlott 4 százalékos szochómérsékléshez. Vagyis ahhoz, hogy azért cserébe, hogy januártól egy lépcsőben közel 20-20 százalékkal, bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér, illetve bruttó 260 ezer forintra a szakképzetteknek járó garantált bérminimum, minden vállalkozás számára egységesen 4 százalékkal mérsékli a szochó kulcsát, amely így januártól 13 százalékos lenne.

Az egyeztetésen a Pénzügyminisztériumban készült elemzés szerint a várható GDP-, termelékenység- és inflációnövekedést is figyelembe véve egy nemzetgazdasági szinten átlagosnak mondható cégnél egy ekkora szochócsökkentés megfelelő kompenzációnak tekinthető – mondta az Indexnek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. Az elemzés érdekessége, hogy az utóbbi egy hónapban a kormánytagok által közölteknél

a 2022-re várható GDP növekedést most kedvezőbb, 5,8 százalékos szinttel számolták, 5,1 százalékos termelékenység növekedéssel, illetve 0,8 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel. Emellett a korábban említettnél rosszabb, 3,8 százalékos éves inflációval.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy október eleji konferencián még arról beszélt, hogy 2022 végére visszatérhet a 3 százalékos szintre a pénzromlás üteme, Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár pedig arról beszélt a JVSZ konferenciáján, hogy a jelenleg megvalósulási fázisban lévő mintegy 6700 milliárd forint értékű termelő beruházás üzembe helyezése tartós évi 4 százalékos GDP növekedést vetít előre 2022-től. 

A VKF egyeztetésen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közölte azt is, hogy a kormány kész 11-ről 10 százalékosra csökkenteni a kisvállalati adó (kiva) kulcsát – mondta Zs. Szőke Zoltán. Egyébként a VOSZ részéről múlt héten megfogalmazott kérés 9 százalékos kulcsról szólt. Az ITM közleménye szerint az idén még kedvezményesebbé alakított kisvállalati adó kulcsának jelenlegi 11-ről 10 százalékra csökkentése mintegy 13 milliárd forintot hagyna a kisebb cégeknél 2022-ben.

A pandémia miatti válságkezelés jegyében egyébként az idén már eleve egy százalékponttal kisebb adókulccsal kellett adózni a kivás cégeknek, mivel tavaly még 12 százalék volt. Szintén a cégek érdekében emelték egyről 3 milliárd forintra a belépés, valamint három milliárd forintról hat milliárd forintra a bennmaradás értékhatárát. Pontos adatokat a kivás cégek számáról utoljára 2021 márciusában közölt a Pénzügyminisztérium, addig 65 ezer vállalkozás választotta a kiva szabályai szerinti adózást. Mivel azonban év közben is választható, ezért havonta is módosulhat a valós szám. A PM korábbi tájékoztatása szerint azon cégeknek érdemes megfontolni az áttérést, amelyeknél látható, hogy a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét, és legfeljebb 100 főt foglalkoztat. 

Emellett, mint azt az ITM közleménye is kiemeli, változatlanul napirenden van az a iparkamarai javaslat, amely a helyi iparűzési adó bérterheket egyértelműen enyhítő mérséklését az idén bevált gyakorlat szerint 2022-re is kiterjesztené. Az ITM közleménye szerint ez mintegy 150 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, az összes adócsökkentés eredményeképp pedig mintegy 663 milliárd forint mozgásterük lenne a béremelésekhez.

Az iparűzési adókulcs 2022-re kiterjesztése ellen ugyan az önkormányzatok hevesen tiltakoznak, de a munkaadók részéről sem egyöntetűen pozitív az ötlet fogadtatása.

A túlnyomórészt a tagjaink közé tartozó 3000 legnagyobb Magyarországon működő vállalkozás számára ugyanis nem jelent kedvezményt a helyi iparűzési adó egy százalékos adókulcsának kiterjesztése 2022-re, igaz, a kisebb cégeknek igen 

– mondta az Indexnek Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke. Ráadásul ez csak egy év átmeneti kedvezménye lenne, miközben a magasabb bérszint marad, és beépül a bázisba. A munkaadók felfogása szerint a béremelés és a szociális hozzájárulási adó tartozik a VKF hatáskörébe, az iparűzési adó ügyét ettől eltérően kell kezelni, ráadásul arról a kormány saját hatáskörben dönt egyébként is.

Egyelőre vita van arról, hogyan tudna ez a béremelések kompenzációjaként megjelenni – mondta Zs. Szőke Zoltán. 

Épp ezért kérték a munkaadók ez alkalommal is, hogy további egy százalékponttal még mérsékelje a kormány a szociális hozzájárulási adót – mondta Rolek Ferenc. A kormány részéről erre túl nagy mozgástér nem mutatkozik – tette hozzá Zs. Szőke Zoltán. Mivel a PM elemzését az ülés előtt kapták kézhez, ezért a munkaadói érdekképviseletek időt kértek, hogy mind ezt, mind az iparűzési adóra vonatkozó javaslat hatásait meg vizsgálhassák, és a tagszervezetekkel is megszavaztassák, hogy a 260 ezer forintra emelni tervezett garantált bérminimumért cserében megfelelő kompenzációnak tartják-e a kormány ajánlatát.

Mivel mind a kabinet, mind a szakszervezeti oldal ragaszkodik a 260 ezer forinthoz, ezért kevéssé valószínű, hogy ennél kisebb összegre szóló javaslat érkezne a jövő heti egyeztetésre – válaszolta Rolek Ferenc arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a tagszervezetek nem tartják elfogadhatónak, kigazdálkodhatónak a kormány ajánlata alapján a közel 20 százalékos egylépcsős szakmunkás minimumbér-emelést. 

Abban viszont megállapodtak a felek, hogy a jövő héten már a bérmegállapodás szövegtervezetéről tárgyalnak majd, és várhatóan a következő 10 napban megszületik az egyezség is – mondta az Indexnek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, aki szerint most nagyon konstruktív légkörben tárgyaltak. Szerinte egyébként még van esély arra, hogy változzon a kormány ajánlata, hiszen a múlt héthez képest is módosult valamelyest.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy szerepeljen bérajánlás is a végül aláírt szövegben azon munkaadók számára, iránymutatásul, amelyek a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb bérekkel foglalkoztatják a dolgozóikat. A szakszervezetek által javasolt képletből – azaz a GDP-növekedés mértéke plusz az infláció plusz 2 százalék – egyébként közel 13 százalékos átlagos béremelési javaslat következne. Pontos százalékos értéket biztosan nem fogad el a munkaadói oldal, azonban a szöveges ajánlástól várhatóan nem zárkózik el – mondta ezzel kapcsolatban Zs. Szőke Zoltán. Mészáros Melinda azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az általuk megfogalmazott bérajánlás mértéke alig valamivel több, mint a  a PM elemzésében szereplő 12,7 százalékos átlagkereset-növekedési várakozás. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)