Már a 600 forintos benzinár sem tűnik távolinak

Horváth Norbert cikke.

Volt honnan drágulni: másfél éve még rekordalacsony áron lehetett tankolni, a május 1-i KSH-adatok szerint 278 forintért adták a benzin literjét, a gázolajét pedig 308 forintért. Akkor a kereslet csökkenése húzta le az árakat, a Covid miatt bevezetett korlátozások feloldásával viszont újra robbanásszerűen felfutott a kereslet. Egy átlagos személyautó ötvenliteres tankjának a teletöltése most 8-10 ezer forinttal többe kerül, mint másfél éve.

A lélektani határ

Amennyiben az emelkedő tendenciák folytatódnak, akkor a 600 forintos literenkénti ár sem olyan távoli. A közvélemény-kutatásokból kiderül, hogy a válaszadók 66 százaléka a költségek miatt már változtatott az autózási szokásain. 11 százalék azt mondta, hogy 600 forintos árnál tenné le az autót, 8 százalék 800 forintnál, 3 százalék pedig 1000 forintos áraknál. A válaszadók 12 százaléka pedig, bármennyi is legyen az üzemanyag ára, kifizeti.

A kutatás eredményeit összevetve a fogyasztási adatokkal most még nem látszik, hogy csökkenne a tankolás mértéke és mennyisége. Tehát ez az ár még nem fáj annyira, hogy kevesebbet vagy semennyit se tankoljunk. A Magyar Ásványolaj Szövetség adataiból kiderül, hogy 2021 első félévében a benzin és a gázolaj felhasználása is nőtt 2020-hoz képest 5-6 százalékkal (2021 második félévének adatai még nem állnak rendelkezésre).

A nagy kép

Az infláció alakulása is függ az olaj árfolyamától, és a GDP-növekedésre is hatása van. Európában (Magyarországon is) az északi-tengeri Brent olaj ára alapján határozzák meg az üzemanyag árait. A Brent az Északi-tengerben kitermelt könnyű, alacsony kéntartalmú olaj, melynek sűrűsége 833 kg/m³. Ez a minőség az, amit a kőolaj-kereskedelemben alapnak tekintenek, más minőségek kereskedelmében az árat erre vonatkozóan adják meg, és a minőségtől, illetve a szállítási feltételektől függően kedvezményt vagy felárat alkalmaznak.

Érdemes megjegyezni, hogy az olajár változása nagyjából 50 százalékot jelent a benzin árában, a többi adó, áfa és egyéb árrések (finomító, kiskereskedelem stb). Ha mindez nem lenne elég, akkor dollár és forint keresztárfolyama is befolyásolja az árakat.

A OPEC (Organization of the Petroleum Exporting Countries) 14 tagországa által termelt olaj adja a világpiaci kínálat legnagyobb részét. A kőolaj-exportáló országok szervezete az alábbiakból áll: Algéria, Angola, Egyenlítői-Guinea, Egyesült Arab Emírségek, Gabon, Irán, Irak, Kongói Köztársaság, Kuvait, Líbia, Nigéria, Szaúd-Arábia, Venezuela, illetve rajtuk kívül még fontos tényező az Amerikai Egyesült államok és Oroszország.

USA jelentősen növelni tudta a kitermelést, mindezt köszönheti a palaolajnak. Ezzel a kínálati növekedést érték el, azonban a palaolaj kitermelése magasabb költségekkel jár, tehát alacsonyabb olajárfolyamok esetén veszteséget termelnek. A piaci viszonyokra súlyos hatással vannak a gazdasági szankciók is, melyekkel Iránt és Venezuelát sújtották – mindkét állam fő bevételi forrása a kőolaj, a szankciók pedig a kínálat további csökkenéséhez vezettek.

Nem várható javulás

Az a tény, hogy a folyamatos drágulás ellenére sem esett vissza a kereslet, előrevetíti, hogy az árak tovább mennek felfelé, még ha nem is annyira drasztikusan, ahogyan a CNG (sűrített földgáz) ára szaladt fel, mely napok alatt 350 forintról 520 forintra drágult, majd szinte azonnal továbbugrott 690-re, vagyis bő egy hét leforgása alatt lényegében megduplázódott.

A földgáz drágulásával összefüggésben alakult ki a modern dízelautók működéséhez szükséges adalékból, az AdBlue-ból hiány, ami egyszerre sújtja a személyi közlekedést, az áruszállítást és a mezőgazdaságot. Eközben az iparból hiányzik a kellő mennyiségű félvezető és acél is.

A szerző a Totalcar munkatársa.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)