Gazdasági előnyt kovácsolnak a lengyelek a járványból

A nemzetközi szinten tevékenykedő nagyvállalatok egyre inkább úgy tekintenek Lengyelországra, mint ahol a munkavállalók komoly felkészültséget igénylő feladatokat is el tudnak látni, azaz nem egyszerűen betanított dolgozóként foglalkoztathatók – állítja Anna Rzhevkina a Notes from Poland hírportálon megjelent cikkében. Ez az outsourcing (kiszervezés) ágazatban látszik a legjobban. Kelet-Közép-Európába korábban csak back office tevékenységeket telepítettek ki a nyugati cégek, míg manapság egyre inkább middle és front office funkciók is átkerülnek ide.

Az outsourcing boom Lengyelországban is 2010-ben kezdődött, amikor a 2008–2009-es gazdasági válság nyomán

Ennek előfeltétele volt a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, amit a térség országai fél évtizeddel korábban európai uniós csatlakozásukkal biztosítottak.

Hármasváros

A híres lengyel Hármasváros (Gdańsk, Sopot és Gdynia) háromszöge az egyik központja ennek az iparágnak. Korábban az Amazon és a Thomson Reuters telepített oda tevékenységeket, és nem véletlenül a gdański egyetem szomszédságába. A Hármasváros körzetében ebben a szolgáltatási ágban 2016 és 2021 között több mint 88 százalékkal (14 ezer emberrel) nőtt a foglalkoztatottak száma. Ezután Varsó következik bő 85 százalékos és Poznań 72 százalékos bővüléssel – derül ki az Association of Business Service Leaders szakmai szervezet adataiból.

A pandémia jó lehetőséget kínált a lengyeleknek, hogy tovább javítsák a helyzetüket ezen a területen.

A gazdasági növekedés 2021 második negyedévében majdnem 11 százalék volt – derült ki a lengyel statisztikai hivatal (GUS) adataiból. Ilyen tempóra 1995 óta nem volt példa.

Szemben Indiával – amely a világ egyik ismert outsourcingközpontja, ahol a járvány miatti lezárások, majd lazítás káoszhoz és pánikhoz vezetett – a lengyel gazdaság gyorsan alkalmazkodott. Bővítették a távmunkát, és felgyorsították a digitális átállást, az egyszerű műveleteket automatizálták, a munkaerőt a komplex feladatok ellátására csoportosították át. Készek kihasználni, hogy a nyugati vállalatok közelebb akarják hozni központjaikhoz a kihelyezett tevékenységeket.

Nagy tervek

A Lengyelországban tevékenykedő külföldi vállalatok 91 százaléka új befektetéseket tervez az országban a következő években – derül ki az Antal HR-ügynökség felméréséből. Becslések szerint az üzleti szolgáltatásokat nyújtó ágazatban 355 ezer ember dolgozik Lengyelországban, amivel ez az ország a legnagyobb ilyen központ Kelet-Közép-Európában. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, tovább kell fejlődniük a magasabb képzettséget igénylő feladatok ellátásának irányába.

Ennek szellemében a PwC tanácsadó cég ötezer új állás létrehozását tervezi, és 100 millió dollárt akar befektetni 2026-ig technológiai fejlesztésekbe. Ez már azt mutatja, hogy az egyszerűbb tevékenységek – például ügyfélszolgálatok – helyett a k+f és az IT-fejlesztés megy Lengyelországba.

Ami azt illeti, ez már gondokat okoz a hazai vállalatok IT-szakember-ellátásában.

Jó hír, rossz hír

Jó hír a lengyeleknek, hogy a pénzügyi szektor cégei is megtalálták az országot. Mostanában például pénzmosás leleplezésével kapcsolatos fejlesztések folytak az országban. Emellett a gyógyszeripari és az egészségügyi berendezések gyártásával foglalkozó vállalatok foglalkoztatnak magas képzettségű lengyel munkaerőt. Az előbbiek például klinikai tesztekben, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokban, amelyek jelentőségét a koronavírus-oltások engedélyeztetései jól mutatták.

Rossz hír viszont, hogy a népesség elöregedése ezen a téren is gondot okoz. Ez a jövő egyik nagy gondja, miután éppen a jól képzett munkaerőt keresik az országban az odaérkező vállalatok. Emellett a szakértők keveslik a lengyelek k+f beruházásait. Például 2019-ben csak a GDP 1,32 százaléka jutott erre a területre, miközben Németországban a hasonló adat 3,1 százalék volt – derült ki az Eurostat adataiból.

Lengyelország versenyképességének megtartásához fejleszteni kell az oktatást, nem csupán az egyetemi szintűt, hanem a középiskolait is. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a digitális megoldásokra, a problémamegoldó készség és a vezetői képességek fejlesztésére. Végül érdekes módon azt is megemlítik a szakértők, hogy a lengyeleknek keményeknek kell lenniük a külföldi anyavállalatokkal szemben is, nem szabad hagyniuk, hogy pusztán az olcsó munkaerő országaként tekintsenek a hazájukra.

(Borítókép:  Omar Marques / Getty Images)