Nagy István: Bige László elérte azt a pontot, amikor határozottan kellett fellépni

Felháborító, hogy Bige László a magyar gazdák kárára nyerészkedik, és az is, hogy a magyar gazdák pénze a baloldal kampánykasszájába vándorol – mondta az Indexnek adott interjúban Nagy István agrárminiszter, akit arról is kérdeztünk, hogy műtrágyafronton a kaotikus helyzetben mit tud tenni a kormány. A miniszter azt is elmondta, hogy jelenleg nem tárgyalnak Bigével, a „párbeszéd” a sajtón keresztül zajlik. A tárcavezető beszélt az európai sertéságazatban dúló háborúról, valamint arról is, hogy a takarmányárak emelkedése leginkább az állattartókat sújtja.

Közösségi oldalán igen erős kijelentéseket tett a „műtrágyakirály” Bige Lászlóról. De ne szaladjunk ennyire előre, indítsunk sokkal távolabbról: hogy néz ki ma Magyarországon a műtrágyapiac?

A gazdálkodáshoz legfontosabbnak minősülő nitrogén műtrágyának az 50-55 százalékát vagyunk képesek saját erőből előállítani. Ezt a Nitrogénművek Zrt. gyártja a többit importból kell beszereznünk. Emiatt nehéz bármilyen olyan intézkedés meghozatala – ami egyébként egyértelmű volna –, mert mindenképpen kétoldalú kérdéskörről beszélünk.

A probléma ott kezdődik, hogy nem vagyunk képesek önellátók lenni: ki vagyunk szolgáltatva az importnak, itthon pedig annak az egy üzemnek, amely műtrágyával foglalkozik.

Ez a baloldali milliárdos, Bige László kezében van, aki nyíltan fenyegeti és zsarolja a magyar gazdákat, és a tőlük beszedett pénzből nyíltan finanszírozza a baloldal és annak kijelölt miniszterelnök-jelöltjének kampányát. Felháborító az is, hogy a magyar gazdák kárára nyerészkedik, és az is, hogy a magyar gazdák pénze annak a baloldalnak a kampánykasszájába vándorol, amely kormányzása alatt is mindig a magyar gazdák ellen volt, külföldiek és vörösbárók kezére játszotta a magyar földvagyont.

Hogy alakult ki ez a helyzet, hogy csak a Nitrogénművek foglalkozik műtrágyagyártással?

Óriási beruházásigényű tevékenységről van szó, amelyhez keveseknek van ennyi milliárdja, mint Bige Lászlónak. A Nitrogénművek 20 éve a Bige Holding tagja. A világban rendelkezésre állt a válság előttig megfelelő mennyiségű műtrágya, tehát nagy kockázatot vállalt volna bárki, hogy ha még egyet létrehoz Magyarországon. Az lenne jó, ha lenne annyi kapacitása legalább egynek, ami fedezné a hazai importot. A jelenlegi helyzet, a bizonytalanná vált világ megtanított bennünket arra, hogy a nagy kiszolgáltatottság miatt a feladatunk az, hogy olyan döntéseket, stratégiai terveket kell hozni, amelyekkel hosszú távon biztosítható a hazai műtrágyaellátás biztonsága.

Mik ezek a tervek?

Ez nagyon sokrétű. Elsődleges célunk: a magyar gazdák védelme, a magyar agrárium érdekeinek védelme. A tervekben benne van például a kapacitásbővítés, mert az nem lehetséges, ha a határok lezárulnak, akkor a gazdák nem jutnak megfelelő mennyiségű műtrágyához.

Mekkora piacról beszélünk?

5 millió hektár termőföldünk van, erre kell kijuttatni a hatóanyagot, a műtrágyát. A gond az, hogy ennek mi csak 55 százalékát tudjuk itthonról ellátni.

Forintban kifejezve?

Éves szinten körülbelül 70-80 milliárd forint forog a műtrágyabizniszen.

Egy Facebook-posztjában azt írta, hogy Bige László 36 milliárd forintos kárt okozott a gazdáknak az elmúlt hét évben. Ez hogy jött ki?

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy visszaélés, kartellezés történt. A versenyjogi szabályozás és a cég hazai értékesítése alapján lehet megbecsülni ezt az összeget. Megdöbbentő valóban, hogy Bige László nem csak egyszerű nyereséget akar, hanem tízmilliárdokat tesz rá az egyébként is magas árakra. Az ő pénzéhségét a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel fizetteti meg, hiszen ne feledjük,

ha a gazdáknak nő a kiadása, az az egész agráriumra, még az élelmiszerárakra is kihat.

És a kár ennél jóval magasabb lehet.

Bige László kivel kartellezett?

Nem csak őt bírságolta meg a GVH, hanem az általa előállított műtrágyát a hazai piacon forgalmazó több céget is, akik szintén érintettek voltak – a 14,1 milliárdos bírságból 11,7 milliárd forint Bige László érdekeltségeinek a bírsága. A többiek már el is ismerték, hogy részt vettek ebben a kartellezésben, be is fizették a rájuk kirótt bírságot. A legnagyobb még vitatja ezt, zajlanak a jogi eljárások, remélem mihamarabb megszületnek a bírósági döntések. Mi abból indultunk ki, hogy a GVH bizonyítottnak találta, hogy visszaélés történt, azaz magasabban értékesítette a műtrágyát az adott piaci helyzetben, mint ahogy lehetett volna, mert kartelleztek. Ez ellen a hatóságoknak fel kellett lépni.

Hogy kartellezett?

A Nitrogénművek előállítja a műtrágyát, aztán megegyezik a többi piaci szereplővel, hogy adják drágábban, amikor olcsóbban is lehetne. Mi onnantól kezdve tudunk föllépni, és onnantól kezdve kell nekem, mint a magyar kormány tagjaként a magyar gazdák érdekét képviselnem, hogy ez bizonyítottan kiderült. Mi az, hogy ennyire gátlástalanul drágábban juttatja el a műtrágyát a gazdákhoz? Hogy képzeli, hogy a magyar gazdák kárára összejátszik, kartellezik? A tisztességtelen piaci magatartás ellen a lehető legszigorúbban fel kell lépni. Hiszen, ha a gazdák versenyképességét akarjuk javítani, akkor természetesen a hatóanyaghoz való hozzáférés is kulcskérdés, és az nem lehet, hogy a magyar gazdák hátrányból kezdjék a versenyfutást európai versenytársaikhoz képest.

Ha erről eddig is lehetett tudni, akkor miért csak most léptek?

Nem tudtunk erről, viszont szerencsére a Gazdasági Versenyhivatal tette a dolgát és feltárta a tisztességtelen magatartást. A kialakult helyzetet tetézte Bige László bejelentése, miszerint egy nap hajlandó műtrágyával kiszolgálni a gazdákat és utána exportra eladja, amit megtermel a gyárában. Ez volt az a pont, amikor már mindenképpen határozottan kellett fellépni, mert a magyar termelőket, a magyar családokat nem lehet veszélyeztetni.

Az nem megy, hogy megfenyegeti a gazdákat!

Gyakorlatilag ezzel is csak az árakat hajtja felfelé. Kétségbeesve hívtak a gazdák bennünket, hogy most mit csináljanak. Aláírjanak a kereskedőnek? Ne írjanak alá? Ha most aláírom, még 220 ezer forint tonnája, jövő héten már lehet, hogy 300 ezer forint lesz. Így mesterséges hangulatgerjesztéssel sodorták pánikba a termelőket, hogy írjanak alá magasabb áron, hogy biztosan műtrágyához jussanak. Közben pedig jön a Bige-nyilatkozat, hogy a magyar gazdáknak csak egy nap lesz kiszolgálás, a többi megy exportra. Az Agrárminisztériumnak egyetlen egy célja van: a gazdák műtrágya-hozzáférését biztonságos körülmények közé kell terelni. Nem engedhetjük, hogy a magyar gazdák műtrágya-hozzáférését bármi is veszélyeztesse. És akkor az árról még nem is beszéltünk.

Beszéljünk az árról! Mennyit drágult a műtrágya egy év alatt?

Rengeteget. Korábban 60-80 ezer forint között hozzá lehetett férni a műtrágyához, most 205 és 250 ezer forint között mozog a hatóanyag-szükséglet egy hektárra vetítve.

Milyen alapanyag kell a műtrágyához?

Földgáz.

Mondjuk a földgáz ára is az egekben van.

Ne keverjük a dolgokat! A négyszeres árdrágulás, ami a műtrágyapiacon van, az nem a kartellezésnek a végeredménye. Kartellezés akkor is volt, amikor 60 ezer forint környékén mozgott a műtrágya ára. A két dolgot nem kell összekeverni, a földgáz-drágulásból eredő műtrágyaár-növekedését, illetve a gazdák kartellezés során elszenvedett veszteségét el kell választani egymástól. A tisztesség ezt kívánja. Ugyanakkor az joggal feltételezhető, hogy még e drágulás mellett is mesterséges piaci hatásokat kever bele. Tehát nem elég, hogy drágul a műtrágya, és a műtrágyapiac ura még csak nem is nyugtatja a piacot, hogy lesz elegendő műtrágya, biztosítja a kellő szükségletet mindenkinek – hanem fenyegeti őket és játszadozik a gazdákkal.

Bige László nyílt politikai szerepvállalásából inkább arra lehet következtetni, hogy a baloldal kampány-finanszírozásának az árát akarják megfizettetni a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel.

Ezt az egy napot egyébként vajon hogy gondolta, hogy nézne ez ki?

Jó szándékkal csak azt tudom feltételezni, hogy indulatból beszélt, de a magyar gazdák termése nem függhet egy ember indulatától és szeszélyétől, hiszen utána már mondott olyat is, hogy csak a hazai piacra termel. Akkor most melyik szavára adhatunk? Nekem az a dolgom, hogy védjem a gazdák és a magyar családok érdekeit, biztosítsam a hazai műtrágyaigényt. Bige László ahelyett, hogy elismerte volna a mára nyilvánvaló összejátszást, lezárná az ügyet, és azzal foglalkozna, hogy kiszolgálja a magyar gazdákat, ehelyett mit csinált? Politikai ügyet kreál belőle, elfutott a baloldalhoz, kijelentette, hogy bármennyivel támogatja a kampányukat, csak váltsák le ezt a kormányt, mert akkor neki nyilván nem kell befizetnie a büntetést, és azt csinál továbbra is, amit csak akar.

Rossz üzenet ez a gazdák felé is, akik közvetve az ő partnerei, vásárlói. Mártírszerepben tetszeleg a közvélemény előtt, mintha őt üldözné a politika. De az helyzet, hogy kizárólag az erre hivatott hatóság szólította fel, hogy térjen vissza a tisztesség útjára, ha még emlékszik rá, hogy ilyen is van. Mára olyanná vált az ügy, hogy agrárminiszterként világosan ki kell mondanom, „állj, ez így nem mehet tovább! Ez elfogadhatatlan”. Nem lehet tovább ködösíteni, elfedni, azt hogy ő nem tisztességes piaci eszközökkel élt a műtrágya-forgalmazás terén. Mit akar Bige László? Azt, hogy a gazdák ellehetetlenüljenek, elégedetlenek legyenek, mert neki könnyebb felfordulást elérnie, mint befizetnie a bírságot és tisztességgel kiszolgálni az igényeiket? Azt akarja, hogy a magyar családok asztalára ne jusson friss kenyér, friss zöldség és szép gyümölcs jövőre elegendő mennyiségben? Innen is felszólítom, hogy tisztességes gyártóként és kereskedőként viselkedjen.

Ha fellázítom a gazdákat azzal, hogy egy terméket, amit csak tőlem vehetnek meg, csak egy napig adok, ezzel is felverve az árát, akkor azt én nem látom magam előtt, hogy emiatt a gazdák pont a kormányra haragudnának.

Dehogyisnem! Ha 200 ezer forint helyett 300 ezer forintért lehet csak műtrágyához jutni, aztán az sem ér majd ki időben, nem tudom elvetni a terményt, akkor valakit hibáztatni fogok. Ez pedig nyilván a kormány lesz. Legalábbis ezt akarja Bige. Emlékezzen csak: az ellenfeleink élnek ilyen politikai eszközökkel, Márki-Zay a baloldal kijelölt miniszterelnök-jelölte azt is bejelentette, hogy érdemes volna az egészségügyet és az oktatást bedönteni, mert azt nem élné túl az Orbán-kormány. A járvány elleni védekezést is akadályozzák, az oltás ellen kampányoltak, mert még mások élete se számít a baloldalon a hatalomért.

Ha kihúzzák a gazdák alól a műtrágyát, azzal a jövő évi termést veszélyeztetik és a magyar emberek élelmiszerellátását drágítják.

Ha pedig a gazdák elbukják a termést, azzal a bevételeiket és az elégedettségüket is, innentől kezdve pedig máris keresik a felelőst. Ezért nagyon helytelen és rossz döntés az, hogy egy jogi kérdést – hogy elfedjék a tisztességtelen piaci magatartást – politikai síkra terelnek. Innentől kezdve az emberek meg vannak osztva. Kinek hiszek? A kormány nem fogja cserben hagyni a magyar gazdákat. Nem hagyjuk, hogy egy tisztességtelen kereskedő az erőfölényével visszaélve packázzon velük.

Rendben. Mit tud tenni a kormány? Teszem azt: 10 egységnyi műtrágyára van szükség évente, ugye itthonról ennek nagyjából a fele jön össze, 5-öt importálok. Mi van akkor ha nem 5-öt, hanem 10-et importálok?

Számos eszközt vizsgálunk, hogy milyen megoldás lehetséges. Nyilván az elsődleges szempont a megfelelő mennyiségű műtrágya biztosítása a gazdák számára. Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan tudjuk az exportkorlátozást bevezetni, hogy ne lehessen kivinni Magyarországról műtrágyát. Többféle javaslat van a kormány asztalán. Szeretném biztosítani a gazdákat, hogy a baloldallal és annak vörösbáróival szemben a kormány, mint mindig, most is az ő oldalukon áll.

Tehát amikor szükség lesz műtrágyára, akkor lesz elérhető mennyiség az országban? Meg tudnánk duplázni az import mennyiségét?

Igen. Erre tettek ígéretet az importőrök. Abban állapodtunk meg, hogy ők is figyelik a piaci helyzetet, lehetőségeket. Mindenki tárgyal, egyeztet a beszállítójával, és ha minden kötél szakad, akkor importból fogjuk megoldani a műtrágya-beszállítást.

És akkor a másik 5 egység ott marad a Nitrogénműveknél, és csinálnak vele, amit tudnak.

Ez senkinek sem az érdeke, hogy ott maradjon, hanem mindenkinek az az érdeke, hogy a gazdák rendelkezésére bocsássa. Hiszen még mindig nem beszéltünk árról.

Beszéljünk róla!

Azt is meg kell vizsgálni, hogy tudunk-e olyan intézkedéseket tenni, amely letöri ezt a magas műtrágyaárat. Ilyen javaslatok is vannak a kormány asztalán, de az elsődleges szempont, hogy legyen.

A földgáz árát hogyan tudnák letörni?

Mindent vizsgálunk.

Például „rezsicsökkentett” áron juthatna gázhoz a Nitrogénművek?

Minden lehetőséget vizsgálunk. Az elsődleges szempont, hogy hogyan lehet elérni a műtrágyát megfelelő mennyiségben, míg a második, hogy tudunk-e ármérséklést elérni a műtrágya árában.

Tárgyalnak Bige Lászlóval?

Bige úr egyelőre üzenget. És mivel összevissza beszél, ezért nem tudjuk, hogy kivel kellene leülnünk, és amikor tárgyalnánk, akkor az igazat mondaná, vagy már másnap az ellenkezőjét. Neki nem a megállapodás az érdeke, neki ez nyíltan a pénzről és a baloldal hatalomra juttatásáról szól, nyilván nem érdektelenül, az is további milliárdokat akar keresni, ezért kilóra megveszi a baloldali politikusokat. A kormány komoly, szavatartó, tisztességes partnerrel tud csak tárgyalni. Jelenleg ilyet nem látunk.

Mikor beszéltek vele, vagy az ő képviselőjével utoljára? Vagy tényleg csak a sajtóban üzengetnek egymásnak?

A sajtón keresztül történik minden. Amikor Bige úr úgy érzi, hogy neki csak azzal van dolga, hogy ezt a kormányt hogyan lehet eltávolítani a hatalomból, akkor mi nem tudunk tárgyalni. Ez azért is nagyon lehetetlen, mert én egyenes jellemű ember vagyok: engem még úgy tanítottak annak idején, hogy kezet fogunk, egymás szemébe nézünk és kimondunk valamit, akkor az úgy van. Most pedig azt látom, hogy egyik nap azt mondja, hogy „egy nap adok műtrágyát”, másnap azt mondja „vidd májusig, csak a magyar gazdáknak adok”, harmadik nap azt mondja, „black friday lesz olcsó műtrágyával”. De mi az igazság? Miről tárgyalhatok vele? Én azt hiszem, hogy ő csak a szigorú szabályrendszerből kell, hogy értsen. Ha nem ért, akkor majd a hatóságok kényszerítik, hogy értsen, és betartsa azt. Sajnálatos, hogy így alakult, de nem akar partner lenni. Minden szabályt fölrúg, hiszen az ellátásbiztonságot, Magyarország élelmiszer önrendelkezését, az egész vidéki társadalmi réteget veszélyeztetné azzal, hogy nem ad elegendő műtrágyát. Erre nem tudok mást mondani: végtelenül aljas cselekedet. A nyerészkedés hajtja, nem tud lemondani megszokott extraprofitjáról. Még a legnagyobb vészidőkben is a gazdák fenyegetése zajlik, hogy mesterséges árfelhajtó hatást lehessen elérni.

Mennyire beruházásigényes egy ilyen gyárat felhúzni?

Több száz milliárd, körülbelül 300-350 milliárd forint beruházásigénye volna egy ilyen gyárnak. Mire ez megépül, az két-három év. Ettől ódzkodott mindenki az elmúlt 30 évben. Hiszen volt egy nagy gyár, amely ezt ellátta, és nem volt egy olyan befektetői csoport, amely azt mondta volna, hogy vállalja egy másik üzem megépítését. Végtelenül fontos és jó lenne, hiszen versenyben volna két cég, egymás árait kontroll alatt tudnák tartani, és nem a GVH-nak kellene ellenőriznie a rendszert, hanem gyakorlatilag a két gyár versenyezve egymással szólítaná meg a gazdákat. Az importot teljesen ki lehetne váltani a rendszerből és egy korszerű hatóanyag-ellátást lehetne biztosítani. De hogy mondjak pozitív üzenetet is: dolgozunk azon, hogy lehet alternatív megoldásokkal hatóanyagot biztosítani a gazdatársadalom számára. Hiszen van már hazánkban olyan technológia, amely a baromfitrágyából képes granulátumot készíteni. Egy ilyen már működik, de még szeretnénk kettő-három ilyen üzemet létrehozni, hogy csökkentsük a gazdák kiszolgáltatottságát a tápanyag iránt.

Ez minőségben ugyanazt tudja, mint a hagyományos műtrágya?

Ez még annál is jobb. Ezzel a szervesanyag-kijuttatás környezetbarát lesz, fenntarthatóbbá válik a mezőgazdaság. De sajnos egy ilyen gyár is egy-másfél év, mire megépül és tud termelni. De tanulunk az esetből, hogy még egyszer ilyen helyzetbe ne kerüljünk.

Egy korábbi közleményükben takarmányok exportkorlátozásáról írt a tárca. Ez a történet hol tart most?

Megálljt kellett parancsolni a végtelen mértékű piaci várakozásoknak, hiszen a kukorica ára száguldott 100 ezer forint fölé, és a várakozások még mindig nem akartak megállni. Ha 5 millió tonna alá megy a hazai felhasználásra szánt kukorica – mert a többi exportra megy –, akkor abból nagy baj lesz. Ezért kellett bejelenteni, hogy ilyen intézkedésekre készülünk. Ez meg is torpantotta a piacot és letörte ezeket a várakozásokat, ráadásul nagy takarmánykeverő cégek elkezdtek sokkal olcsóbban vásárolni Ukrajnából és Szlovákiából kukoricát. Azaz mindenki rájött arra, hogy nem lesz magasabb a kukoricaár, és normalizálódott egy ugyan magas szinten, de egyelőre nem kellett bevetnünk az exporttilalmat, mert a piac önmagát szabályozta azzal, hogy megállította a folyamatot.

Az építőiparban is hasonló folyamatok voltak.

Pontosan ugyanarról beszélünk.

A takarmányszükségletet tudják biztosítani a gazdáknak?

Gabonából, búzából és árpából rekordtermésünk van, az aszály miatt kukoricából lett kevesebb 26 százalékkal. A baj a magas ár, de ez olyan világpiaci folyamatoknak köszönhető, ami tőlünk teljesen független. A gazdák egyik szeme így sír, a másik nevet. A növénytermesztők örülhetnének a magas terményáraknak, viszont a műtrágya és minden más inputanyag is drágult.

Akik viszont a magas árak miatt valóban bajban vannak, azok az állattenyésztők.

Azt kell megvizsgálni, hogy mitől alakult ez ki. Egyrészt egész Európában aszálykárokkal küzdöttek, másrészt Kínán végigsöpört a sertéspestis, ezért levágták a sertéseket. Majd kezdték betelepíteni a sertéseket, de az aszály miatt ott sem volt kukorica, ezért elkezdték a világ minden tájáról összevásárolni azt, hogy legyen sertéstakarmányuk. A mi pechünk, hogy Németországba is bejutott a sertéspestis, ezért Ázsia leállította az importot, tehát Európa nem tud exportálni az ázsiai országokba. Ezért nagyon magas takarmányárak alakultak ki, és relatíve nagyon sok sertés itthon maradt. Sok sertés, magas takarmányár, alacsony felvásárlási ár – ez feszíti rettenetesen a sertéstartók zömét.

Mit lép az EU?

19 országgal összefogva harcolunk, hogy tessék szíves lenni intézkedéseket tenni, hiszen ez nagyobb, mint az orosz embargó okozta, vagy a tejválság előidézte problémák.

Az EU nem egy gyors reagálású egység. De miért csak 19?

Mert más folyamatok is vannak. Kiderült, hogy miért nem sír Hollandia vagy épp Dánia. Rá kellett jönnünk, hogy azért, mert nagyon komoly üzleti érdekek húzódnak meg a háttérben: a sertéstartók ezekben az országokban integrálva vannak. Ott – ahogy Spanyolországban és Németországban is – a takarmánygyártó cégek az integrátorok, hiszen az ő érdekük, hogy legyen állat, ami megeszi a takarmányukat. Viszont nagyon magas a takarmányár, amin ők extraprofitot tudnak elérni. Ebből az extraprofitból finanszírozzák a sertéságazatban elszenvedett veszteségeiket. Így még mindig nullán tudnak lenni. Ugyanakkor elérkezettnek látják az időt, hogy akiknél ez nem így van, azok csődbe menjenek, ezzel is növelve a piaci befolyásukat, pozíciójukat. Tehát

azért lassú a folyamat és azért van kivárás, mert azt várják, hogy pusztuljunk bele.

Ezért van az, hogy az, hogy az EU még csak azt sem engedi, hogy nemzeti hatáskörben kinyissuk a kasszát és adjunk a gazdáknak. Csak úgy tudunk segíteni, hogy a meglévő jogcímeken keresztül próbálunk engedélyezett mértékben pluszforrást adni a gazdáknak – például az állatjóléti keretet megemeltük, minden kifizetést előlegként előrébb hoztunk, kamatmentes hitelt vezettünk be, szigorítottuk az élőállat behozatalát, tehát piacvédő intézkedéseket próbálunk tenni. A másik oldalon pedig elkezdtünk tárgyalni az áruházláncokkal, különböző akciókat indítottunk. A lakosság figyelmét pedig ráirányítjuk arra, hogy fogyasszanak hazai sertéshúst.

Az Aldi már beadta a derekát, hogy minél több magyar termék kerüljön a polcaira. Elégedett ezzel, vagy lát-e még kihívást?

Ez bölcs döntés a részükről és nagyon remélem, hogy sok követője is lesz.

A Lidlnek is volt már hasonló bejelentése.

Nyilván, hiszen verseny van. Egy miniszter nem megy oda mindenféle csip-csup rendezvényre, mert sok dolga van. Erre azért mentem el, mert az első példa mindig nagyon fontos, akkor is, ha pici. Állandó kínálatban most már csak magyar termelőktől kerülhet az Aldi polcaira hús, tej, majd ezekhez jött később a tojás is – arra ösztökéljük a többi láncot is, hogy nem maradhat le a piaci versenyben, mert ez a társadalmi megítélés szempontjából végtelenül fontos. Hiszen a társadalmi oldalról mi a Válaszd a hazait! és a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampánnyal építjük, erősítjük a tudatos vásárlást a fogyasztóban, és erre nagyon szépen lehet építeni. Amikor ehhez például az Aldi is csatlakozott, rögtön lehetett látni: megvolt az első bejelentésük, majd mikor a másodikra készültek, a Lidl aznap reggel adta ki a közleményét, hogy „én is”. Ennyi a lényeg! Ez nagyon fontos dolog, hogy mindenki kövesse a példájukat, mert ha megvizsgáljuk a polcszerkezetet, akkor azt látjuk, hogy egy hazai tulajdonú üzletláncban magasabbak a hazaiak aránya, tehát van hova fejlődniük ezeknek a láncoknak. Szerintem örökérvényű üzenet: az élelmiszer igazából érték. Az is látszik, hogy az új európai zöldpolitika egy olyan élelmiszerár-növekedéshez vezethet az elkövetkező időszakban, ami komoly óvintézkedésekre is kell, hogy késztessen bennünket.

A 2022-es büdzsében mennyi jut majd a mezőgazdaságnak? Ugyanis már pedzegetik, hogy hozzá kell majd nyúlni a költségvetéshez – elég csak az inflációra vagy épp a forintárfolyamra gondolni.

Ez egy egyszerű történet: 460 milliárd forint az agráriumhoz kapcsolódó tisztán nemzeti költségvetésből származó forrás. Ez tény. Továbbá a magyar kormány hozott egy történelmi léptékű döntést: az unió közös agrárpolitikájának vidékfejlesztéshez kapcsolódó pilléréhez lehet nemzeti kiegészítő finanszírozást adni, amit most a kormány a maximumra, 80 százalékra vitt fel. Ez azt jelenti, hogy megháromszorozódik a vidékfejlesztésre szánt összeg – 1400 milliárd volt eddig, most pedig 4265 milliárd forint lesz. Ez az, ami igazán megmutatja, hogy mekkora versenyképességjavító intézkedéseket tudunk majd hozni.

Ez nem kis összeg, legalább 10 műtrágyagyár.

Nagyon komoly összeg, kifejezetten versenyképesség-javító intézkedés. A műtrágyánál sem tudjuk a történelmi múltat meg nem történtté tenni. Lehetne ezt vizsgálni, de nem érdemes ezzel foglalkozni, mert ez egy adottság. Ebből kell nekünk a holnapot építeni. 1990-ben, amikor a rendszerváltás történt, privatizálták a feldolgozóipart a cukorgyáraktól a konzervgyárakig mindent. Azt gondolták, hogy majd a beruházók, a felvásárlók majd korszerűsítik, fejlesztik ezeket, de nem ez történt: bezárták az üzemeket és a teljes magyar mezőgazdaságot visszatolták alapanyag-feldolgozási szintre, nyersanyag-előállítónak. Becsapták a magyarokat. A nyersanyagot kivitték a saját országukba, ott a korszerű gyáraikban feldolgozták azt, majd a kész termék visszaérkezett Magyarországra, de az összes hozzáadottérték kinn keletkezett.

Az elmúlt 30 évben ezzel küszködtünk. Hogy a helyzetet súlyosbítani lehessen, a szocialista kormányok idején voltak az első európai uniós ciklusnak, az első közös agrárpolitikának a forrásai. Ekkor azt a döntést hozták, hogy a szociális kiadásokra megy 60 százalék, és a gazdaságira 40. Pont fordítva költötték el, mint a lengyelek – itt volt az, amikor a lengyelek elmentek mellettünk. Hiszen az, hogy márciusban, áprilisban itt lengyel alma vagy burgonya van, az pont annak köszönhető, hogy ők abból a forrásból kiépítették azt a hűtőkapacitást, azt a feldolgozókapacitást régiós szinten, amivel képesek a szezon megnyújtására. A magyar mezőgazdaság pedig szájtátva nézte, hogy mi történt, és elkezdtünk pánikolni, hogy mi történt a lengyelekkel – ez az a bizonyos „lengyel frász”. Ugye ezek megtörténtek. Ezért kellett a magyar kormánynak lépnie, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük, hogy egyszer és mindenkorra utolérjük, sőt lehagyjuk versenytársainkat, hiszen a magyar gazdák termelékenysége 1 hektárra nézve a látványos fejlődés ellenére még mindig csak 53 százaléka az uniós átlagnak.

Óriási igény van a pályázatokra: minden pályázat, amit kiírunk, háromszoros igény jön be. A gazdákban a fejlesztési igény, az akarat megvan. Ez pedig nagyon sok pozitív üzenetet hordoz magában: egyrészt bíznak a jövőben, másrészt lesz generációváltás – a 60 éves gazda már nem magának akar fejleszteni, hanem a következő generációnak. Ez pedig egy nagyon fontos üzenet, hogy van jövő az új generáció számára is. Ha ez így van, akkor van vidéki helyben maradás, van a helyi gazdasági növekedésre esély.

Ami most a parlament előtt van most, a gazdaságátadási törvény, ez is ezt a célt szolgálja?

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat célja a fiatalok vidéken tartása, a mezőgazdasági termelés fenntartása érdekében a családi gazdaságok megújítása után az átdolgozott évtizedeket követően önkéntes lehetőséget kívánunk teremteni gazdálkodóink számára gazdaságuk egyszerűbb és gyorsabb átadására az utódok számára. Az átadás minél gördülékenyebbé tétele érdekében megkönnyítjük a föld tulajdonjogának és használatának megszerzésére, a hatósági engedélyek módosítására, a szerződések átruházására, továbbá a pályázatok, támogatások átadására-átvállalására vonatkozó eljárásokat. Ezt a célt a gazdaságátadási szerződés jogintézményének bevezetésével és alkalmazásával érjük el. Ehhez kapcsolunk majd újabb pénzügyi ösztönzőket az agrártámogatási rendszerben, fókuszálva a vidékre.

(Borítókép: Nagy István agrárminiszter. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

További részletek

Az oldalról ajánljuk

  • Belföld
A magyarok sem a kormányban, sem a médiában nem bíznak meg

29 ország közül Magyarországon az egyik legnagyobb a bizalmatlanság.

tegnap, 08:19

  • Kultúr
Komolyzenei koncertet rendeznek az Akváriumban

Törőcsik Franciskával és a MÁV Szimfonikus Zenekarral rendezik meg A Zene Showját.

2 órája

  • Kultúr
Kásler Miklós: Magyarországon jut a legtöbb támogatás kultúrára Európában

Új adással jelentkezett a magyar kultúra napján az Életközelben videósorozat.

tegnap, 17:47

  • Belföld
Varga Judit kikéri magának, hogy vizsgálni akarják az áprilisi választások tisztaságát

Több mint hatvan európai parlamenti képviselő arra kérte az EBESZ-t, hogy szigorúan ellenőrizzék a tavaszi voksolást.

január 20., 15:11

  • Belföld
470 ezer aláírás gyűlt össze az ellenzék népszavazásához

Péntek reggel 9 órakor adják le az aláírásokat.

január 20., 17:58