Karitatív célra kellene felajánlani az élelmiszert, ha csak 48 óra van hátra a lejárati idejéből

Hétfőn jelent meg a parlament honlapján az a törvényjavaslat, melynek középpontjában az élelmiszerpazarlás megelőzése áll. A javaslatot elsőként megíró Telex szerint ezzel a külföldi élelmiszerláncokat hozná nehezebb helyzetbe a kormány, ugyanis ez komoly kötelezettséget rakna az érintett láncok nyakába.

Az „élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról” már részleteket is tudni.

A dokumentum szerint a kormány elsősorban az élelmiszerpazarlást igyekszik megelőzni a javaslattal. Mint fogalmaznak: 

A megelőzésnek elsődlegesen a probléma gyökerére kell fókuszálnia, ami az élelmiszer-felesleg keletkezésének megakadályozása az ellátási lánc minden egyes pontján. Amennyiben mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a leginkább értékes hasznosulás a fogyasztható élelmiszerek vonatkozásában az újraelosztás.

A javaslatot benyújtó Agrárminisztérium megítélése szerint ez kettős célt szolgál, ugyanis jelentősen mérsékli a szegénység elleni küzdelmet, és jelentősen mérsékli a költségeket is. 

A javaslat előírja, hogy egy élelmiszerlánc karitatív célokra ajánlja fel azokat a termékeket, amiknek már csak 48 óra van hátra a lejárati idejükből, ezeket pedig az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (ÉMK) kell felajánlani.

Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság, üzletrésze pedig  forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja. 

Mint írják, a napi fogyasztási cikkek magas forgalma miatt magyar cégek is érintettek lehetnének, ugyanakkor a CBA, a Reál vagy a Coop hosszú ideje franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik a szabályozást.

A törvényjavaslatból az is kiderült, hogy élelmiszermentési bírságot szabhat ki az élelmiszer-felügyeleti szerv, ezenfelül tartalmazza még a kiskereskedelmi adó növelését is, ami a korábbi 2,5 százalék helyett 2,7 lenne. 

A javaslat 2022. február 1-jén léphet hatályba. 

(via Telex) 

(Borítókép:  Balogh Zoltán / MTI)