Rossz hír annak, aki lakást venne Budapesten

A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta, közölte a KPMG könyvvizsgálati, adóügyi és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó független szakmai szolgáltatók globális szervezete.

A vizsgált nyolc évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól.

A régiónkon belül viszont egyértelműen Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár az elmúlt nyolc évben. Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa miatt (öt százalékról 27 százalékra), a piac szereplői a 2021-es esztendőt tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt.

A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs–Berlin–Prága-hármastól.

A fővárosi ingatlantulajdonosoknak ez jó hír, ám azoknak, akik lakást szeretnének vásárolni, már kevésbé. A kutatók megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.

azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt. A magyarországi 1,7-es mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78). Ezzel együtt a budapesti 2013-as 1195 eurós négyzetméterár 2020-ra 2679 euróra nőtt.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)