Barna Zsolt az Indexnek: Nincs más választás, jobbat kell csinálni!

A Magyar Bankholding Zrt. 2020. december 15-én kezdte meg működését, egy évvel később a társaság és a tagbankok legfőbb döntéshozó szervei pedig már el is fogadták azt a menetrendet, amely révén először a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank 2022. március 31-i egyesülése megvalósulhat. Innét hogyan tovább?

A három pénzintézeti csoport (az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarék Csoport) integrációjában az egylépcsős helyett a kétlépcsős egyesítést választottuk. Alaposabban megvizsgáltuk a kérdést, és ezt észszerűbb, biztonságosabb megoldásnak találtuk.

Miért ez a sorrend?

Az MKB Bank és a Budapest Bank a folyamataikban, a kultúrájukban, de az ügyfélkörükben is jobban hasonlítanak egymáshoz, valamint kisebb fiókhálózattal és ügyfélszámmal rendelkeznek, így könnyebben összeilleszthetők, míg a Takarék Csoport egy heterogénebb, nagyobb egység, amelynek integrációjához több idő kell. Amikor egy tornász elkezd egy fontos gyakorlatot, akkor sem rögtön duplacsavarral kombinált hátraszaltóval indít.

A tervek szerint az új, egységes bank 2023. május 1-jétől működik majd. Ez a nap hétfőre esik. Félre ne értsen, nem egy nap számít majd a hosszú felkészülésben, de azért azt gondolom, nem hátrány, hogy egy ilyen rajt hosszú hétvégére esik.

Komoly terveket fogalmaztak meg, előzés, digitális vezetői szerep; miben tud majd az új bank többet, mint a versenytársak?

A három nagybank portfóliói aggregáltan jelenleg is több területen, így a vállalati finanszírozásban vagy a lízingben már piacvezetők. A jövőben pedig az új, egységes alaprendszerünk (core-rendszer) köré olyan lakossági informatikai infrastruktúrát építünk, amely gyorsaságában és ügyfélélményben a neobankokhoz hasonló szolgáltatást nyújt, és amellyel felvehetjük a versenyt a Big Tech- és a fintechcégekkel is, miközben a nagybankoktól megszokott biztonságos hátteret is biztosítjuk.

Ez a megoldás akkor olyan rugalmas lesz, mint a neobankok nagyon praktikus megoldásai?

A napi bankolási szokások és elvárások gyorsan változnak, ezen a területen akkor tudunk meghatározók lenni a piacon, ha rugalmasak leszünk, minimálisra csökkentjük a reakcióidőnket. Olyan ez, mint egy kvízverseny, nem elég, ha tudod a jó választ, az is számít, ki nyomja meg leggyorsabban a piros gombot.

Mire alapozzák ezt az önbizalmat?

Egy történelmi lehetőséget jelentő pillanatban egy bátor stratégiai döntést hoztunk, amikor arról határoztunk, hogy merőben új digitális építkezésbe kezdünk. Olyan rugalmasságot szeretnénk, amely fontos versenyelőnyt jelent a többi bankhoz képest, de reményeim szerint a megoldásaink az ismert neobankoknál, online pénzügyi szolgáltatóknál is jobb élményt fognak nyújtani az ügyfeleknek.

Saját csapattal vagy külső megoldásokkal fejlesztenek?

Mit csinál egy focicsapat, ha szeretné megnyerni a Bajnokok Ligáját? A legjobb játékosaira épít, de próbál olyan sztárokat is igazolni, akiket be tud építeni a csapatba, és emellett használ külső segítséget is, elemzőszoftvert, pszichológust. Mi is ezt tesszük, kiválasztjuk a legjobb munkatársainkat, de leigazoltuk Vinnai Balázst és Pecsenye Rolandot, a banki informatika talán legsikeresebb hazai cégének, az IND-nek az alapítóit.

Kényszer vagy lehetőség egy ekkora változás?

A kényszer az egész bankpiacon adott, az átalakulás viszont a technológia tekintetében remek lehetőséget biztosít. A három bankban ilyen léptékű változás magától biztosan nem indult volna.

Nem lehet megállni és csak learatni a babérokat?

Az utóbbi években a magyar bankpiac szépen bővült, a kormányzati élénkítés és a jegybanki programok sokat segítettek.

Éspedig?

Úgy gondolom, a következő évek turbulens időszakot hoznak, amikor a magyarországi bankok közötti kiélezett versenyben sokat fog jelenteni a szolgáltatási szint növelése, a költségek optimalizációja és az ügyfelek kiszolgálásának sebessége. Olyan ez, mint a természetfilmekben: az egyik percben még csendesebb a folyó, aztán felkavarodik minden, krokodilok vadásznak, mások menekülnek, mindenki pattanásig feszült. Én abban hiszek, hogy a három bank kompetenciáira, valamint a fejlesztéseinkre alapozva 2023-ban mi egy ilyen pezsgő időszakban robbanunk be. Mindezek megvalósítására felállt az új menedzsmentünk, amely novemberben teljeskörűen átvette a szakmai és munkajogi irányítást a csoport tagbankjaiban.

Mit szólnak az egyesüléshez az ügyfelek?

Az ügyfélállományunk sokféle, gyakorlatilag az egész magyar társadalmat leképezi. Bár mindenkinek egy kicsit mást kell adni, meggyőződésem, hogy az évek során az ügyfelek közötti különbségek fokozatosan eltűnnek majd.

A hálózat racionalizálása után mennyi fiók marad az egységes bankban?

Bár a fiókhálózatra vonatkozó stratégiát 2022-ben véglegesítjük, azt látom, hogy a digitális elérhetőség mellett a fizikai elérhetőség tekintetében is szeretnénk az elsők lenni, tehát terveink szerint a miénk lesz a legnagyobb hazai fiókhálózat. De nem csak a mennyiség számít, minden egyes fiókban a legjobb színvonalú szolgáltatást és ügyfélélményt kell nyújtanunk.

Értik, érzik ezt a munkatársaik is?

A három tagbank egyik legnagyobb értéke a csapat, vagyis azok a munkatársak, akiknek ebben az átmeneti időszakban különösen nagy a felelősségük. A célrendszer, a stratégia adott, és ezzel a munkatársak is azonosultak. Az egyre agilisabb munkamódszerek alkalmazása a szakértők körében is motiváló tényező, nem véletlen, hogy az utóbbi időben a munkaerőpiacon is egyre vonzóbb foglalkoztató a Magyar Bankholding-csoport.

A lapos szervezet része, hogy egy kézbe került a Magyar Bankholding elnöki és vezérigazgatói pozíciója is?

Igen, és úgy gondolom, hogy egy banknál az egyközpontú irányítás hatékony vezetői modellt jelent.

Sok tanácsadó is dolgozik önöknél, hasznos volt a McKinsey a stratégiaalkotásban, a BCG a személyi döntésekben, a Rothschild a nemzetközi minták és trendek felmérésében, a Deloitte egyéb szervezeti kérdésekben?

Olyan fejlesztést szeretnénk végrehajtani, amely a régióban egyedülálló. A neves nemzetközi tanácsadócégek az egyesülések tekintetében pedig komoly tapasztalattal rendelkeznek. A stratégia és az egyesülési folyamat kialakításakor jelentős hasznát vettük az általuk vázolt legkorszerűbb hazai és külföldi gyakorlatoknak, amelyek segítették a megfelelő célok és a hozzájuk vezető út kialakítását. Ugyanakkor már a fúziós folyamat implementációs szakaszánál tartunk, amelyben nagyobb szerepet kap a specializált tudás és helyismeret, ezért jobban támaszkodunk a három tagintézmény belső erőforrásaira és az ott meglévő bankintegrációs tapasztalatokra.

A korábbi bejelentéseik szerint 2025-től a teljes csoport érdemben megjelenhet a tőzsdén, de már akár 2024-től terjeszkedhetnek is.

2023 májusában, a Takarék Csoport csatlakozásával válik a bank egységessé, az év további része pedig a minél jobb összecsiszolás jegyében telik majd el. Ezt követően 2024 lehet az első üzleti év, amikor a sikeres részvénykibocsátáshoz (IPO) szükséges teljesítményt meg tudjuk mutatni a potenciális befektetőinknek, majd 2025 első felében kiterjeszthetjük a jelenlétünket a tőkepiacon, a Budapesti Értéktőzsdén, de gondolkodunk más tőzsdei megjelenésben is.

És akkor jöhetnek a bankfelvásárlások?

Biztos vagyok benne, hogy folytatódik a magyarországi bankpiac konszolidációja. A szereplők jelentős része nem fogja bírni a versenyt. Nemzetközi trend, hogy a nagy nyugat-európai bankok fokozatosan húzódnak vissza a saját biztonságos világukba, a távoli leányaikat pedig elengedik, amikor romlik a jövedelmezőség.

Ha ilyen lehetőség nyílik, beindulnak?

Számunkra főleg a nagyobb lakossági ügyfélkörrel rendelkező pénzintézetek érdekesek, amelyek a következő három-öt évben eladósorba kerülhetnek. Emiatt például a magyar Commerzbank megvételére nem jelentkeztünk. Annyi bizonyos, hogy a lehetőségeket már most is aktívan figyeljük, de a stratégiai terveinkben egyelőre a belföldi organikus növekedési lehetőségek kihasználására összpontosítunk.

Milyen esélyeket lát a szomszéd országokban való megjelenésre, ott is érvényesíthető a rugalmas megközelítés, az üzleti kiválóság?

A stratégiai terveinkben a hazai fókuszú növekedés élvez elsőbbséget, azt gondolom, hogy a belátható célokra kell fókuszálni. A külföldi terjeszkedést 2024-től látom reálisnak. Ugyanakkor nyitva tartjuk a szemünket, kiemelkedően jó beszállási lehetőségeket keresve. Ha ilyet találnék, én lennék az első, aki szólna a tulajdonosoknak.

A tartósan magas inflációt veszélynek vagy lehetőségnek látja?

A tartósan magas infláció nem kedvez a reálgazdaságnak. Az MNB olyan politikát folytat, amely a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja, csökkenti a bizonytalanságokat. De természetesen a nemzetközi energia-, szállítási, építőanyagár-változásokra nem lehet hatni a hazai eszközökkel, csupán a hatásait kezelni. Ez a kamatpálya növekedésében látszik leginkább. Banki oldalról a legfontosabb a folyamatosan változó környezethez történő alkalmazkodás, mind a termékek kondíciói, mind pedig az ügyfeleknél jelentkező kockázatok csökkentése tekintetében. Például a lakáshitelezésben már nem kínálunk folyamatosan változó kamatozású konstrukciót.

Csányi Sándor OTP-vezér nemrégiben egy interjúban sok sikert kívánt a Magyar Bankholdingnak.

Ezt köszönjük, és örülünk neki.

2026-ig van meg a stratégiájuk. Mikor sikerülhet a nagy versenytárs OTP Bankot mérlegfőösszegben megelőzni?

Bár az OTP magyarországi tevékenységével a mérlegfőösszeg tekintetében a holding összesített mutatója összemérhető, nem cél a banki értékekkel szembemenő öncélú növekedés erőltetése. Most is vannak és a jövőben is lesznek olyan üzleti tevékenységek, amelyekben a csoport piacvezető, és úgy gondolom, a terveinkben szereplő piacrész-növekedés is teljesíthető az új fejlesztések és az ügyfélfókusz növelése mellett. Erősen hiszek abban, hogy nagyon gyorsan a javunkra tudjuk majd fordítani azt a fajta technológiai és hozzáállásbéli előnyt, amellyel már most bármelyik versenytársunkkal szemben rendelkezünk. Mindazonáltal a magyar banki piac további koncentrációja várható, ami a jelenlegi hét nagybanki csoportot négy-öt eleművé szűkítheti, ez a folyamat pedig valamennyi bankban a hatékonyság növekedésével jár.

Meddig lát előre, vannak már tízéves tervei is?

Vannak, sőt tizenöt évesek is.

A bank tulajdonosai inkább piaci részarányt akarnak a közeljövőben növelni, vagy inkább osztalékot maximalizálni?

Ők nagyon korrektül állnak ehhez a folyamathoz, minden olyan támogatást megadnak, amely ahhoz szükséges, hogy egy európai szintű intézményt építsünk. Jó a kiindulópont, már az idén is komoly profitot tud felmutatni a csoport. A tulajdonosok azt is kijelentették, hogy a következő öt évben azt a profitot, amelyet a cégcsoport termel, visszaforgathatjuk a fejlesztésekre.

Hogyan befolyásolhatják  a kilátásaikat a 2022-es és a 2026-os magyarországi választások ?

Egy bank a gazdaság lényeges szereplőjeként abban érdekelt, hogy erős és kiegyensúlyozott kormányzata legyen az országnak. Különösen egy ilyen volatilis, gyorsan változó, válsággal terhelt időszakban fontos ez számunkra. Ugyanakkor én elsősorban a piacot, a piaci hatásokat nézem. Ezek alapján nagyon jó előjelek vannak arra, hogy azt az utat, amelyről beszélünk, be tudjuk futni.

(Borítókép: Barna Zsolt. Fotó: Kaszás Tamás / Index)