Megnéztük, mennyit spórolhatnak a hitelesek a kormány kamatstopján

Orbán Viktor a csütörtöki kormányülés után jelentette be, hogy október végi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait. Az intézkedés január elején lép hatályba, és június végéig, azaz a járványügyi veszélyhelyzet végéig tart. Mindez azt jelenti, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz a korábbiaknál.

A kormány mostani döntéséhez egy majdnem fél éve kezdődött folyamat vezetett. 2021 júniusától az MNB – ellensúlyozandó a növekvő inflációt – kamatemelésbe kezdett, amely nemcsak az alapkamat, hanem a referenciakamatok megemelkedését is eredményezte. A változó kamatozású lakossági hiteleket befolyásoló referenciakamatok közül a legfontosabb a három hónapos bankközi kamatláb, vagyis a BUBOR, amely a jegybanki kamatemelések miatt ugyancsak emelkedni kezdett:

A kormány mostani akciója tehát a referenciakamatok befagyasztását jelenti, pontosabban a referenciakamatokhoz kötött jelzáloghitelek thm-jének visszaállítását az október végi szintre. Információink szerint az újonnan folyósított hitelek kamatait valószínűleg nem érintené a kamatstop, csak a meglévő hitelek esetében állítaná le a törlesztőrészletek emelkedését. 

Hogy mekkora többletteherrel szembesült egy törlesztő a kamatemelések miatt, azt nehéz megbecsülni, de értesüléseink szerint van olyan számítás, amely átlagosan havi tízezer forintos könnyítéssel kalkulál januártól. Hat hónappal és mintegy félmillió hitelessel számolva így összességében harmincmilliárdos támogatást jelent majd a kamatstop, és ugyanennyi veszteséget a bankszektornak.

Információink szerint emellett a bankokat kötelezik arra is, hogy minden változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező ügyfélnek küldjenek ajánlatot egy hosszabb távra rögzített kamatozású jelzáloghitelről. A hiteleseknek pedig lehetőségük lesz az ingyenes hitelkiváltásra, és a szerződésmódosításért sem kell fizetniük.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)