Fogy a gáz Ukrajnában, de Magyarország segít

A cég vezetője, Jurij Vitrenko hozzátette: az utóbbi években folyamatosan csökkent az ukrajnai gázkitermelés, ami – a hírt hozó Vedomosztyi orosz lap finom utalása szerint – növelte az orosz gáztól való függést, még ha Ukrajna a két ország közötti konfliktus miatt közvetlenül nem is vásárol az energiahordozóból Oroszországtól. Bár Ukrajnán áthalad az orosz gáz az európai megrendelőkhöz, amiből Kijev tranzitdíjhoz jut, a kelet-európai országba minden igyekezete ellenére becsorog az orosz gáz, csak éppen másodértékesítőktől. 

Kijev azonban eltökélt abban, hogy növelje a belföldi gázkitermelést, ugyanis van miből. Visszhangozva Herman Haluscsenko energetikai minisztert, az ukrán kabinet utasította az ország legnagyobb gázvállalatait a kitermelés növelésére, aminek keretében a Naftogaz vezetője szerint komoly összegeket fektetnek az ehhez szükséges infrastruktúrába és a korszerű technológiába. 

Ukrajna 2025-öt tűzte ki határidőnek, hogy ne csak az orosz gáztól függetlenedjen, de teljes igényét saját maga termelte gázból lássa el. Ehhez évi 25 milliárd köbméter földgáz kitermelésére van szükség. A Naftogaz közleményében kifejezetten optimistán nyilatkozik az új lelőhelyek feltárásáról.

De ez még a jövő zenéje

Bármennyire is nyugtatgat a kijevi kormány, hogy van elegendő energiahordozó a villamosenergia-termeléshez és fűtéshez, helyszíni beszámolók szerint Európa (Oroszország után) második legnagyobb országában itt-ott áramkimaradások nehezítik a hideg napokat, ráadásul a hatóságok bejelentették, hogy az erőművek is alacsonyabb kapacitáson működnek az eddig megszokott téli üzemhez képest.

Nem véletlen tehát, hogy az Ukrán Gázszállító Rendszer (HTSZ) megállapodott a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt.-vel arról, hogy a két ország interkonnektoránál kapacitást biztosítanak arra, hogy Ukrajna Magyarországról importáljon gázt. A HTSZ közleménye szerint a harmincszázalékos kapacitásbővítés célja a gázellátás ukrajnai diverzifikációja és biztosítása, továbbá új források elérése, például a horvátországi Krk LNG-terminálja. A megállapodás január 1-jétől lép életbe. 

Az ügylettel Ukrajna 35 millió köbméter gázhoz tud jutni Magyarországon keresztül. 

Mint ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Indexnek elmondta, a krki terminál versenyképes áron tud cseppfolyósított energiahordozót nyújtani, nem véletlen, hogy Magyarország egymilliárd köbméter gázt kötött le ott. 

Megkerültük Ukrajnát, de mégsem

Érdemes tisztázni, hogy bár Magyarország október 1-je óta nem importál gázt Ukrajnán keresztül az orosz Gazprommal kötött, tizenöt évre szóló szerződés létrejötte nyomán, 

Jön az bőven, hiszen keleti szomszédunknak ettől függetlenül is vannak európai partnerei, például Szlovákiába is érkezik orosz gáz Ukrajna felől, ami aztán áthalad Magyarországon. 

Ukrajnának ugyebár az fájt, hogy mivel a magyar–orosz paktummal megkerülték, súlyos tranzitdíjaktól esett el, miközben a magyar területen áthaladó gázt Magyarország vámolja. 

Szerhij Makohon, a HTSZ vezérigazgatója emlékeztetett arra is, hogy 2014 óta Ukrajna első ízben növelte gázimport-kapacitását Európa felől, a Magyarországgal kötött szerződés pedig már csak azért is fontos, mert Ukrajna az importgáz kilencven százalékát a magyar–ukrán interkonnektoron keresztül hozta be idén. 

Bár a diplomáciai üzengetésekben Kijev elítélte a magyar–orosz gázszerződést, a háttérben a szállítócégek az együttműködés erősítésén ügyködtek, vélhetően azért is, mert az ukrán fél számított arra, hogy Moszkva – különösen annak fényében, hogy az Ukrajna miatti marakodás új szakaszába lépett Washingtonnal – tovább szorítja a gázcsapot, még nagyobb nyomást gyakorol Kijevre. 

A Gazprom nemcsak szállít, de szívat is

Három napja robbant a hír, hogy a Gazprom nem foglalt le további kapacitást az Ukrajnán átfutó vezetékeken januártól, elutasítva a HTSZ napi 9,8 millió köbméterről szóló ajánlatát.

Ám a Kreml nem csak Kijevet szívatja, gyanúsan nyomást gyakorol Európára, azon belül is Németországra, hogy az ő elképzelései szerint helyezzék működésbe az amerikai szankciófenyegetések közepette is megépített Északi Áramlat 2.-t. Teszi ezt úgy, hogy csökkentette a Lengyelországba irányuló Jamal–Európa-vezetékben a szállítást, és januárra is csak a kapacitás töredékét, 21 százalékát kötötte le. Egyes szakértők szerint azért, mert Németország elkezdte fékezni az Északi Áramlat 2. engedélyezését, amivel Moszkvát akarja sakkban tartani az ukrán határon kialakult feszültség miatt. 

Márpedig január nem az enyhe hőmérsékletről híres, miközben – részben az orosz piacmanipuláció miatt – az európai gázár az egekben. Visszautalva Szijjártó Péter állítására, hogy a krki terminállal kötött szerződés azért volt jó ötlet, mert versenyképes árat tud biztosítani, érdemes arra gondolni, hogy

(Vedomosztyi/Lenta/HTSZ)

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)