Elemér
0 °C
10 °C

Szijjártó Péter az Indexnek: Az EU-nak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen

STA8899
2021.01.30. 10:12
A külgazdaságnak is a teljes nyitás esne a legjobban. Ez azonban felelőtlen döntés lenne – mondta az Indexnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren adott interjút. Szijjártó Péter beszélt az Európai Unió vakcinastratégiájának kudarcáról, az emberéleteket követelő hibák felelősségi kérdéséről. Arról is kérdeztük, hogy Magyarország miért nem csatlakozott a Moszkvát Navalnij-ügyben elítélő, közös uniós állásfoglaláshoz.

Horvátországban a magyar kormány egymilliárd köbméter cseppfolyósított gázt kötött le a Krk szigeten létesített LNG-terminálból. Miért van szükségünk erre a szerződésre?

Gázinfrastruktúránk nyugat–keleti összeköttetése erős, az észak–déli azonban kevésbé. Bár itt is volt előrelépés, hiszen Szlovákiával elkészült az összeköttetés, Romániával pedig a kapacitásbővítés, de a mai eseménynek sokkal nagyobb a jelentőssége. A Krk szigeten átadott LNG-terminál lehetőséget kínál arra, hogy gazdaságosan jussunk hozzá a cseppfolyósított gázhoz: akkor jó ugyanis LNG-t vásárolni, ha olcsóbb, mint a vezetékes gáz. Eddig más LNG-terminál nem tudott versenyképes árat kínálni, a most átadott üzem azonban igen. Ezért kötöttünk le egymilliárd köbmétert évente. Magyarország történelmében ráadásul soha nem volt olyan, hogy hosszú távú gázvásárlási szerződést írjunk alá egy nyugati országgal. Az LNG-terminál január elsején nyitott, az első szállítmány pedig rögtön Magyarországra érkezett. A 145 ezer köbméter cseppfolyósított gázt az Egyesült Államokból, Washington mellől szállították, ami több mint szimbolikus.

Bizonyára az időzítés sem véletlen. A kormány ezzel szerezhetett egy jó pontot a most alakuló Biden-kormánynál.

Valójában ez a kérdés már 2016 óta napirenden van, azóta egyeztetünk Horvátországgal a partnerség szintjéről. Korábban arról is szó volt, hogy részt veszünk a terminál megvalósításában, esetleg részesedést vásárolunk. Persze szívesen mondanám, hogy fantasztikus taktikai lépés volt a washingtoni eseményekre időzíteni az első szállítmány beérkezését, a valóság azonban ennél prózaibb: a 2016-ban elkezdett tárgyalások és a megvalósítás mostanra értek célba.

Van arra vonatkozóan kalkuláció, hogy mennyibe kerül egy köbméter cseppfolyósított gáz, és mennyi egy köbméter orosz gáz ára?

Rendre ugyanezt a kérdést tettem fel a szakembereknek, és mindig borzasztóan fel voltam háborodva, hogy nem kaptam rá egzakt választ. Mióta energiapolitikával is foglalkozom, sajnos el kellett fogadnom, hogy ez valóban komplex kérdés. Ez mindig egy képlet alapján dől el, ami az adott pillanatnak a rögzített és változó struktúráit adja össze. Ezek alapján az LNG ára jelenleg versenyképes a vezetékes gázéhoz képest.

Nem fog ártani az orosz kapcsolatoknak, hogy az Egyesült Államoktól is gázt vásárolunk?

Reálisan kell nézni a dolgokat: Oroszország meghatározó szereplője a regionális gázpiacnak, és a következő évtizedben is az marad. Ez biztos, efelől nincs semmi kétségem. Elég megnézni a pontos számokat: Magyarország éves gázfogyasztása hozzávetőlegesen 10 milliárd köbméter, amiből 1,5 milliárdot tudunk belföldön kitermelni. Most Horvátországból érkezik 1 milliárd köbméter, és ha ezeket a számokat levonjuk, még mindig 7,5 milliárd köbméter hiányt kapunk. Tehát bőven van még kereslet, és ezt Oroszországból fogjuk lefedni. Az is világos, hogy Oroszország pozícióját távolról sem mi, hanem a nagy európai országok kereslete biztosítja. Ami még minket illet, idén októberben lejár az 1995-ben megkötött, hosszú távú gázszerződésünk Oroszországgal. Ez már 2015-ben lejárt volna, és ez esetben nagyjából 20 milliárd köbméternyi fel nem használt gázt kellett volna kifizetnünk. 2015-ben azonban Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült megállapodni Moszkvával, így öt évvel sikerült kifuttatnunk a szerződést, és idén októberben fogjuk felhasználni a ’95-ös szerződés teljes gázmennyiségét. A Gazprommal ezért most arról tárgyalunk, hogy újrakössük a megállapodást. 

Most is hosszú távú szerződést akarunk, mert az egy stabil alap, de semmiképpen sem olyan hosszú távút, mint a korábbi, mivel a húszéves kifutás nagyon rugalmatlan volt, és nem reagált a piaci viszonyokra.

Magyarország egyedüli uniós tagállamként nem támogatta az Alekszej Navalnij letartóztatása után Oroszországban kezdődött tüntetésekkel szembeni fellépést elítélő EU-s állásfoglalást. A Gazprommal most zajló tárgyalásokat ez a lépés támogatta?

Szívesen tetszelegnék abban a szerepben, hogy fantasztikus taktikai húzások eredményeként tárgyalunk az oroszokkal, és közben hozzuk be az amerikai gázt. A valóságban azonban nincs minden esemény között valamilyen összefüggés, az élet ennél sokkal egyszerűbb. Ez egy technikai kérdés volt, a nyilatkozat nélkülünk is elkészült, tehát semmi jelentősége nem volt annak, hogy Magyarország nem csatlakozott hozzá.

Miért nem csatlakoztunk?

A gyülekezés, a véleménynyilvánítás szabadságát illetően az álláspontunk határozott: ezeket szent és sérthetetlen jogoknak tartjuk. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az Európai Unió szavának a súlyát feltétlen növeli, ha – kis túlzással – mindennap elfogad egy nyilatkozatot valamiről. Függetlenül a Navalnij- vagy bármely más ügytől mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az Európai Uniónak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen.

Ha mindennap mindenfajta nyilatkozatban elítélünk naponta 6-8 eseményt a világban, akkor egy idő után senki sem fog ránk figyelni.

Ez egy módszertani kérdés, és semmiképpen sem tartalmi. Visszatérve a nyilatkozatra, nem emeltünk vétót semmivel szemben, a nyilatkozat elhangzott. Az egyértelmű európai álláspont világossá vált.

Pénteki bejelentés, hogy egy dél-koreai vállalat, az SK Innovation 700 ezer négyzetméteren épít akkumulátorüzemet. A munkahelyteremtésen túl mit ad nekünk a beruházás? Összeszerelő üzem lesz, vagy kutatás-fejlesztéssel is foglalkoznak majd?

Az üzemtechnológia installálása és a gyártási folyamatok is rengeteg magyar mérnöknek fognak munkát adni, mivel az automatizáltság szintje nagyon magas lesz a gyárban. Az összeszerelői munkáról sokan lesajnálóan beszélnek, pedig nagyon fontos, és sokkal magasabb technológiai színvonalat képvisel, mint korábban. Szóval lesz úgymond összeszerelői munka is, de ezek a gyárak már elképesztő technológiai színvonalat és összetettséget képviselnek. Az SK Innovation üzeme gyakorlatilag a képzettségi skála egészét le fogja fedni. Ez egy történelmi jelentőségű, 681 milliárd forintos beruházás, ekkora korábban még soha nem volt Magyarországon. A versenyképességünket is jól mutatja, hogy éppen egy világjárvány idején sikerült megnyerni a vállalat bizalmát, ezzel az SK Innovation a harmadik gyárát telepíti Magyarországra.

Csak hogy perspektívába helyezzük: a világ legnagyobb akkumulátorgyára jelenleg a Nevadában található Tesla Gigafactory, amelynek éves gyártási kapacitása 35 GWh. Ezt a szintet fogja megközelíteni a magyarországi üzem azt követően, hogy elkészült, és teljes kapacitáson termel majd. 

A magyar ipari teljesítmény 30 százaléka az autóiparból ered, ezért fel kell vennünk a tempót, muszáj haladnunk a trenddel, máskülönben a tradicionális autóipar visszaesésével elveszne a magyar gazdaság lendülete. Az elektromosautó-iparban keletről fújják a passzátszelet, ezért nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az ázsiai vállalatok Magyarországra hozzák befektetéseiket.

Kikkel versenyeztünk a beruházásért? 

Az SK Innovation esetében többségében szomszédos országokkal, de más európai vetélytársunk is volt. Jellemzően egyébként a visegrádi országok között nagy a verseny a beruházásokért, és egyre erősebb Szerbia. Uniós tagjelölt státuszuk mellett gazdaságilag egyre fejlettebbek, miközben egyszerűbbek az eljárások, és a politikai stabilitás is világos. Magyarországot is részben éppen ezért preferálják a befektetők: tudják, ha valamiről megállapodunk, akkor az menni fog.

Orbán Viktor miniszterelnök megvárja a kínai vakcinát. Ön hogyan vélekedik a kérdésről?

Nem kaptam még oltást, és az oltási sorrend miatt még messze vagyok tőle. Igaz, én most jobban ráérek. Megviselten ugyan, de túl vagyok a betegségen. Sajnos naponta 100-150 ember hal meg a járvány miatt, és ugyanígy 10-15 milliárd forintnyi veszteség éri a gazdaságot. A helyzet tehát világos: ha csak egy nappal korábban tudunk oltani, akkor ennyivel több ember életét tudjuk megmenteni, és ennyivel kevesebb veszteséget tudunk elkerülni. Ha két nappal korábban, akkor a szám duplázódik. Az oltáshoz viszont oltóanyag kell, aminek az ellátása az Európai Unió egész területén akadozik.

Bármelyik kollégámmal beszélek, mindenki türelmetlen, várják a vakcinát, egyre idegesebbek. Ez egy európai jelenség.

Viszont most nem érünk rá azzal foglalkozni, hogy ki és mit rontott el, de ha végre megoldódott a helyzet, ezzel el kell számolni. Az teljes nonszensz, hogy egy európai gyártó, akit az unió támogatott és priorizált, az több vakcinát ad el az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Izraelben, mint Európában. Itt valami nem stimmel, ezt szerintem mindannyian érezzük. Nem tudom, hogy emögött pontosan mi áll, de ez emberek halálát okozza, ami nagyon nagy probléma. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyének kiadása után megnyílt a lehetőség a kínai Sinopharm által gyártott oltóanyag megvásárlására, és a szerződést is sikerült aláírni a péntek déli órákban. Ennek értelmében hazánk két és fél millió ember beoltását lehetővé tevő, ötmillió adag oltóanyagot vásárol a kínai vállalattól. A szállítás négy szakaszban négy hónap alatt valósul meg. Ezzel lehetővé válik majd az oltás felgyorsítása, emberek ezreinek életét menthetjük meg, és hamarabb tudunk sort keríteni a korlátozások feloldására. A kínai oltóanyaggal egyébként már számos országban oltanak. Még karácsonykor beszéltem két jó barátommal, Bahrein és az Emirátusok külügyminiszterével. Mindketten megkapták a kínai vakcinát, és országaikban is ezt a készítményt használják. Szerbiában már több mint 300 ezer embert oltottak be vele, köztük sok magyart is a Vajdaságban. Szóval ne csináljunk úgy, mintha mi lennénk a pionírok a kínai vakcinával kapcsolatban.

Több ellenzéki és szakmai szervezet szerint a kormány nyomás alá helyezte az OGYÉI-t, hogy engedélyezzék a kínai vakcinát. Mi történt?

Ez egyszerűen nem igaz, senki senkit nem helyezett nyomás alá. Most rendkívüli helyzet van. Eddig a mi nemzeti hatóságunk esetében az volt az eljárás, hogy alapvetően Brüsszel döntött, ők meg tudomásul vették. Most viszont a nemzeti hatóságok is döntési helyzetbe kerültek, hiszen a vészhelyzeti engedélyt ők adhatják ki. Nyilvánvalóan ez egy szokatlan helyzet, ami elindított mindenfajta turbulenciát, és ez megmozgatta egyesek fantáziáját. De semmilyen nyomásgyakorlás nem történt.

Mekkora a különbség a kínai és az európai uniós közös stratégia keretein belül beszerzett vakcina ára között?

Mindegyik olcsóbb annál, mint egy ember élete.

Ez igaz. Akkor a kínai drágább, mint az uniós vakcina?

A be nem érkezett vakcinánál nincsen drágább.

Vakcinaügyben számíthatunk politikai felelősségre vonásra?

Két kérdésre várjuk a választ: hogyan lehet az, hogy egy uniós gyártó Európán kívülre többet szállít, mint Európába, mindezt az uniós szerződések kárára. Illetve: hogyan lehet, hogy egy brit gyártó termékeit nem engedélyezik az Európai Unióban? Mindezt tetézik azzal, hogy folyamatosan támadják azt, aki ebben a helyzetben alternatív forrást keres. Brüsszelben most arra apellálnak, mint amire az Európai Parlament képviselői is általában szoktak – tisztelet a kivételnek –, hogy a brüsszeli tisztségviselők konkrétan senkinek sem felelősek. Mi, a nemzeti kormányok felelősek vagyunk a saját állampolgáraink felé, de ez a brüsszeli tisztségviselőket nem éri el. 

Tavalyi évértékelőjén borús statisztikákról számolt be, a világjárványt a magyar külgazdaság is megsínyli. Nem lenne itt az ideje a szigorú korlátozások lazításának?

A pandémia negatív hatásai ellenére a magyar külgazdaság több rekordot is beállított: minden idők legtöbb, 1434 beruházása tavaly érkezett Magyarországra, ez a rendkívüli helyzetre reagálva elindított, beruházásösztönzési rendszernek volt köszönhető. De a várakozásokat felülmúlta az export is, 100 milliárd euró fölé tudtunk menni.

A külgazdaságnak, ahogyan az emberek többségének is, természetesen a teljes nyitás esne a legjobban.

A rövid távú eufória azonban egy hónap múlva visszaütne: a vírus újabb tombolásával emberek esnének ki a munkából, újra lassulna a gazdaság, így a kígyó végül saját farkába harapna. Az egyetlen kivezető út a vakcina. Minél előbb be kell oltani az embereket, és akkor újra elindulhat az élet. Addig azonban ez felelőtlen lépés lenne.