Széchenyi-kártya: 21 után is lapot húzott a kormány

A vállalkozások kérésével indokolta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy meghosszabbították az eredendően idén év végéig igényelhető, a hazai vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Program keretében elérhető hiteltermékek igénylési lehetőségét. A közleményből nem, csak a Magyar Közlönyből derült ki, hogy ezen túlmenően megemelik a programra a 2022-es költségvetésből elkülönített költségvetési támogatási keretet is, méghozzá több mint 34,5 milliárd forinttal.

Az Újraindítási Hiteleket egyébként eleve azért hirdette meg a kormány nyáron, mert a Magyar Nemzeti Bank az addig legkedvezőbb kamatfeltételeket kínáló Nemzeti Hitelprogram kivezetéséről döntött. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lobbizására viszonylag gyorsan elérhetővé tett – Orbán Viktor miniszterelnök a bruttó kétszázezer forintos minimálbér elérését először szorgalmazó, nyár eleji előadásában bejelentett –, szintén kamattámogatott hitelprogramok július 1-jével váltak elérhetővé a vállalkozások számára. Az ITM közleménye szerint azóta közel harmincezer vállalkozás igényelt ezeken keresztül több mint 920 milliárd forintnyi hitelt. A tárca szerint eddig 15 ezer hitelügyletet szerződtek le a bankok mintegy 370 milliárd forint értékben.

A közlemény emlékeztet rá, hogy az SZKP GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat, lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditási forrásokhoz jutását, továbbá segítenek a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában és a jövőbeli növekedés feltételeinek biztosításában. Az SZKP GO! kedvezményes, a futamidő végéig fix kamatozású hitelei egymilliótól akár egymilliárd forint hitelösszegig igényelhetők a magyar kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében.

A Magyar Közlönyből azonban az is kiderül, hogy a kormány a jövő évnél jóval hosszabb távon számol a Széchenyi Kártya Programmal: a kormányhatározat szerint ugyanis a pénzügyminiszternek 2023–2033 között kellene gondoskodnia a program kamattámogatásának költségvetési fedezetéről. A határozat szerint a Gazdaság-újraindítási Alap is hosszan velünk marad, mivel a részletes ütemezés szerint az abban található gazdaságfejlesztési jogcím terhére

• 2023-ban legfeljebb 83,6 milliárd,
• 2024-ben legfeljebb 67 milliárd,
• 2025-ben legfeljebb 40,5 milliárd,
• 2026-ban legfeljebb 30,3 milliárd,
• 2027–2037 között pedig legfeljebb 23,3 milliárd forint erejéig vállalhat kötelezettséget a költségvetés, legalábbis a pénzügyminiszternek így kell terveznie.

A fenti jogcímen belül a gazdaságfejlesztést szolgáló feladatok finanszírozásához vállalható kötelezettségek mértékét

• 2023-ra 73,4 milliárd forintban,
• 2024-re 58,8 milliárd forintban,
• 2025-re 36 milliárd forintban,
• 2026-ra 27,3 milliárd forintban,
• míg a 2027–2037 közötti időszakban évi 20,8 milliárd forintban korlátozza a határozat.

Ezen túlmenően a jogszabály az intézményi kezességvállalás díjtámogatásához 

• 2023-ban legfeljebb 10,2 milliárd,
• 2024-ben legfeljebb 8,2 milliárd,
• 2025-ben legfeljebb 4,5 milliárd,
• 2026-ban legfeljebb hárommilliárd,
• míg a 2027–2037 közötti időszakban évi legfeljebb 2,5 milliárd forintot rendel elkülöníteni a költségvetésben.

A jogszabály rendelkezik arról is, hogy amennyiben a Széchenyi Kártya Program 2022-es és a most megemelt célelőirányzat keretének 75 százalékát lekötnék a vállalkozások, Palkovics László innovációs miniszternek Varga Mihály bevonásával kell javaslatot tennie a kormány számára a szükséges intézkedésekről. A jövő évre meghosszabbított igénylésű átmeneti támogatási hitelprogramokat egyébként még az Európai Bizottságnál is jóvá kell hagyatnia az innovációs miniszternek.

A Széchenyi Turisztikai Kártya-program ügyleti kamata a határozat szerint 2022 januárjától nem haladhatja meg a 0,5 százalékot, a konstrukció igénylése és folyósítása pedig a jogszabály szerint díjmentes. A többi SZKP-konstrukció esetében a jogszabály szerint a kamattámogatás mértékét úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozók által fizetett nettó ügyleti kamat éves szinten nem haladhatja meg a fennálló tőketartozásra vetítve

• a Széchenyi Kártya Újraindítási Folyószámlahitel esetén a 2,5 százalékot (a kamattámogatás pedig éves szinten az öt százalékot),
• a Széchenyi Újraindítási Likviditási Hitel esetén a 2,5 százalékot (a kamattámogatás pedig éves szinten az öt százalékot),
• a Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel – és az ennek részeként működő Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel –, a Széchenyi Újraindítási Önerő Kiegészítő Hitel esetén az 1,0 százalékot (a kamattámogatás pedig éves szinten a 8,5 százalékot),
• a Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel zöld, fenntartható és technológiaváltást szolgáló hitelcélok esetén – és az ennek részeként működő Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel zöld, fenntartható és technológiaváltást szolgáló hitelcélok esetén a 0,5 százalékot (a kamattámogatás pedig éves szinten a kilenc százalékot), valamint
• a Széchenyi Újraindítási Lízingkonstrukció esetén a 2,5 százalékot (a kamattámogatás mértéke pedig éves szinten a hét százalékot).

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2021. december 2-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)