Sorsfordító év elé néz az agrárium

Nehéz és extremitásokkal terhelt évet zárt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar: világszerte nehézségeket és piaci anomáliákat okozott a kedvezőtlen időjárás, az, hogy állategészségügyi és a koronavírus-járvány hatására a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott, továbbá hogy a világméretű logisztikai problémák kétségkívül számos terméket megdrágítottak, a világpolitika pedig az energiaárakat küldte soha nem látott magasságokba. A takarmányként és alapvető élelmiszerként is használatos haszonnövények ára globálisan és belföldön is rekordmagasságba emelkedett, ami kritikus helyzetbe sodort egyes állattenyésztési ágazatokat. 

2022-ben sem várható az árak mérséklődése az agrártermékpályák egyikén sem

– összegezhető az Index által megkérdezett elemzők prognózisa. Tresó István, a K&H Bank Agrárfejlesztési főosztály vezetője szerint a következő hónapokban is tartósan magasak maradnak a terményárak világszerte. Épp ezért – bár 2022 kihívásokkal teli év lesz – a legjobb helyzetben a szántóföldi növénytermesztő vállalkozások lesznek. Ezek között bőven akadnak, amelyek akár egy-másfél évnyi tartalékkal is rendelkeznek.

Ez a szektor előreláthatólag jövedelmező lesz 2022-ben is, bár kétségtelenül drágulnak az inputanyagok is – a műtrágya ára például már most háromszorosa a tavalyinak, a gyártási láncok leállása miatt pedig nehézséget jelent a gépbeszerzés, ráadásul a gyenge forintárfolyam mintegy tízszázalékos pluszköltséget okoz

– hívta fel a figyelmet a kockázatokra Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari üzletágvezetője. Hozzátette: a kertészeti ágazat helyzetét alapvetően az esetleges tavaszi fagyok befolyásolhatják. Az OTP agrárszakértői emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az energiaköltségek drámai emelkedése a szárítók üzemeltetése mellett a növényházak fűtését is megdrágítja, ami kihat majd a termelésre és az árakra is. Magyarán drágulhatnak a primőrzöldségek is ott, ahol nem termálfűtésű a növényház. 

Hollósi Dávid szerint 2022-ben is marad az állattenyésztést sújtó kettős prés: a piaci túlkínálat várhatóan tompul, másrészt viszont a költségszerkezetük hetven százalékát adó takarmányoknál a tavalyihoz képest negyven-ötven százalékos a drágulás, és várhatóan nem mérséklődnek az árak ebben az évben sem. Ugyanakkor a felvásárlási árakban ezt a másfél éve tartó drágulást nem tudták és várhatóan teljes mértékben nem is tudják majd érvényesíteni. Ehhez jön még hozzá az energia drágulása jelentette többletteher. Épp ezért mind a sertés-, mind a baromfiszektorban előfordulhat tartósan veszteséges működés Hollósi Dávid szerint.

Az állattenyésztésben kevés olyan cég van – a brojlercsirke-előállítók kivételével, ahol a piaci értékesítési ár meghaladja majd az önköltséget, épp ezért aki korábban csak támogatással volt nyereséges, az komoly bajban lesz – tette hozzá Tresó István. 

Komoly kihívást jelent majd a 2023-tól életbe lépő új Közös Agrárpolitika fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés mind a növénytermesztő, mind az állattartó gazdaságok számára – jegyezte meg Tresó István. Úgy vélte, hogy kiutat ebből a helyzetből csak megfontolt termékszerkezet és célpiacelemzést és három-öt éves előretervezést követően elindított költségcsökkentéssel járó hatékonyságnövelő beruházások jelenthetnek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Hollósi Dávid azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy ezer milliárd forintnyi beruházási támogatást ítéltek meg, amelynek a kivitelezése 2022-ben már esedékes, a gazdáknak és cégvezetőknek számolniuk kell azzal is, hogy

Továbbá azzal is, hogy az agráriumra vonatkozó, de minimális korlátok miatt a kamattámogatott hitelek nem vagy kevéssé lesznek elérhetők, így a jegybanki alapkamat emelése miatt a magasabb hitelkamatok okozhatnak nehézséget a finanszírozásnál. 

Jövőre felgyorsul az élelmiszerek drágulása

Az alapanyag-termelők több mint egy éve tartó gondjai és költségnövekedése azonban jelentős időbeni eltolódással még épp csak most kezd megjelenni a fogyasztói árakban, noha egyes termékek – mint például az étolaj – múlt évben végig jelentős mértékben drágultak. A 2021-es fogyasztói élelmiszerárakban – néhány kivételtől eltekintve – még a 2020-as inputanyagköltségeket fizettük meg, jegyezte meg Hollósi Dávid. 

Az OTP agrárszakértői szerint a feldolgozói oldalon is kivédhetetlen az alapanyagok drágulása, ha hosszú távon is biztosítani akarják a megbízható beszállítói kört. Így a gazdák növekvő inputköltségei hamarosan még hangsúlyosabban jelenhetnek meg a takarmány- és húsárakban, a malomipari alapanyagok és ennek révén a pékáru, valamint számos élelmiszeripari termék árában is. Mindezek hatására várakozásaik szerint 

Másrészt az élelmiszerek áremelkedése komplex folyamat: a hosszabb távon is tartósabb drágulásban szerepet kap majd a globális népességnövekedés okozta mennyiségi, a nyugati országokban pedig a minőségi, környezetvédelmi fogyasztói elvárásoknak megfelelő technológiai, energiahatékonysági és építési beruházások költségnövekménye is. Az élelmiszeripar számára a legnagyobb kihívást a folyamatosan változó fogyasztói szokások jelentik, amelyeket a koronavírus-járvány felgyorsított: egyre nagyobb az igény a feldolgozottság emelésére, a konyhakész termékek egyre szélesebb választékára és az egységcsomagok méretének változására – említette meg Tresó István. Ugyanakkor az ágazat fenntarthatósági, környezetvédelmi feladatokkal küzd, elég csak a csomagolóanyagok növekvő használatával kapcsolatos dilemmákra vagy a gyártáshoz használt energia és víz biztosítására gondolni. Az élelmiszeriparban is nehézséget jelent az idénymunkások hiánya.

Hollósi Dávid szerint mindezek mellett az infláció is árfelhajtó tényező, azonban meglátása szerint például a gabonafélék tavalyi drágulásához hasonló mértékű, két számjegyű áremelkedéssel az élelmiszer-kiskereskedelemben nem kell számolni idén. Tresó István arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentősebb agrár- és élelmiszertermék-drágulásokat követően mindig csak a megelőző növekedésnél kisebb mértékben várható visszarendeződés az árakban. A K&H elemzői azzal számolnak, hogy 2022-ben éves szinten 4,8 százalékos lehet az infláció. 

Csapás a jövedelmezőségre? 

– Az agrár- és élelmiszergazdaságban jelentős ár- és jövedelemingadozások miatt az elmúlt nyolc békeév végével számolunk, nehezebben lesz tervezhető a bevétel, számítunk arra is, hogy lesznek, akik feladják a termelést. Ugyanakkor az erős és hatékony gazdálkodók tovább erősödhetnek – mondta Hollósi Dávid. Szerinte ha az esetleges újabb koronavírus-hullámoknál ismét terítéken lesznek a HORECA-szektor lezárásai, az érzékenyen érintene néhány ágazatot. Tresó István szerint rövid távon optimisták a kkv-k. A K&H-agrárindex 2021 második negyedéves eredményei szerint a cégek 94 százaléka számított bevételei és 82 százaléka nyeresége növekedésére egyéves időtávon. Bevétel szempontjából ez 8,5, profitban pedig 5,1 százalékos átlagos emelkedést jelent.

Hollósi szerint ha idén kiemelkedő lesz a terméshozam, lefékeződik a nyersanyagárak növekedése, nem jönnek újabb emberi vagy állati járványhullámok, lassan letisztul a piac és normalizálódnak az árak, és az egyes termékpályák minden szintjén egészséges költség-jövedelem viszonyok alakulhatnak ki. Hosszabb távon a működést a termékpályák igazságosabb jövedelemeloszlásával lehet fenntarthatóvá tenni, ez szükséges ahhoz, hogy az ellátási láncok ne sérüljenek és az értéklánc minden szereplője rentábilisan tudjon termelni/értékesíteni a következő években. 

Ugyanakkor az OTP szakértői úgy látják, hogy a kihívások mellett azért lehetőségek is adódnak. A kormányzat a hazai ellátás biztosítása és az exportlehetőségek kiaknázása érdekében tizenötről nyolcvan százalékra emelte az uniós támogatások állami társfinanszírozásának mértékét. Ez azt jelenti, hogy a 2021–2027 közötti Közös agrárpolitika I. pillérének keretében 3400 milliárd, míg a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a szektor hazai szereplőinek rendelkezésére.

A mezőgazdaságban óriási energiahatékonysági, versenyképességi fejlődést hozhat a digitális átállás, emellett az új Közös agrárpolitikában 2027-ig minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, illetve a fiatal mezőgazdasági termelőknek. Úgy vélik, hogy a támogatási ciklusra kidolgozott Vidékfejlesztési Program az ötvenszázalékos önrészelőírás miatt hosszabb távon is növelheti az agrár-hitelállományt, az energiaárak növekedése és az infláció pedig a forgóeszköz-finanszírozási igényt dobhatja meg több ágazatnál is.

(Borítókép: Vásárlók védőmaszkban egy fővárosi üzletben 2020. március 27-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)